Belföld

Globális csoportok a nemzetállamok ellen

Egy új elit dolgozik a civil szervezetekkel és az akadémiai szférával karöltve az univerzális jogrendszer kialakításán

Világtendenciává válik a kormányzati döntéshozatal kiszervezése, erre jutott az Alapjogokért Központ tanulmánya, amely a globális szervezetek és az állami szuverének közötti viszonyrendszert mutatja be.

Globális csoportok a nemzetállamok ellen
Szánthó Miklós: Nem csak liberális lehet a demokrácia
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Egyre inkább világtendencia a döntéshozatal kiszervezése: szuverén államok demokratikusan megválasztott kormányainak döntéseit globális szervezetek igyekeznek korlátozni – állapította meg az Alapjogokért Központ „Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután” című projekt zárótanulmánya, amit az intézet igazgatója, Szánthó Miklós ismertetett. Az igazgató rámutatott, a szuverén államok manapság azt kezdik észrevenni, hatalmukat, mozgásterüket külső erők folyamatosan korlátozzák, csökkentik.

Ezen befolyásoló szervezetek közé az Európai Uniót, a bevándorláspárti nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k hálózatát, a nemzetközi jogászelitet (jurisztokrácia) és a bíróságokat, a genderideológiát, valamint a nemzeti jogrendeket feltörni kívánó jogi fundamentalizmust sorolta. A jurisztokrácia kapcsán azt mondta, mára kialakult egy olyan elit, melyben nincs nemzeti identitás, civil szervezetekkel, az akadémiai szférával karöltve dolgoznak az univerzális jogrendszer kialakításán. A jogi fundamentalizmussal kapcsolatban pedig megjegyezte: nem az állam szuverenitásának, hanem az egyének védelmét preferálja, vagyis, hogy minden emberi igény joggá transzformálható, ami érvényesíthető a közösséggel szemben. Az igazgató úgy vélte, a globalista törekvéseknek az a célja, hogy a döntéshozatalt nemzetállami szintről egy legitimációt nélkülöző „szupranacionális szintre” emelje. A folyamat az állami szuverenitás letörésében, egy nemzetközi globális alkotmány létrehozásában zárulna.

Szánthó Miklós szerint olyan univerzális értelmezési monopólium kidolgozása is napirenden van, amely kizárólag a liberális értékrendszert, kánonokat tartalmaz. Példaként először a nemzetközi jogban történt változásokat említette, amely korábban az állam és a nemzetközi szervezetek viszonyrendszerét szabályozta, mára viszont a liberális emberjogi standardok relációját tartalmazza. Hasonló értelmezési monopóliumot akarnak kialakítani az olyan fogalmak tekintetében is, mint a jogállamiság vagy a demokrácia. Utóbbiról a globalista szereplők tévesen azt állítják, csupán egytípusú, liberális demokrácia létezik, és ami nem liberális, az már nem is demokrácia – fogalmazott.

Szánthó Miklós hangsúlyozta, a döntéshozatal kiszervezése káros következményekkel járhat, hiszen nem csak a hatalommegosztás szűnne meg – a bíróságok például egyre inkább elfogult, elszámoltathatatlan döntéshozó fórumként definiálhatóak –, de tovább csorbulna a népszuverenitás elve is, amire példaként az NGO-k döntésbefolyásolási jogosítványai szolgálhatnak. Lapunk érdeklődésére Szánthó Miklós elmondta, bár az államok felett álló Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága eltérő ítéletet hozott a tranzitzónák ügyében, mind a két döntést bevándorláspártinak ítélte az igazgató.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom