Karácsony bárkire rábízná a főváros ügyeit

Az előterjesztés szövegének megfogalmazása szerint a főpolgármester a budapesti önkormányzat képviseletére meghatalmazást, illetve nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazást a főpolgármester-helyettes, a tanácsnok, a főjegyző, a Főpolgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagy munkavállaló, a bizottsági elnök, a képviselőcsoport vezetője számára adhat. A rendelkezésnek ez a része azt jelenti, hogy Karácsony a fővároshoz köthető személyeknek adhatja át a hatalmát - írja cikkében az Origo.

Az írás ugyanakkor rámutat, hogy jogszabály szövegében van egy különös kitétel, miszerint ha a főpolgármester úgy dönt, „szükséges körben más személy” is eljárhat és dönthet helyette. Ez pedig magában hordozza a lehetőséget: olyan magánszemélyt vagy céget kér fel a feladatra, akinek nincs köze a fővároshoz. Az, hogy a „szükséges körben” pontosan mit jelent, nincs kifejtve az előterjesztésben.

Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere még a szavazás előtt közösségi oldalán úgy példázta a javaslatot, hogy Karácsony innentől akár a Városháza portására, vagy éppen a takarítónőjére is bízhatná Budapest képviseletét. Ugyanakkor szerinte sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy egy külsős cég, egy jó nevű alapítvány bukkan fel a háttérben, hiszen az előterjesztés lehetővé teszi a meghatalmazottak pénzügyi költekezését.

„Az SZMSZ módosításával Karácsony Gergely a portásra vagy akár a takarítónőre bízhatná a Budapest Főváros Önkormányzatának képviseletét. Ad abszurdum még külsős cég is képviselhetné (esetleg valamely jó nevű alapítvány?) a Fővárost. Mi több a főváros pénzét is költhetnék szabadon a nevezett személyek. Most mit mondjak? Diktatúra vagy anarchia?” - fogalmazott.

A portál a történtek kapcsán megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, hogy értékelje a fővárosi vezetés lépését. „Az SZMSZ módosításával a főpolgármester arra kap jogosultságot, hogy Budapest Főváros Önkormányzata képviseletére meghatalmazást, illetve Budapest Főváros Önkormányzata nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazást a szükséges körben más személy számára adhasson. A SZMSZ ennek az ismeretlen külső félnek jognyilatkozat tételi, azaz például szerződéskötési felhatalmazást is adna, amelyhez elég lenne a Fővárosi Közgyűlésen túl az átruházott hatáskörben eljáró alsóbb fokú szervének előzetes jóváhagyása is” - ismertette a javaslat lényegét.

Az alkotmányjogász ezután kiemelte, hogy az alaptörvény rendelkezése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. Ennek a közjogi, közhatalmi funkciónak akár közvetlen, akár közvetett kiszervezése harmadik személy számára alkotmányellenes - összegzett ifj. Lomnici, aki szerint ezzel fennáll annak a veszélye, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetek közhatalmi jogosultsághoz juthatnak, továbbá akár a nemzeti vagyonról is dönthetnek.

„Mivel az önkormányzati törvény alapján a helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, az ettől a jogalkotói céltól eltérő különleges polgármesteri vagy főpolgármesteri jogkör-kiszélesítés ahhoz vezethet, hogy az adott városvezető államot hoz létre az államban, amely fejlett demokratikus jogállamokban sehol sem tolerált hozzáállás” - mondta a szakértő.