Belföld

Németh Szilárd: Katonák nélkül nem ment volna a védekezés

Katonák nélkül nem ment volna a koronavírus-járvány elleni védekezés Magyarországon sem, a honvédség és tartalékosai jelentős részt vállaltak a feladatokból - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Nagykanizsán.

Németh Szilárd: Katonák nélkül nem ment volna a védekezés
Németh Szilárd
Fotó: MH

Németh Szilárd a nagykanizsai katonai toborzópont megnyitásakor azt mondta, hogy a katonák segédkeztek a kórházak irányításában, az idősotthonok fertőtlenítésében, a kritikus infrastruktúrákat kezelő vállalatok irányításában, valamint közterületi járőrszolgálatot adtak. Az államtitkár közölte: a honvédség fejlesztési programjával igyekeznek újjáéleszteni a hagyományokat.

A nagykanizsai toborzópont révén lehetőség nyílik arra, hogy az egykor jelentős katonavárosban újból létrehozhassanak egy zászlóaljat - mondta. Megjegyezte: a 172 éve létező magyar honvédség is mély válságban volt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, amikor mindössze 17 önkéntes tartalékosa volt. Mára ez a szám elérte a 9600-at, közülük több mint 4000 a területvédelmi tartalékos katona.

Az elmúlt hónapokban a tartalékosok részvételével fertőtlenítettek 997 idősotthont, 51 kórházban állítottak katonai parancsnokot, 17 helyőrségben pedig járőrszolgálatot is adtak. A tartalékosok a raktárok őrzésében is szerepet vállaltak - tette hozzá. Nagykanizsán, a városközpontban lévő Tourinform-irodában alakították ki a toborzópontot, a helyszín zért jó választás, mert „bent van a társadalom szövetében” - fogalmazott Németh Szilárd.

Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség főparancsnokának helyettese elmondta: az állampolgárok támogatása, részvétele nélkül nem lehetne a térség modern, ütőképes hadseregévé tenni a Magyar Honvédséget.

A katonai pálya iránti érdeklődést jelzi, hogy míg januárban 140, addig áprilisban már 853 érdeklődő volt Nagykanizsán. A speciális területvédelmi szolgálatra az országban két megyéből, Szabolcs-Szatmár-Beregből és Zalából - azon belül is a nagykanizsai járásból - regisztrálták a legtöbb jelentkezőt - közölte az altábornagy.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője is azt hangsúlyozta, hogy „katonák nélkül nehezen lesz rend egy társadalomban”, látható, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet ideje alatt is fegyelmezettség volt, sokat segítettek a katonák a polgári életben.

Utalt arra, hogy a városban egykor öt laktanya is működött, ezek megszűnése komoly veszteséget jelentett a település életében. Biztatónak nevezte, hogy egy új zászlóalj felállításával újra katonaváros lehet Nagykanizsa.

Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnökeként sorolta, hogy Zalában 21 idősotthonban és szociális intézményben, 47 ezer négyzetméternyi területen végzett fertőtlenítést a honvédség. A megye mind a négy kórházában katonai parancsnok segíti az orvos-igazgatók munkáját, valamint Zalaegerszegen és Nagykanizsán a vízművek élén is segítenek - mondta.

A járvány következtében március közepe óta 4000 ember veszítette el a munkáját Zalában, az ő álláskeresésük sikere érdekében a honvédség által biztosított lehetőségekre is felhívják a figyelmet a kormányhivatal foglalkoztatási szolgálatánál - jelezte Sifter Rózsa.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az új nagykanizsai toborzópont révén újból „hazatalált a városba a katonaság”. Az itt élők ragaszkodnak a hajdani laktanyák és a honvédség emlékéhez, mostantól pedig a katonák is újból otthon érezhetik magukat a városban - mondta.
 

Kapcsolódó írásaink