Belföld
Heteken keresztül építette fel a baloldal az álmentős történetet
A baloldali sajtó nagyjából másfél hónap alatt építette fel a a magyar egészségügyet lejárató kormányellenes kampányt a magát mentősnek kiadó Németh Athina rémtörténeteire alapozva. A csaló egyre szenzációhajhászabb beszámolóit a kisebb portálok forgatták néhány hétig, mielőtt a fősodrú baloldali média, valamint a külföldi sajtó is felkapta azokat.
Elsőként a Pesti Hírlap közölt cikket a témában, Haldoklókon segít önként a mentős címmel, április 22-én. Ebben még arról lehetett olvasni, hogy Némethet hárman keresték meg, akik közül ketten végstádiumú tumoros betegek voltak. Két nappal később a lap már arról írt, hogy Németh Athina kilenc hazaküldött ápoltjából három halt meg, az álhírt több kisebb baloldali portál is átvette. Ezt követően, április 26-án már arról számolt be a Pesti Hírlap, hogy Németh tíz ápoltja közül kilencen haltak meg.
Az álmentős ugyanazon a napon a Klubrádió Esti gyors című műsorában is elmondta ezeket, hozzátette, hogy csak az az egy ember maradt életben, akit a Mazsihisz szeretetkórházban helyezett el.
Másnap a párbeszédes Szabó Tímea a parlamenti felszólalásában a csaló beszámolójára alapozva az egészségügyi kormányzatot is élesen bírálta, ezt pedig a Hvg.hu is megírta. Érdemes megjegyezni, a cikkbe csak később illesztették be azt a mondatot, hogy nem tudják, a politikusnak volt-e lehetősége ellenőrizni az állítások valósságtartalmát.
Szabó Tímea szavait egyébként a Klubrádió is bejátszotta és több kisebb baloldali portál is átvette.
A Hírklikk.hu már egyenesen „Kásler ágycsökkentésének halálos áldozatairól” értekezett. Tényként írták, hogy a Némethtel kapcsolatba került tíz család súlyosan beteg hozzátartozóit Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének a „leghatározottabb utasítására küldték haza”.
A következő napokban több kisebb portál írt az állítólagos halálesetekről, s május 7-én a Hírklikk már Újabb emberi jogi válság veszélye Magyarországon címmel közölt cikket. Ebben a Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet, Németh Athina beszámolójára alapozott közleményét idézték.
Május 12-én Szabó Tímea az ATV képernyőjén idézte fel az állítólagos kilenc halott történetét, egyúttal amiatt aggódott, hogy „nem tud rendesen megvalósulni az egészségügy újranyitása, mert továbbra is káosz van”. Május második felében Farkasházy Tivadar is beszállt az álhírre épülő lejáratókampányba, s Facebook-oldalán vélte úgy, hogy „Kásler az utolsókat rúgja”.
A bomba aztán június 7-én robbant, amikor az MSZP Facebook-oldalán jelent meg egy drámai hangú kisfilm, amelyben Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke Némethet olyan éjszakai műszakban dolgozó mentőtisztnek mutatta be, aki nappal áldozatos önkéntes munkát végez. Az interjúban a „kórházkiürítések” állítólagos áldozatairól beszéltek.
A szocialisták videóját aztán átvette az Index, a 24.hu, az ATV, a 444.hu, a Mérce, valamint az Alfahír is. A külföldi lapok közül egyebek mellett a The Financial Times, az NBC News, valamint az Euronews is közölte Németh kamu beszámolóit.
Az MSZP videója tehát jelentősen megnövelte a rémhírek idézettségét, ám hamar fény derült a szélhámosságra, a felvétel pedig az utóbbi idők egyik legnagyobb szocialista fiaskójává vált.
Nem ez az első eset
Az elmúlt években több hírhamisítási botránya, csalása volt a baloldalnak. Az Origo felelevenítette a legsúlyosabb ügyeket.
A hamisított Teller-levél
2003. szeptember 15-én egy Teller Edének tulajdonított levél jelent meg a Népszabadságban „Rossz hírek a szülőföldemről” címmel. Az írásban durva hangnemben támadták a Fideszt, tulajdonképpen a baloldal ismert vádjai köszöntek vissza, szinte szóról szóra. A levél nemcsak Teller hírneve miatt számított szenzációnak, hanem azért is, mert közismert volt, hogy a világhírű fizikus a Fidesszel szimpatizált és jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral is.
A baloldali médiában a levél után örömittas cikkek születtek arról, hogy Teller Ede a magyar jobboldal ellen fordult. A kárörvendés azonban nem tartott sokáig. A tudóst jól ismerő emberek körében ugyanis gyanút keltett az írás nyelvezete, mivel az jobban hasonlított a Heti hetes vagy a Napkelte stílusához, mint a művelt tudóséhoz. Az sem volt világos, hogy az angol nyelvű levél miért hemzseg a nyelvtani hibáktól. A levél hitelességét firtató kérdések kapcsán Horn Gyula is megszólalt, aki azt mondta: minden jel szerint Teller Ede levele hiteles, tényleg ő írta.
Azonban Teller Ede közeli munkatársai, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium részéről sajtónyilatkozatot adtak ki, amelyben „teljes hamisításnak” minősítették a levelet. A közlemény szerint a professzor személyes titkárai megerősítették, hogy a levélnek semmi köze Teller Edéhez, és az írás nem is tükrözi a professzor személyes meggyőződését.
Ezek után a Népszabadság, amelynek az MSZP résztulajdonosa volt, kénytelen volt beismerni, hogy hazudott. Mentegetőzésbe kezdtek , de senkit sem számoltattak el a csalásért.
Bajai videóhamisítási botrány
2013 őszén időközi választást tartottak Baján, ahol a fideszes többségű közgyűlés egyetlen képviselői helyéért folyt a küzdelem. A voksolást azonban elbukta a baloldal, az MSZP pedig a propagandasajtóhoz fordult.
Október 18-án a HVG „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel tett közzé egy cikket. Ebben azt állították, hogy bizonyítékaik vannak arra, hogy a Fidesz szavazatvásárlással győzött a választáson. A felvételről azonban egy laikus is meg tudta állapítani, hogy manipulált, a publikálás után nem sokkal pedig ki is derült, hogy hamisítvány.
Október 21-én a rendőrség közölte, hogy azonosították az átverés szereplőit és a helyszínt is. A felvételen egyébként ismert bűnözők mellett egy solti roma önkormányzat képviselője is feltűnt, aki a helyi DK tagja volt a botrány idején.
Az egyik kihallgatott férfi vallomásában azt mondta, hogy a filmet Király György rendelte meg, aki az MSZP sporttagozatának alelnöke volt.
A szocialisták azt állították, hogy nem tudtak a videóról. A Hvg tulajdonosai azonban próbálták menteni a helyzetet, így kirúgták a főszerkesztőt, egyben le is leplezték őt is és az MSZP-t is: beismerték, hogy a hvg.hu főszerkesztőjét berendelték az MSZP székházába, és ott adták át neki a videót.
Az ügyet végül Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója vállalta magára.
Bangóné hazug rasszizmusvádja
Az idei év elején is volt már egy fake news-ügye az MSZP-nek. Januárban Bangóné Borbély Ildikó a miskolci kórház szülészeti osztályának orvosait és a kórház főigazgatóját vádolta meg azzal, hogy 2016-ban egy roma nőt származása miatt sterilizáltak, hogy ne szülhessen gyereket. „Az akkor 23 éves gyermektelen nőt a műtőasztalon meddővé tették...” - mondta egy névtelen levélre alapozva.
A baloldali sajtó természetesen itt is partner volt, kételkedés nélkül jelentek meg cikkek a miskolci szülészet orvosainak „rasszista bűncselekményéről”. Bangónéval kórusban követelték Kásler Miklós azonnali lemondását és az orvosok számonkérését.
A kórház azonban tételesen cáfolta a patkányozásról elhíresült Bangóné vádjait. Kiderült, hogy a műtétben érintett nő egyik petevezetékét távolították el méhen kívüli terhesség miatt, mivel életveszélyben volt.
Ezt bizonyítják kórházi dokumentációk, a zárójelentés, valamint a műtétet végző főorvos által műtét előtt és után készített fotó is, amely azt mutatja, hogy nem vették ki a beteg mindkét petevezetékét. Egyébként az is kiderült, hogy a rasszista vád már csak azért sem lehetett igaz, mert a beteg nő nem roma származású.
A kórház vezetősége a lejárató cikk íróját és a lapot rágalmazásért feljelentette a rendőrségen.
