Belföld
Kamuvideó: sem bocsánatkérésre, sem felelősségre vonásra nem volt elegendő egy hónap
„Egy súlyos járvány idején a baloldal hatásvadász módon, önös politikai haszonszerzés végett visszaélt az emberek halálfélelmével, hogy így hangolja őket a kormány ellen”

Egy hónappal ezelőtt, június 7-én hozták nyilvánosságra a baloldal álmentős kamuvideóját – emlékeztetett közösségi oldalán tegnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hozzátette: hiába telt el egy hónap, hiába derült ki, hogy minden hazugság volt, a baloldalon ennek nem lett semmilyen következménye: a videót készítő Korózs Lajosnak és az álmentősre a parlamentben hivatkozó Szabó Timeának a haja szála se görbült. Németh Athina elbeszélése a baloldal legfőbb bizonyítéka lett volna a kormány járványügyi intézkedéseinek támadása során, de egy nap alatt úgy omlott össze, mint a kártyavár – fogalmazott Rétvári. Rámutatott: egy hónap nem volt elég: bocsánatkérésre, felelősségrevonásra, valamint a hazug cikkek korrigálására, helyreigazításra nemcsak a magyarországi balliberális médiában, de a Financial Times és az Euronews esetében sem.
Az államtitkár felidézte: az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy a videó elkészítésének ötletével az MSZP kereste fel az álmentőst, s a videót, mielőtt az kikerült volna, látta az MSZP vezetősége, így Tóth Bertalan is, aki Facebook-oldalán meg is osztotta. Korózs Lajos szerint pedig mivel már több médiumnak, többek között a nemzetközi sajtónak is nyilatkozott, nem lett volna szükség utánanézni a nő szavahihetőségének. A videót a Németh Athina nevét először a parlamentben említő Szabó Timea is megosztotta, majd később törölte, amint forróbb lett a talaj a lába alatt.
Németh Athina állítólag többször jelezte Korózsnak, hogy baj lesz a videóból, aki ezt figyelmen kívül hagyta. Már másnap kiderült, hogy sem az OMSZ-nél, sem egyik magán-mentőszolgálatnál nem dolgozik Németh Athina, nem szerepel semmilyen egészségügyi szakdolgozói nyilvántartásban, majd az álmentős, olyan „idegállapotba” jött, hogy elfejtette, hol végezte tanulmányait, ám saját lánya notórius hazudozónak tartja Németh Athinát – sorolta Rétvári. Kiderült az is – folytatta –, hogy az MSZP egy nap alatt lefolytatta belső vizsgálatát az ügyben, de azt nem hozták nyilvánosságra és láthatóan következménye sem lett, a Párbeszédben pedig nem is indult vizsgálat.
Az államtitkár összegzése szerint egy súlyos járvány idején a baloldal hatásvadász módon, önös politikai haszonszerzés végett visszaélt az emberek félelmével, emberek halálával riogatott, hogy ezzel a járvány miatt aggódó emberekben halálfélelmet keltsen, és így hangolja őket a kormány ellen.
Az MSZP álmentősének az ágyszám-felszabadítás következtében meghalt betegekről szóló hazugságait követően a szocialisták ahelyett, hogy bocsánatkérés és felelősségre vonás után csöndben maradnának az ügyben, folytatják a rágalomhadjáratot. Bangóné Borbély Ildikó az alapvető jogok biztosához fordult, azt tudakolva, vizsgálódik-e a járvány kormányzati kezelésével, a kórházi ágyak felszabadításával kapcsolatban. Kozma Ákos írásbeli válasza azonban vélhetően nem tetszett a képviselőnek.
Az ombudsman ugyanis közölte a szocialista Bangónéval: „Egyetlen egyedi, konkrét jogsérelmen alapuló panaszbeadványt sem kapott hivatalom. Tehát egyetlen beteg vagy annak hozzátartozója sem fordult hozzám azzal, hogy bár állapota ezt nem indokolta volna, mégis hazaküldték a kórházból, és így nem kaphatott megfelelő ellátást.”
A biztos hozzáfűzte, nem konkrét „figyelemfelhívások” azonban érkeztek hozzá, ezért hivatalból eljárást indított. Kozma Ákos ugyanakkor tájékoztatta a képviselőt, hogy „a különleges jogrend intézménye maga is az alapvető jogok, különösen az élethez való jog, illetve a testi és lelki egészséghez való jog védelmét szolgálja, így az egészségügyi ellátás elmaradásának, halasztásának is lehet akár legitim alapjogi indoka”. Ezért az ombudsman álláspontja szerint általánosságban nem ítélhető meg kellő megalapozottsággal, hogy a rendkívüli veszélyhelyzeti intézkedések nyomán sérültek-e a betegek jogai, hanem csak egy-egy konkrét hatósági intézkedés lehet vizsgálat tárgya.