Belföld

„Erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő Európa kell”

 Erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő, sokszínű Európára van szükség - mondta az igazságügyi miniszter pénteken az Országházban.

„Erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő Európa kell”
Balról jobbra: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mellette a III. díjat megosztva nyert Fehér Ajándok, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi tanulmányok alapszak másodéves hallgatója, a második különdíjat nyert Bajkán Domonkos, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel alapkézésének harmadéves hallgatója, a második díjat megosztva nyert Barta Lejla és Balogh Zsuzsanna Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadéves jogász hallgatói, az első díjat nyert Simon Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem negyedéves jogász hallgatója, Varga Judit igazságügyi miniszter, a harmadik díjat megosztva nyert Rédl Boglárka, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi tanulmányok alapszak másodéves hallgatója, az első különdíjat nyert Kiss Lilla Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem európai és nemzetközi üzleti jog mesterképzése hallgatója és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján az Országház Delegációs termében
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elmondott beszédében Varga Judit kiemelte: Európának a közös lehetőségekről kell szólnia, nem pedig a nemzetek elsorvasztásáról. Erős nemzetek nélkül Európa is csak gyenge maradhat - mutatott rá.

Hangsúlyozta: „csak a saját nemzeti érdekeit őszintén és bátran felvállaló tagállamok alkothatnak hosszú távon is sikeres európai közösséget”. Magyarország uniós tagsága nem konformitást és megalkuvó beletörődést igényel, hanem aktív érdekérvényesítést, józan és bölcs együttműködést - fogalmazott.

Úgy vélte, kihívásokból nincs hiány, hiszen a 2008-as gazdasági válság legyengítette, a migrációs válság megosztotta az uniót, majd elveszítették Nagy-Britanniát, most pedig a koronavírus-járvánnyal kell szembenézni. „De mi, magyarok, mindig fel tudtunk állni, még az olyan nagy nemzeti tragédiából is, mint ami éppen száz éve történt hazánkban” - emlékeztetett.

Varga Judit kijelentette: nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez, és egy erős Magyarország Európát is erősebbé teszi.

Azt mondta, Magyarország, Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió jövője nem lehet „az ideológiától túlfűtött politikai eszmeáramlatok játékszere”. A jövőt mi, magyarok az összes európai nemzettel együtt közösen alakítjuk, és a jövő kulcskérdéseinek eldöntésében a fiatal nemzedéknek lesz oroszlánrésze - fűzte hozzá.

Kijelentette: „az erős nemzetek erős Európájában hiszünk”, abban, hogy egy keresztény értékekre épülő civilizációban csak a nemzetek képesek arra az együttműködésre, amely mindenki javát szolgálja, ezért sosem szabad megfeledkezni Európa szellemi gyökereiről.

Kitért arra: fontos a fiatalok érdeklődését felkelteni az uniós ügyek iránt, továbbá azt biztosítani, hogy észrevételeik megjelenjenek az európai vitákban. Magyarország ezen a téren nem áll rosszul, tehetségesek, kreatívak és elkötelezettek a magyar fiatalok - mondta. Hozzátette: kiemelt hangsúlyt kell helyezni az elhivatott, a magyar érdekeket hatékonyan képviselő szakemberek utánpótlásának képzésére.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: az EU arra az elvre épül, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre könnyebb egy közösségben választ találni a közös érdekek és értékek mentén. Ilyen a béke fenntartása, a gazdaság felvirágoztatása, a klímaváltozás, a digitális kihívások kezelése, Európa globális befolyásának megtartása - sorolta.

Ugyanakkor fontos a szubszidiaritás, az arányosság elve is, vagyis, ha egy kérdést hatékonyabban lehet helyi, regionális szinten kezelni, nincs szükség közös válaszokra - magyarázta.

Megjegyezte: amikor ennyi új kihívással kell szembenézni, dinamikus vita zajlik arról, melyik kérdésre hol tudják a leghatékonyabb válaszokat megtalálni.

A képviseletvezető arról is beszélt, hogy szinte turbulensen változó, kihívásokkal teli világban élünk, annyi minden változik, hogy indokolt a még rövid távra készített programok újragondolása is, nem feledve az eredeti célokat, de igazodva az új kihívásokhoz.

Közölte: a fiatalok jelentik a jövőjét a szakemberképzésnek, az utánpótlását annak a szakembergárdának, amely garantálja, hogy színvonalas vita folyjon az EU kihívásairól és jövőjéről.

A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit és Zupkó Gábor adta át. A több mint húszéves múltra visszatekintő pályázatra idén számos pályamű érkezett anyaországi és határon túli magyar hallgatóktól. A tavaly decemberben megjelent pályázati hirdetmény kitekintést biztosított a közép-európai térségre, régiónk szerepére is.
 

Kapcsolódó írásaink

Elkaszálták a civiltörvényt

ĀAz Európai Unió Bírósága megsemmisítette a 2017-es jogszabályt, pedig a kormány szerint jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a szervezetek átláthatóan működjenek

Aránytalan a nyugati egyetemek előnye

ĀEgy kelet-európai kutató pályázatát háromszor nagyobb eséllyel utasítják el – nyilatkozta lapunknak Demeter Márton egyetemi docens az uniós források elosztásáról

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom