A pandémia terjedése itthon óvatosságra kell intsen

A hazai adatokat látva sokan meglepődtek Szlávik János, a Szent László Kórház infektológusának szavain, aki többször hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében hozott intézkedéseket. A szakember szavait erősíti, hogy a pandémia még nem tetőzött, sőt kellemetlen meglepetéseket is tartogat, mert a korábbi feltételezésekkel szemben az erős napsütés, a meleg levegő sem állítja meg, csupán kevésbé lesz agresszív a vírus, s csökken az áldozatok száma.

Vasárnap estig meghaladta a nyolcmillió főt a világon fertőzöttek száma, csak az elmúlt héten egymillió új beteget regisztráltak – kétszázezerrel többet mint a megelőző héten – , és harmincnyolcezren hunytak el a betegség következtében. Igaz, ez jelentősen kevesebb, mint az áprilisi csúcson, amikor 12-e és 19-e között ötvenegyezren vesztették életüket, ám még mindig több mint kétszázhúszezerrel nőtt az aktív betegek száma. Vasárnap 3,4 millió ember küzdött a kórral – az összes fertőzött több 43 százaléka –, akik közül ötvennégyezren voltak kritikus állapotban. A világadatok arra utalnak, hogy a fertőzés már nem terjed robbanásszerűen – Európa és Észak-Amerika helyett Ázsiában és Latin-Amerikában növekedett jelentősen a fertőzés –, de a tetőzést még nem érte el, a veszélyt egyáltalán nem szabad alá becsülni.

Az látszik, hogy Európa legtöbb országában már csökken a fertőzöttek száma, ám Belgium­ban, Svédországban és a vírussal csak a téli időszak elmúltával szembesülő Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában még nőtt az aktív betegeké.

A magyar járvány elleni védekezést hevesen bíráló belga és svéd politikusok tevékenysége nyomán a fertőzésen átesett svédek 45, a belgák 37 százaléka hunyt el a koronavírus következtében, az egymillió lakosra vetített 834 halottal Belgium védekezése a legkatasztrofálisabb.

Az elmúlt két hónap során egyértelművé vált, a járvány elleni küzdelemben az emberi találkozások számának csökkentése a leghatásosabb fegyver. Bizonyos számú tesztelés felett már semmilyen érdemi hatással nem találkozunk. Ezt tökéletesen igazolja a Perzsa-öböl térsége, ahol eltérő mértékben tesztelnek, de a vírus terjedését, a betegség lefolyását mindez egyáltalán nem befolyásolja. A térségben uralkodó száraz meleg, a rendkívül erős UV-sugárzás csupán az áldozatok alacsony számán látható. Szaúd-Arábiában, Katarban, Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben enyhe korlátozásokat vezettek be, ezért kimagaslóan sok a fertőzött, ám a kedvező időjárásnak köszönhetően egy százalék alatt maradt az elhunytak száma.

Brazíliában, Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Mexikóban a párás klíma, továbbá a szociális viszonyok miatt több az érintkezés, az egészségügyi ellátórendszer pedig össze sem hasonlítható a Perzsa-öböl „olajállamaival”, ezért nem meglepő, hogy magasabb a halálozási ráta. Brazíliát számos bírálat éri a járványkezelés miatt, ám a 220 milliós ország az egymillió főre vetített adatok alapján nincs a húsz legfertőzöttebb ország között. Még ezekben a fejlődő országokban is alacsonyabb a vírus halálozási mutatója, mint a mérsékelt égövi államokban, ahol a tél vége, a korai tavasz kedvez a vírusok terjedésének. Sok kutató ezért tart a járvány őszi, kora téli újraerősödésétől. Jelenleg azonban még a pillanatnyi helyzet sem megnyugtató, a világ ötven legfertőzöttebb országa közül harmincegyben(!) az elmúlt héten is nőtt az aktív esetek száma.

A számokkal azonban óvatosan kell bánni, mert az adatszolgáltatás a legfejlettebb országokban is akadozik – Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban nem közölnek információkat a gyógyultakról, ezért az aktív fertőzöttek száma is csak becsülhető. Franciaországban az elmúlt hónapokban két alkalommal, 70 ezer fővel csökkentették a fertőzöttek számát, így a május végi 188 ezerről 154 ezerre apadt, és azóta háromezer fővel emelkedett. Spanyolországban utólag jelentősen csökkentették a vírus következtében elhunytak számát, majd azóta csak az új fertőzöttek számát közlik, az új elhunytakét nem. Más országok viszont a járvány áldozatai közé nem számítják azokat a betegeket, akik ugyan fertőzöttek voltak, de egyéb krónikus betegségük vezetett halálukhoz.

Érdemes a fertőzöttségi lista élén álló országra – az Egyesült Államokra – külön is kitérni. A tengerentúlon kezdetben úgy gondolták, elkerülhetik a járványt, és a későn bevezetett intézkedések miatt elszabadult a vírus. Az elmúlt hetekben ugyan megfékezték a gyors terjedését, ám az országos tüntetések hatására ismét emelkedett a fertőzöttek száma.

A közvetlen környezetünkben, Ukrajnában még nő az aktív betegek száma, Romániában pedig az enyhítések következményeként emelkedett a fertőzötteké. Napról napra egyre több határ nyílik meg, ám az utazások tervezésekor érdemes a vírus kockázatát is figyelembe venni. Amíg Görögországban, Bulgáriában, Albániában, Montenegróban, Horvátországban és Szlovéniában mindvégig gyenge volt az ország fertőzöttsége, addig Olaszországban és Spanyolországban csak lassan csillapodik a járvány, jelenleg még nem tudni, hogy a határnyitásokat követő utazások beindulása milyen következményekkel is jár.