Új alapokra helyezett nemzetpolitika

A videóban felidézik, idén száz éve, hogy aláírták a trianoni békediktátumot, amely során hazánk elvesztette területének kétharmadát és a Csonka-Magyarország határain kívül rekedt több mint 3 millió magyar ember. Trianonra évtizedekig nem volt válasz. A szocializmusban nem lehetett beszélni róla, nem oktatták, sőt, tagadták. Ezt a a szellemiségét továbbvitte a kommunista utódpárt MSZP is.

Úgynevezett nemzeti kérdés. 2004. december 5-e gyásznap a rendszerváltás utáni magyar politikatörténetben, hiszen ekkor tagadta meg Gyurcsány Ferenc és kormánya a kettős állampolgárságot a külhoni magyaroktól. Az akkori baloldal politikai gyűlöletkampányra használta fel a csonka határokon kívül ragadt honfitársainkat, ezzel nagyon komoly sebeket okozva a nemzet testén.

A trauma begyógyítására még 6 évet kellett várni. A 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Orbán Viktor vezette kormány első döntései között volt, hogy megadta a lehetőséget a kettős állampolgárság megszerzésére a külhoni magyaroknak – hívják fel rá a figyelmet.

Emellett június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították. Ezzel a fontos szimbolikus döntéssel hosszú évtizedek után végre helyére került a trianoni békediktátumról történő emlékezés. 2010 óta már több mint egymillió külhoni magyar élt is a lehetőséggel, amely sok honfitársunk álmának valóra váltását jelentette.