Belföld
Gyorsított perben érvényesíthetik igényeiket a bűncselekmények áldozatai
Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a javaslat terjedelme csekély, de tartalma a bűncselekmények áldozatainak annál nagyobb jelentőséggel bír.
Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott „börtönbiznisz” alakult ki, a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség - magyarázta.
Közölte: ezért új szabályozás kidolgozását tűzték ki célként, de mivel a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet nem tette lehetővé új kártalanítási szabályozás kialakítását, meghosszabbították a vonatkozó határidőket.
Hangsúlyozta: addig is biztosítani kell azonban az áldozatok hatékony igényérvényesítését, az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek.
Az államtitkár megjegyezte: biztosítják, hogy a folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon.
Kiemelte: a kormány mindig elkötelezett volt az áldozatok fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett, és most egy olyan lépést tesznek, amely könnyítést hozhat nekik.
Azt mondta, nem mondhatnak le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igény támogatásáról. Ezért azoknak az áldozatoknak, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, gyorsított per útján érvényesíthessék - mondta Hajas Barnabás.
Közölte: a gyorsított per olyan áldozatoknak jelenthet könnyítést, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert nem indították meg, követelésük azonban még nem évült el.
Jelentős eljáráskönnyítést jelent a javaslat
Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat jelentős eljárásjogi könnyítést biztosít azon sértetteknek, akiknek ügyében a büntetőeljárás befejeződött, de a kártalanítás vagy sérelemdíj iránti igényüket eddig nem érvényesítették.
Hangsúlyozta: a javaslat értelmében a tárgyalást főszabályként elektronikus eszköz segítségével kell végrehajtani, így a felperesnek nem kell majd fizikailag találkozni a terhelttel, vagyis elkerülhetővé, illetve csökkenthetővé válik az áldozat másodlagos viktimizációja.
Logikusnak nevezte, hogy a gyorsított perek elbírálását a törvényszék hatáskörbe adja a javaslat, hiszen ott az elektronikus meghallgatás feltételei adottak.
Kiemelte: a javaslat költségfeljegyzési jogot biztosít, így például a szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegeznie az áldozatnak.
Kitért arra is: az elmúlt időszakban számos olyan bírósági ítélet született, amely alaposan felkavarta a magyar társadalom igazságérzetét, hiszen milliós nagyságrendű kártalanítást kaptak elítéltek a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva.
A kormány célja ezért az volt, hogy a fogvatartottakra és a sértettekre vonatkozó kompenzációs rendszer megbomlott egyensúlyát helyreállítsa - tette hozzá, jelezve, hogy a Fidesz-frakció támogatja az előterjesztés elfogadását.
Fontos az áldozatok védelme és kártérítése
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: a javaslat célja, hogy könnyítést biztosítson azon sértetteknek, akiknek ügyében a büntetőeljárás befejeződött, de a kártalanítás vagy sérelemdíj iránti igényüket eddig nem érvényesítették.
Hozzátette: a javaslat meghatározza mely sértettek számára és milyen igények esetében áll rendelkezésre a gyorsított per, illetve, hogy miként kell eljárni az ilyen ügyekben.
Kiemelte: a mielőbbi lezárhatóság érdekében a javaslat soron kívüli eljárást ír elő, amelyben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek és az ilyen ügyek nem kapcsolhatók össze semmilyen más perrel. Hozzátette: okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert első fokon, tárgyaláson kívül bírálja el, és a felek egyezsége is jóváhagyható.
Az első fokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye, másodfokú döntéssel szemben pedig felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, amiről az eljárás gyorsítása érdekében a Kúria tárgyaláson kívül dönt - emelte ki.
Elmondta: a KDNP számára hangsúlyosan fontos az áldozatok védelme és kártérítése, ezért támogatják a javaslatot.
