Belföld

Uniformizálna az elitokrácia

A globálissá váló piac szereplői hevesen támadják a nemzetállamokat

Napjaink demokráciáit nem belső, hanem külső hatások fenyegetik – mondta Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója tanulmánysorozatának bemutatóján. A politológus úgy véli, a globális gazdasági és pénzügyi elit nem véletlenül támadja hevesen a nemzetállamokat.

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a társadalomtudományoknak az informális hálózatok kutatására, ugyanis ezek a nem választott, nem ellenőrzött globális piaci, pénzügyi és gazdasági szereplők – vagyis az úgynevezett elitokrácia – jelentik az igazi veszélyt a demokráciára, s nem a liberális véleményformálók által hangoztatott populista, autoriter jelzőkkel megbélyegzett politikai csoportok, közszereplők – hangsúlyozta minap Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója tanulmánysorozata első részének bemutatásán. A politológus arra kereste a választ, veszélyben vannak-e a demokráciák, túlélhetik-e a 21. századot – legfőképp annak fényében, hogy az elmúlt évtizedekben létrejövő multinacionális gigacégek és globális pénzügyi körök olyan érdekszférát hoznak létre, amely helyzetüknél fogva a nemzeti keretek között működő államok és társadalmak fölé emelkedik.

A szakember az elitokrácia kialakulása kapcsán elmondta, a modern társadalmakat legátfogóbban, hálózatosan szervező három meghatározó szféra, a piac, az állam és a társadalom vonatkozásában a piac tesz szert globális hatalomra. Ezek a szereplők úgy lépnek, fel, mintha a nemzetállamokkal egyenrangú, illetve azok felett lévő aktorok lennének, s az a meggyőződésük, hogy a világ gazdasági, pénzügyi, társadalmi és politikai válságai nem kezelhetők máshogy, mint a már működő és a jövőben működésbe lépő globális intézmények segítségével. Ebben a folyamatban olyan működésmódot alakítanak ki, amely alárendeli a demokráciákat a globális szempontoknak – tette hozzá.

Fricz Tamás hangsúlyozta, az elitokrácia nem megszüntetni akarja a demokráciát, hanem egy formális, politikai eljárásmóddá változtatni, mely felett immáron nem a társadalom, hanem az ő akaratuk érvényesül. Úgy véli, ebből a változásból jön létre az a konfliktus, amit ma láthatunk a globálissá vált piac és a nemzetállam, illetve a globalizmus és a demokrácia között.

A politológus ezért leszögezte, nem véletlen, hogy az elitokrácia hevesen támadja a nemzetállamokat, „mert jól tudja, a nemzetállamok felbomlasztása egyet jelentene a nemzeti keretekben működő demokráciák alárendelésével”.

Kapcsolódó írásaink