Belföld
Baloldali támadás alatt a nemzeti konzultáció
Jogsértések sorozata kísérte az európai ügyészséghez történő csatlakozás során indított kezdeményezést, Hadházy most újra akcióba lendült, de ismét megbukhat adatvédelemből
Hadházy Ákos független ország- gyűlési képviselő akciója, amely a nemzeti konzultációs kérdőívek begyűjtésére irányul, már az eddig megismert tények alapján is komoly aggályokat vet fel. Amint azt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke lapunknak kifejtette: a begyűjtés formájától függetlenül csupán anonim ívek adhatók le. Ha az íven bármilyen más adat is szerepel, az törvénysértő. A postai úton történő begyűjtésnél a feladó megjelölésével egyértelművé válik az ív tulajdonosa, és az így elveszti anonimitását.
Az akciót postai begyűjtéssel hirdette meg Hadházy, de a múlt hét második felében már köztéri pultokat is felállítottak országszerte, hogy a szimpatizánsaik itt is leadhassák az íveket. Péterfalvi ennek kapcsán elmondta: minden egyes pultnál ott kell lennie az adatkezelési tájékoztatónak is, hiszen az íveket begyűjtő személyek adatfeldolgozónak minősülnek. Emellett az adatkezelőnek, amely Hadházy magánalapítványa, szerződést kell kötnie mindazokkal az adatfeldolgozókkal, akik az alapítvány képviseletében gyűjtik az íveket.
Hadházy és a begyűjtésben részt vevő országgyűlési képviselők, például egykori LMP-párttársa, Szél Bernadett egyik felhívásukban sem adtak tájékoztatást arról, hogy pontosan mihez kezdenek a postán beérkezett, illetve a személyesen átadott ívekkel, illetve ennek kapcsán az átadók adataival. Ezért joggal vethető fel, hogy a nemzeti konzultációs ívek begyűjtése nem más, mint adatbázis-építés.
Hasonló lehet a helyzet egyébként a Momentum esetében, a parlamenten kívüli párt standjainál szintén „gyűjtik” a konzultációs íveket, csatlakozva Hadházyék akciójához. Egy vélhetően MSZP-s aktivista pedig azzal bukott le, hogy egy szolnoki ház postaládájából lopkodta ki az íveket, ami mindenképp törvénysértés.
A Fidesz részéről a minap Halász János frakciószóvivő kijelentette: a baloldal azért támadja a konzultációt, lopkodja el, semmisíti meg az íveket, mert valójában tart a magyar emberektől, ezért el akarja őket hallgattatni.
Érdemes mindezek kapcsán felidézni, hogy Hadházy Ákos az európai ügyészséghez történő csatlakozás kapcsán kezdeményezett aláírásgyűjtés során egyszer már megbukott a „vizsgán”. Akkor az adatvédelmi hatóság számos jogsértést állapított meg. Ilyen volt például az, hogy az aláírásgyűjtő íven kért személyes adatok megadása önmagában nem tekinthető az adatkezelés érvényes jogalapjának. Az érintettnek nem a tájékoztatót kell elfogadnia, hanem a tájékoztatás alapján az adatkezeléshez kell hozzájárulnia s erről kell kifejezetten nyilatkoznia. Hadházyék viszont mind az aláírásgyűjtő íven történő adatgyűjtések során, mind a kapcsolattartási célból történő adatgyűjtésekkor érvényes jogalap nélkül kezelték az érintettek személyes adatait.
Ugyancsak jogellenes volt, hogy az adatfeldolgozóknak – ezek között két amerikai társaság is volt – az adatbázisokhoz történő hozzáférését nem naplózták, így az adatkezelő megsértette az európai adatvédelmi rendeletet, mivel nem tudta igazolni, hogy az adatokhoz ténylegesen ki és mikor fért hozzá, történt-e illetéktelen hozzáférés. Az adatfeldolgozókról az ívek adatvédelmi tájékoztatójában nem adtak tájékoztatást az aláíróknak.
Így Hadházy Ákost, mivel az aláírásgyűjtés jogellenes volt, a hatóság 2019 októberében felszólította az aláírók személyes adatainak haladéktalan törlésére.
