Egyedülálló a nemzeti konzultáció intézménye az Európai Unióban

A baloldali támadások abból a felismerésből erednek, hogy a kormánykritikus erők nem tudnak mit felmutatni alternatívaként – folytatta az elemző –, „innen nézve érthető, hogy »a legjobb védekezés a támadás« elvét követve a konzultáció parttalan kritikáját fogalmazzák meg minden alkalommal”. A korábbi nemzeti konzultációkat értékelve közölte, nem az a sikeresség kulcsa, hányan töltik ki a kérdőíveket, mivel nem mennyiségi alapokon nyugvó eszközről van szó. „Sokkal fontosabb, hogy a nemzeti konzultációt rendszeresen megszervező kormány kialakítja azt az érzést az állampolgárokban, hogy időről időre nagyon fontos társadalmi kérdésekben nyilváníthat véleményt, formálhat cselekvést.” A nemzeti konzultációról mint eszközről elmondta: ez lehetőséget teremt a négy évre kapott kormányzati felhatalmazás konkretizálására, másrészt demokratikus eszközként is értelmezhető, s bár közjogi értelemben nem kötelezi semmi a kabinetet egy-egy ilyen egyeztetés megtartására, ám a folyamatos kapcsolattartás és kormányzati cselekvésre való sarkallás végső soron a demokratikus rendszer alappilléreit erősíti. Az Európai Unión belül egyedül Magyarországon van ilyen legitimációs eszköz – emelte ki. A mostani, tizenhárom kérdésből és számos témakörből álló nemzeti konzultáció kapcsán hangsúlyozta, a kérdőívnek nagy a jelentősége, hiszen a koronavírus-járvány következményeiről, valamint a jövőben várható második hullámban szükséges kormányzati intézkedésekről is kikéri a véleményeket, de igyekszik megalapozni a gazdaságvédelem legfontosabb jövőbeni lépéseit is.