Téves és hiteltelen a gyurcsányista koncepció kódja

Bocsánatot kérni az tud, aki felelősen és saját politikai cselekvését tekintve reflexíven viselkedik. Ám ezekből az ellenzéki pártokból ma komoly hiány van Magyarországon – fogalmazott lapunknak Tóth Erik. A Nézőpont Intézet elemzőjének véleményét arról kérdeztük, hogy bár az Országgyűlés vissza­vonta a különleges jogrendi felhatalmazást a kormánytól, a Jobbikkal kiegészülő baloldal diktatúrát kiáltó kijelentései miatt továbbra sem kért bocsánatot.

A szakértő úgy véli, az ellenzék a jövőben sem fogja beismerni, ha valamiben tévednek. „Az ő bináris kódjuk ugyanis nem morális alapokon nyugszik: a barát és ellenség – nem ellenfél – megkülönböztetésekor utóbbi kategóriát a kormány és annak intézkedései jelentik az értelmezésükben” – mondta Tóth Erik, hozzátéve, ez a kódolás nemcsak a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezésre igaz, hanem a családok védelméről, a gazdaság helyreállításáról szóló intézkedésekre is.

Tóth Erik leszögezte: a kormányt mindenért kritizáló gyurcsányista koncepció téves és hiteltelen is egyben. Mint mondta, a veszélyhelyzet meghosszabbítását úgy szavazták le, hogy a magyarok 94 százaléka egyetértett azzal: igenis szükség van a rendkívüli jogrendre. „Ez több, mint bűn, hiszen a döntésük azt a látszatot kelthette a választópolgárokban, hogy az ellenzéki erők nem segítik, hanem blokkolják a sikeres védekezést” – jegyezte meg. Ezt a helyzetet később felismerték a diktatúrát kiáltó pártok, ám támogatóik körében így is kialakult az alternatív valóság­értelmezés. A baloldali pártok listájára szavazók körében ugyanis a „visszaélés-elmélet” 73 százalékos támogatottságot élvezett a Nézőpont legutóbbi közvélemény-kutatásában – mutatott rá az elemző.

Kérdésünkre, hogy melyek voltak a baloldal kirívó járványügyi megnyilvánulásai, kifejtette: a pandémia időszaka ismét az ellenzék hozzá nem értését mutatta, hiszen nemcsak nem vették ki részüket a védekezésből, de a diktatúrázással még árnyékra is vetődtek. Ezt jelzi, hogy a veszélyhelyzet végéhez közeledve tízből hat magyar gondolta úgy, hogy a kormányfő nem élt vissza a különleges jogrenddel, és csupán tízből hárman gondolták úgy, hogy visszaélt a felhatalmazással. A hibás rajtot pedig semmitmondó folytatás, valamint Kásler Miklós miniszter és Müller Cecília országos tiszti főorvos személyét érő támadások követték – elevenítette fel az ellenzék repertoárját az elemző.

Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő álhírvideó-gyártásáról az elemző elmondta, a hamis videó- és tartalomgyártás a szocialisták sajátos politikai cselekvésképtelenségének az egyik következménye.

A szakértő emlékeztetett: 2013-ban, amikor időközi választást tartották Baján, Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke sajtótájékozta­tón kürtölte világgá, hogy a Fidesz választási csalást követett el, szavazatokat vásárolt.

Később persze kiderült, hogy az MSZP megrendelésére némi DK-s segítséggel hamis felvételt tettek közzé – mondta az elemző, hozzátéve, a mostani akció nem túl kifinomult folytatása a Korózs szereplésével megkomponált álmentős videó.
Tóth Erik szerint a szocialistáknak mint az egyik ellenzéki pártnak az lenne az elsődleges feladatuk, hogy alternatívát nyújtsanak, ám ők ehelyett nemcsak tehetetlenek, hanem pótcselekvésekhez folyamodnak. Az elemző közölte: a magát mentőtisztnek kiadó személy felkarolása azt mutatja, hogy a járvány kirobbanása előtt is már komoly válságban lévő MSZP még mélyebb válságba került.