Belföld

Lobbisták lehetnek az álcivilek

Nem tett le a magyar kormány a politizáló szervezetek átláthatóságának biztosításáról

A külföldről pénzelt nem kormányzati szervezeteknek, azaz NGO-knak lobbistaként kellene regisztrálniuk magukat – javasolja a Századvég. A kormány már dolgozik a Brüsszel által megtorpedózott, 2017-es civil átláthatósági törvényt felváltó jogszabályon.

Lobbisták lehetnek az álcivilek
Mozgósító hatás. Tüntetés 2017-ben az eredeti törvény ellen
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az Európai Bizottság és a magyar állam közötti kommunikáció révén születik majd meg a megoldás arra vonatkozóan, milyen kötelezettségek bevezetésével lehet elérni a civil szervezetek átláthatóságát – szűrhető le az Igazságügyi Minisztérium részéről elhangzott eddigi nyilatkozatokból. Az Európai Unió Bírósága által megsemmisített 2017-es civil törvény alapvető céljait a kormány nem adja fel, erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt rádióinterjújában. Úgy fogalmazott, az nem lehet, hogy a parlamenti pártokat illetően az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségek szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenységet folytató, de nem parlamenti képviseletre törő szervezetek esetében.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig korábban arról beszélt, az átláthatóság uniós alapérték, hiszen minden lobbiszervezetnek regisztrálnia kell magát az Európai Bizottság nyilvántartási rendszerébe, és nyilvánosságra kell hoznia bizonyos pénzügyi adatait. Ehhez képest a 2017-es hazai jogszabály csak bizonyos összeghatár, konkrétan évi 7,2 millió forint feletti külföldi forrásból származó bevétel esetén írt elő regisztrációs és egyéb kötelezettségeket, amit a zömmel Soros által pénzelt hazai nem kormányzati szervezetek megbélyegzésként értelmeztek, s itthon és külföldön egyaránt tiltakoztak ellene. A törvény preambuluma szerint az átlát­hatóság szabályozására azért van szükség, mert az érintetteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek „társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, illetve ez a támogatás veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”.

A célok tehát maradnak, az eszközök azonban mindenképp változnak. A Századvég vonatkozó elemzése szerint Magyarországnak a nyugati minták alapján, azok tanulmányozásával érdemes lenne olyan szabályozási keretet kialakítani, amely „lehetővé teszi a magyar nemzetállam belpolitikájába aktívan beavatkozó nem kormányzati aktorok lobbiszervezetté, illetve lobbicéggé nyilvánítását és ilyen módon lobbis­taként való nyilvántartásukat.” Az NGO-k valójában lobbistaként működnek, és külföldi érdekeket jelenítenek meg, ugyanakkor egyelőre – amiként mindmáig számos országban – a civil szervezetekre vonatkozó törvények érvényesek rájuk. A Századvég minapi közlése szerint itt lenne az ideje változtatni ezen.

Fontos a digitális szabadság ügye is az igazságügyi tárcának

Varga Judit
Varga Judit
Fotó: MH

Meg fogja találni a kormány azt az eszközt, amely a magyar társadalom és a közélet érdekeit szolgálja, mert a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt – mondta a parlament igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán Varga Judit a civil törvény kapcsán. Szólt arról is, a kormánynak nagyon erős, határozott eszköze volt arra, hogy az állampolgárok élete, testi épsége védelmében és a gazdasági károk enyhítéséért a leggyorsabban tudjon beavatkozni a koronavírus-járvány idején, hangsúlyozva, az erről szóló törvény megteremtette a kormány mozgásterét, miközben kiállta a szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség alkotmányos tesztjét. Éves beszámolójában kitért arra is, a tárca célja, hogy az áldozatok és sértettek jogai a legmesszebb menőkig érvényesülhessenek, s 2020-at az áldozatsegítés évének nyilvánította. Varga Judit fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a techóriások által alkotott pszeudojogrendszerben.
(KD)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom