Belföld
Forrásbőség a fővárosban
Kifejezetten jó pénzügyi kondíciókkal rendelkezik Budapest, minden téren javult a helyzeta 2010-es állapotokhoz képest, nem anyagi okai vannak tehát a fejlesztések elmaradásának
Korántsem biztos, hogy megnyerte volna a főpolgármester-választást Karácsony Gergely tavaly októberben, ha olyan érveléssel kampányol, mint mostanában a Lánchíd egyre csak csúszó felújítása kapcsán. A főpolgármester, valamint helyettese, Tüttő Kata – aki a nyolc hónapnyi semmittevés után Dorosz Dávidtól átvette az ügyet – lényegében arról beszél, hogy Budapestnek nincs mozgástere, nem tudja megoldani ezt a feladatot, csak ha a kormány több pénzt ad, mint amit Tarlós Istvánnal leegyeztetett. Még azt is hetekig tartott kitalálni, hogy mennyivel többet követelnek, így lett a hatból tízmilliárd.
A folyamatosan elvonásokról és kivéreztetésről panaszkodó városvezetéssel szemben azonban a kormány részéről úgy látják, van elég forrás Budapesten, lenne miből elkezdeni a rekonstrukciót, csak ki kellene írni végre a közbeszerzést. Hogy erre miért nem került sor mind a mai napig, arra Tüttő sem képes egyértelmű választ adni. Nagyjából így néz ki a Lánchíd körül kialakult patthelyzet.
De nézzük a számokat! Orbán Viktor miniszterelnök a héten a parlamentben mutatta be a Magyar Államkincstár kimutatását, amely szerint a főváros a 2020. március 31-i adatok szerint száznyolcvanmilliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkezik, a következő településnek a sorban csupán húszmilliárdja van. Ezen túlmenően az első negyedéves mérlegjelentés szerint csaknem 94 milliárd forint van a kereskedelmi banki számláján. Ez összesen 274 milliárdot jelent, ami nagyjából a Lánchíd felújításához szükséges pénz hatszorosa.
Egyértelmű az is: Karácsony Tarlóshoz képest nagyságrendekkel jobb pénzügyi kondíciókkal vette át a főpolgármesterséget. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára minapi összegzése szerint a kormány által a 2010-es évek első felében véghezvitt adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese is egyértelműen Budapest volt, s az elmúlt tíz évben a fővárosnak juttatott fejlesztési pénzek mértéke az összes megyei jogú városnak juttatott támogatáshoz képest is rekordmértékű. Budapest iparűzésiadó-bevételei a tíz évvel ezelőtti mértékkel összehasonlítva megduplázódtak, s a számítások szerint jövőre is nőnek majd az ideihez képest, mintegy huszonötmilliárddal.
Azt, hogy a kormány nem bánik mostohán a fővárossal, mutatja az is, hogy míg a Modern Városok Program elmúlt öt évében a megyei jogú városokban megvalósuló projektek becsült forrásigénye csaknem 4000 milliárd forint volt, addig Budapesten az elmúlt tíz évben ennek az összegnek mintegy feléből, majdnem 2100 milliárd értékben valósultak meg fejlesztések állami pénzből.
Ráadásul a folyamatban lévő, közpénzből megvalósítandó fejlesztések összértéke most több mint 4200 milliárd, ami kétszerese az elmúlt tíz évben Budapestre érkező ilyen forrásoknak. Fontos továbbá, hogy az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében öt év alatt összesen ötvenmilliárd jut az önkormányzatoknak.
Pénteken az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetést. A tervezet alapján a Fővárosi Önkormányzat hétmilliárd, a kerületek csaknem huszonkétmilliárd forinttal több működési támogatásban részesülnek. Budapest így csak a 2021-es évben több mint 115 milliárd forint működési támogatást kap az államtól.
