Belföld

Megerősített felhatalmazásra van szükség

A börtönbizniszt felszámoló, valamint az uniós bíróság által megsemmisített civil törvény helyére lépő új jogszabály is elkészül őszre – közölte lapunkkal Völner Pál miniszterhelyettes

Mivel az új szisztéma szigorúbb, mint az eddigi, elképzelhető egy újabb kötelezettségszegési eljárás – mondta a tranzitzónák felszámolása kapcsán az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, akivel szót ejtettünk a járványügyi helyzetről, a nemzeti konzultációról és az isztambuli egyezményről is.

Megerősített felhatalmazásra van szükség
Liberális véleménydiktatúráról is beszélt lapunknak Völner Pál
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– A veszélyhelyzet megszüntetése kapcsán a Helsinki Bizottság minapi közleménye úgy fogalmazott: villanófényben mutatja meg a rendszer természetét. Vagyis továbbra is a hatalommal való visszaélést róják fel a kormánynak, noha a koronavírus-törvény már nincsen hatályban. Mit szól ehhez?

– Kezdjük ott, hogy a veszélyhelyet elején hozott rendelkezések, például a kijárási korlátozások, a bírósági szabályok vagy a határzár fenntartása miatt szükség volt az említett jogszabály elfogadására. Ezek nélkül nem lehetett volna megfékezni a járványt. Az időben meghozott, gyors és határozott intézkedéseknek köszönhetően eddig sikeres volt a védekezés, más országokkal ellentétben eddig elkerültük a tömeges megbetegedéseket és több ezres haláleseteket. A bukott baloldal képviselői azzal, hogy nem járultak hozzá a sürgősségi tárgyaláshoz, akadályozták a védekezést, ráadásul itthon és külföldön is rágalomhadjáratba kezdtek, kamuvideókat és álhíreket gyártottak Magyarország lejáratására. A legújabb akciójuk pedig, hogy összegyűjtik vagy egyszerűen ellopatják a veszélyhelyzettel kapcsolatos nemzeti konzultációs íveket. Tehát semmi jóra nem számíthatunk tőlük. A küldemények illegális eltulajdonítása egyébként levéltitok megsértésének számít, ami bűncselekmény.

– Szerintük a kormány bebetonozta a hatalmát.

– A kormány felhatalmazása mindig a választóktól ered. Hetet-havat összehordanak. Hiába ülésezett például folyamatosan az Országgyűlés, azt hazudták, bezárt, mondván, diktatúra van. Rátérve az eredeti kérdésre: szükség volt a veszélyhelyzet megszűnése után néhány fontos intézkedésre, például a fizetési moratórium fenntartására, továbbá egyfajta egészségügyi készültség bevezetésére, ám az ellenzék ezt sem volt hajlandó megszavazni. Meg kellett teremteni annak lehetőségét is, hogy ha ismét súlyosbodik a helyzet, az országos tiszti főorvos javaslatára a válsághelyzet elrendeléséről lehessen dönteni. Ezek észszerű és logikus lépések, komolyan nem értem, a baloldal, a Helsinki Bizottság és társai miért támadják. Persze ha a gazdaságot hatékonyan tudjuk újraindítani, támogatva a cégeket a munkavállalók megtartásában, egyúttal az ország biztonságát is szavatoljuk, elviseljük ezeket az aljas vegzálásokat.

– Az úgynevezett börtönbiznisz kapcsán is egymásnak feszültek a jogvédők és a kormány. A kilencedik nemzeti konzultációból végül kimaradt ez a téma. Mi lesz a sorsa a tervezett szigorításoknak?

– A Soros-féle szervezetek és haszonleső ügyvédek 2010 után felfedezték annak lehetőségét, hogy a bűnözők oldalára állva beperelhetik a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, a rossz börtönviszonyokra hivatkozva. Odáig fajult a helyzet, hogy szinte szakmányban indították az eljárásokat, 2015–16 környékén már ezrével érkeztek a beadványok Strasbourgba, ahol érdemi vizsgálat nélkül, futószalagon ítéltek volna meg több ezer eurós kártérítéseket, jórészt bűnözőknek.

– Miért volt ilyen „sikeres” ez a lehetőség?

– Ha egy fogvatartottnak a nemzetközi ajánlás alapján nem volt meg az elégséges méretű területe a cellájában, automatikusan elmarasztalták az országot. Aztán egy törvénymódosítással sikerült elérni, hogy az ilyen ügyekben hazai bíróságok döntsenek, ennek nyomán nagyjából harmadára csökkent a megítélt kártérítések összege. Sajnos ennek ellenére egyes ügyvédek újra aktivizálták magukat, a már említett Helsinki Bizottság egyik ügyvédje például azzal dicsekedett, hogy neki négyszáz ilyen ügye van folyamatban. Ez képtelenség. Ezért idén kénytelenek voltunk felfüggeszteni a kifizetéseket, a koronavírus miatt pedig valóban kicsit csúszik az új, az áldozatok érdekeit előtérbe helyező szabályozás kidolgozása, erre december végéig kaptunk határidőt a kormánytól. A javaslat még ősszel elkészülhet, de például az áldozatok érdekében született eljárásgyorsító módosítást már elfogadta a parlament.

– Közben a börtönzsúfoltságot is csökkenteni kellene.

– Valóban, ezt a munkát a Belügyminisztérium végzi. Egyébként 2010 óta jelentősen sikerült már csökkenteni a telítettséget, tehát ezen a téren is előbbre jutottunk. Megjegyzem, a kifizetések felfüggesztéséről szóló döntést a Soros-szervezetek rögtön be is panaszolták az Európa Tanácsnál, Karsai Dániel pedig az Alkotmánybíróságnál. Ráadásul nem is az ügyfeleik érdekében lépnek fel, főleg azt sérelmezik, hogy a kártérítési összeget nem tudják leemelni az ügyvédi letétjükről. Érthető: nem akarnak engedni a bizniszükből, és a magyar büntetőpolitika liberalizálására, enyhítésére játszanak.

– A járvány idején fogadta el a parlament a határozatot, amely nemet mond az isztambuli egyezmény ratifikálására. Erre miért volt szükség?

– Tisztázni kellett az álláspontunkat. Az ellenzéki felszólalókat hallgatva amúgy reálisnak tűnik a veszély, hogy többségbe kerülve az egyik első lépésük lenne a ratifikáció. Ők is, akárcsak az NGO-k, szorgos zsoldosai a brüsszeli liberális elvárásoknak.

– Közben azt mondják, ők a kormánnyal szemben a családon belüli erőszak áldozatainak oldalára állnak, akiket hivatalosan az egyezmény is véd. Nincs igazuk?

– A dokumentumban szereplő összes áldozatvédelmi intézkedést beemeltük a magyar jogba, ezt táblázatba foglalva közzé is tettük. De a genderideológia körébe tartozó megfogalmazásokat nem vagyunk hajlandók akceptálni. Így például azt a kitételt sem, amely szerint azt a migránst, aki homoszexuálisnak vallja magát, vizsgálat nélkül be kell engedni a schengeni határon, és a gyermekek nemsemleges gendernevelését sem támogatjuk a ma-gyar óvodákban, iskolákban. Számos csúsztatás hangzik el a baloldaltól, s persze ebben az esetben is látjuk: aki nem ért velük egyet, az egyből fasiszta, retrográd. Ez egy liberális véleménydiktatúra. Az értékeinkből pedig nem engedünk, akármekkora a nyomás.

– Az Európai Bíróság uniós jogba ütközőnek minősítette a civil törvényt. Mi lép a helyébe?

– A pontos elnevezés: a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény. Ezt azért alkottuk, hogy átláthatóvá tegyük a Magyarországon működő, külföldről pénzelt, jellemzően Soros-szervezetek működését, kitől, mennyi és milyen pénzeket kapnak, hogy beleavatkozzanak a magyar közéletbe és a bevándorláspolitikába. Az erős lobbitevékenységet kifejtő csoportok finanszírozásának átláthatósága uniós szinten is igényként merült fel. Annál is inkább, mert az általuk végzett munka átcsúszhat politikai tevékenységbe. A magyar jogalkotói szándékot éppen ezért elismerte a bíróság, csupán az eszközt nem tartotta megfelelőnek.

– Azért az ítéletben szó van megbélyegzésről is.

– Három éve hatályos a jogszabály, ám arra egyetlen példát sem tudtak felhozni, hogy bárkit is konkrét sérelem ért volna miatta. Nem szűnt meg például a Transparency International vagy a TASZ, vezetőik ugyanúgy elegáns öltönyökben járnak. Az pedig meglehetősen furcsa, hogy a luxembourgi bírák a tőke szabad áramlására hivatkozva meszelték el a törvényt.

– Miért furcsa?

– Mert azt hittük, a civil világ egy nonprofit szektor. Egyébként a CEU esetében is ezt hozzák fel, látszik, hogy nekik még az oktatás is üzlet. Annak idején Soros György Magyar Bálinttal és Fodor Gáborral lepacsizta, hogy az egyetemnek ne kelljen amerikai bázissal rendelkeznie ahhoz, hogy Budapesten amerikai diplomát tudjon kiadni. Ez igazságtalan versenyelőnyt jelentett a többi felsőoktatási intézménnyel szemben. Mégis a jelenlegi kormányt támadják, amiért ezt megpróbálta felszámolni. Ez egy nemzetközi hálózat, amelynek komoly befolyása van az Európai Bizottságnál, de már a Facebook irányításában is. Visszatérve a civil törvényre: a tervek szerint őszre készülhet el az új szabályozás. Annyit azonban már most előre vetíthetek: az átláthatóság követelményéhez ragaszkodunk.

– A tranzitzónákat ugyanakkor igen gyorsan felszámolták egy másik uniós ítélet nyomán, igaz, még szigorúbb szabályozást vezettek be. Kaptak már jelzéseket, hogy a menekültügyi kérelmek külképviseleten történő leadása megfelel-e Brüsszelnek?

– Mivel az új szisztéma valóban szigorúbb, mint az eddigi, elképzelhető egy újabb kötelezettségszegési eljárás. De ne szaladjunk ennyire előre! Egyébként egy másik ügyben egy másik testület, a már említett EJEB bíróság azt mondta ki, hogy nem számít fogva tartásnak a migránsok tranzitzónában való elhelyezése. Jogosan, hiszen a területet Szerbia felé bármikor el lehet hagyni. Az Európai Unió Bírósága egy tanácstalan hazai bíróság jogértelmezési kérelmére, egy előzetes döntéshozatali eljárásban mégis arra jutott, hogy a Szerbia felé nyitott tranzitzóna fogva tartásnak minősül. Ezen nehéz kiigazodni. Mindenesetre fogalmazzunk úgy: nem illeszkedünk Brüsszel bevándorláspárti stratégiájába. Ezek az eljárások mind támadások és nyomásgyakorlás a magyar bevándorláspolitikára. A jogalkotás alakításában is kimondottan kreatívak arrafelé, elég csak az önkéntes migránskvóták kötelezővé alakítására vagy a Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásának módjára gondolni.

– Amikor a tartózkodó szavazatokat nem számították be, és csak így jött ki a szükséges kétharmad. Ezt a kormány meg is támadta, nemrég újabb szakaszba jutott ez a procedúra. Becsületből tették, vagy van esély a szavazási arány megváltoztatására?

– A mi jogértelmezésünk szerint, s az alapszerződés nyomán ilyen esetben a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellene venni. Úgy vélem, van esélyünk. A lényeg, hogy szabálytalan módon fogadta el az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, a bevándorláspártiak egyszerűen minden szabályt megszegve áterőszakolták ezt a hazug jelentést, mert mindenképpen meg akarták bélyegezni Magyarországot, amiért nem engedi be és nem telepíti be a migránsokat. Ha minden igaz, már az idén megszülethet ebben az ügyben a döntés. Amennyiben a javunkra ítélnek, lényegében azt mondják ki, hogy el sem indult hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti, amúgy is felesleges eljárás. Ami azért érdekes helyzetet teremtene. A támadások ettől még folytatódni fognak. Ezért is fontos a kormány számára egy újabb megerősített felhatalmazás a bevándorláspolitikában is, ezért fontos, hogy minél többen vegyenek részt a nemzeti konzultáción. w

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom