Belföld

Hagymázas Soros-terv az iskolai erőszak ellen

Egy pedagógus sem kényszeríthető arra, hogy fizikailag bántalmazzák, megalázzák – mutatott rá átfogó elemzésében a Századvég Alapítvány

Iskolaőrség helyett ismeretterjesztő kiadványokkal és interdiszciplináris krízisintervenciós teammel kezelnék az oktatási intézményekben meglévő erőszakot a Soros-szervezetek, derül ki az UNICEF égisze alatt létrejött civil koalíció petíciójából. A társadalmi többség azonban a kormányzati intézkedés mellett áll.

Hagymázas Soros-terv az iskolai erőszak ellen
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

„Cél a megelőzés, azaz a bántalmazást elítélő csoportnorma kialakítása, ezáltal a közösség egészének formálása, fejlesztése. Álláspontunk szerint ezzel ellentétes célokat szolgál az iskolaőri jogintézmény, valamint az iskoláztatási támogatás megvonására és a büntethetőségi életkor csökkentésére vonatkozó törvénymódosítási javaslat is. A hangsúlyt a pedagó­giára, az együttműködésre és a gyermekjogi kultúra építésére kell tenni, ahol az iskola nyitott a konfliktusok konstruktív, kooperatív megoldására” – fogalmaz az UNICEF égisze alatt még 2015-ben létrejött Gyermekjogi Civil Koalíció közleménye. A csoportosulás tagjai között feltűnnek ismert Soros-szervezetek, mint például a TASZ, az Európai Roma Jogok Központja, a Magyar LMBT Szövetség vagy a gyöngyöspatai szegregációs perben a nehéz anyagi helyzetben lévő településtől, illetve az iskolafenntartótól mintegy százmillió forintos kártérítést kiperelő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a parlamentben érintette a témát. Elmondta, a kormány a legrosszabb anyagi helyzetből érkezők integrálásával továbbra is küszködik, ám az elfogadhatatlan, hogy egy „szülő bemegy az iskolába, és fizikailag megfenyegeti a tanárt”. Hangsúlyozta, az iskolákban rendet kell tartani, a tanulást és a munkát pedig támogatni kell. Az iskolaőrség bevezetéséről szóló, immár elfogadott jogszabályt az ellenzék mellett pedagógus-szakszervezetek is támadták, s most felzárkóztak a nem kormányzati szervezetek is, amelyek – mint megírtuk – korábban Kozma Ákos ombudsmanra is nyomást gyakoroltak, követelve, lépjen fel a módosítás ellen.

A fideszes Horváth László nemrég az M1-en arról beszélt, a legalapvetőbb iskolai követelmény, hogy tanárt megfenyegetni, bántalmazni, megalázni, megfélemlíteni szigorúan tilos. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania származástól és szociális helyzettől függetlenül. Abban az iskolában, ahol erőszak van, sem tanítani, sem tanulni nem lehet – tette hozzá. Szerinte az iskolai erőszak gyökere az elkövető családjában, közvetlen környezetében van, ezért a szülő felelőssége, hogyan viselkedik a gyerek az iskolában. Ha viszont a családnak nem szándéka, hogy gyerekének értékként mutassa be az iskolába járást, nem lehet előrébb jutni a probléma tekintetében – vélekedett a képviselő.

A már idézett petíció szerint azonban a „helyes út a pozitív szocializáció, a nevelés szerepének erősítése”, ehhez pedig többek között ismeretterjesztő anyagokat kellene készíteni, mediációt, illetve konferenciamodelleket alkalmazni a helyi konfliktusok kezelésében. Úgy folytatják: indokolt lehet interdiszciplináris krízisintervenciós team (esetleg régiónkénti) kialakítása, amely team gyors és hatékony reagálást biztosítana a gyermek- és fiatalkori áldozattá válás megelőzése, a bűnelkövetés, valamint a bűnismétlés és az antiszociális életforma kialakulásának megelőzésére és kezelésére. „Az érintett gyerekek és fiatalok negatív élményeik, méltóságukat, jogos szükségletei­ket gyakran súlyosan sértő és fájdalmas tapasztalataik miatt nem szo­cializálódnak megfelelően, nem érzik a határokat, könnyen átbillennek olyan magatartásformákba, amelyek másokra és magukra nézve is súlyos következményekkel járnak” – fogalmaznak kiáltványukban a civil szervezetek.

„Egy pedagógus sem kényszeríthető arra, hogy fizikailag bántalmazzák, megalázzák. Valójában ilyen helyzetben lényegtelen, hogy ő milyen pedagógus, megfelelő pedagógiai eszközöket használt-e a probléma megelőzéséhez. Munkájához védelmet kell, hogy kapjon. Ott és akkor, amikor ez a helyzet létrejön – nem utólag. Erre, meglátásunk szerint, alkalmas lehet az iskolaőrség” – mutatott rá elemzésében a Századvég. Felmérésük szerint a válaszadók kétharmada, 67 százaléka inkább egyetért az iskolaőrség létrehozásával, míg 29 százalék nem támogatja azt.

Már augusztusban indulhat az iskolaőrök képzése

Maruzsa Zoltán
Maruzsa Zoltán
Fotó: MH/Purger Tamás

Az iskolai erőszak terén az ország északkeleti régiója magasabban reprezentált, mint a többi – mondta az oktatási államtitkár tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Maruzsa Zoltán hozzátette, ugyanakkor az ország minden részében vannak olyan oktatási intézmények, ahol megalapozott az iskolaőrség bevezetése. Közölte azt is, hogy az iskolaőröket a rendőrség toborozza majd, de ez még nem kezdődött el, hiszen az erről szóló törvényt pénteken szavazta meg az Országgyűlés. Amint hatályba lép a jogszabály, kezdődhet a toborzás, hogy augusztusban elindulhasson az iskolaőrök képzése. Az iskolaőrök nem az intézmények alkalmazásában állnak majd, a rendőrséghez tartoznak, és minden esetben együttműködési megállapodáshoz kötött a munkájuk. Kiemelte, egyházi és magániskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök, de ha később esetleg ezt kérik, lesz mód erre is.
(KD)

Kapcsolódó írásaink

Az iskolában nincs helye erőszaknak

ĀSzeptember 1-jétől kezdhetik meg a munkát az iskolaőrök, ott, ahol az iskola kéri - Az egészségügy büdzséje 77 százalékkal lesz több, mint az utolsó szocialista kormány alatt volt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom