Éles sztrájkfenyegetésben az orvosi kamara

Emlékeztetőül: a köztestület elnöki posztját a tavalyi tisztújításon Kincses Gyula, „a vizitdíj atyja” szerezte meg, aki 2007-ben az SZDSZ felkérésére a Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára lett, így tevékenyen részt vett a fizetős egészségügyet jelentő liberális reform kidolgozásában, amely azonban a 2008. március 9-én tartott „szo­ciális népszavazáson” elbukott. Ezt követően a bukott államtitkár szakértősködött, orvosként nem dolgozott. Pár évvel ezelőtt lépett be a kamarába, ott a belső ellenzék, az Újratervezés-csoport tagja lett, ők jelölték elnöknek.

Kincses győzelme után a kamara kinyilatkoztatta: a bérharc érdekében sztrájkképessé kívánják tenni az egészségügyet. Arra biztatták a dolgozókat, mondják fel az „önként vállalt többletmunka-szerződéseket”, ez a munkavégzés drasztikus csökkentését, részleges sztrájkot jelentene. A bérkövetelésről még márciusban sem tettek le, ekkor a humán tárca közölte: „példátlan, hogy a MOK vezetése veszélyhelyzetben, egy világjárvány kitörésének küszöbén próbálja zsarolni a kormányt”. A rendkívüli jogrend idején aztán nem esett szó a sztrájkról – mint most fogalmaznak: a járvány átmenetileg átrendezte a prioritá­saikat –, inkább a kormányzat járvány elleni intézkedéseit bírálták rendszeresen.

A múlt pénteken azonban elindították a szerződések felmondására irányuló kampányt, amelyhez egy formanyomtatvánnyal és meghatalmazással lehet csatlakozni, ezeket a kamara központi ügyvédi letétbe helyezi. Eközben Pintér Sándor belügyminiszter minisztériumi és közigazgatási vezetőkből és szakmai szervezetekből munkabizottságot hozott létre, amelynek a feladata javaslatot tenni a kormány számára a hálapénz felszámolására, az ehhez szükséges béremelés mértékére, ütemezésére – a bizottság vezetésére pedig Kincses Gyulát kérték fel. Így aztán kérdéses, hogy a MOK-kampány célja valóban a nyomásgyakorlás-e, vagy inkább valamiféle adatgyűjtés, az aktivizálható kamarai tagok, egészségügyi dolgozók monitorozása.