Egyre közelebb a Momentum Gyurcsányékhoz

A hétvégén tartotta tisztújítását a Momentum, s bár a jelenlegi vezető, azaz Fekete-Győr András megtarthatta pártelnöki tisztségét, némi meglepetésre kiszorult az elnökségből Donáth Anna EP-képviselő és Berg Dániel, a II. kerület alpolgármestere is. Bekerült viszont az immár hatfősre duzzadó, magát kifejezetten nyugatiintegráció-pártiként definiáló ellenzéki párt vezetőségébe az a Körömi Attila is, aki 2004-ben, még Jobbik-szimpatizánsként, az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló parlamenti szavazáskor nemmel voksolt. Ezt maga Körömi is elismerte. Fekete-Győr a tisztújítást követően közösségi oldalán mindenesetre úgy fogalmazott, a Momentum eddigi történetének legsikeresebb és legeredményesebb két éve áll mögöttük. Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője érdeklődésünkre kifejtette, bár az elmúlt két év valóban kedvezően alakult a párt számára, az igazi kérdés az, hogy a Momentum a többi ellenzéki erőből kiábrándult, ám továbbra is kormánykritikus szavazók begyűjtésével tudott sikereket elérni, vagy önálló bázist és szavazói tömböt hozott létre.

Az elemző úgy véli, a közvélemény-kutatási adatokból az látható, hogy Momentum-identitásról nem, legfeljebb Momentumhoz való csatlakozásról lehet beszélni. Mint mondta, a párt tíz százalék körüli támogatottsága az elmúlt egy évben nem igazán változott, vagyis egyik nagy előnyük, hogy a Momentum – úgymond – új politikai szerveződés, mára nem tartalmaz semmilyen plusz csábító karaktert. A pártelnök „Nemzedéki pártnál (már) több – néppártnál (még) kevesebb” tételmondatát pedig így kommentálta a szakértő: a Momentum továbbra is inkább egy generációs párt jellegzetességeivel jól leírható szervezet, amely a mai, rendkívül fragmentált ellenzéki térfélen is csak a többi párt gyengélkedéséből tudott elsősorban erőt meríteni. A Demokratikus Koalícióval történő, egyre több dimenzióban megvalósuló együttműködés azonban az ő szavazatszerzői képességüket is negatívan befolyásolja, véli Tóth Erik.

Érdekesség, a koronavírus-járvány közepette nemigen lehetett hallani a Momentumról, leginkább a párt körüli botrányok kapcsán jelentek meg a hírfolyamokban.

A Nézőpont elemzője közölte, azért tűnhettek el a politikai napirendről, s maradtak ki a pandémia kezelésével kapcsolatos vitákból, mert parlamenten kívüli mozgalomként korlátozott beleszólási lehetőséggel bírnak.

A láthatóan alacsony színvonalú ellenzéki politizálás miatt azonban még jól is járhattak, esetükben ugyanis kevésbé volt azonosítható egy-egy alaptalan, a valóságtól teljesen elrugaszkodott ellenzéki kritika visszhangja.

A pártot ugyanakkor a botrányok sem kerülik el. Például a bajai momentumos polgármester, Nyirati Klára tevékenysége kapcsán korábbi támogatói is érthetetlen kirúgásokról, a képviselő-testület és az alpolgármesterek megfélemlítéséről beszélnek. Tóth szerint, miután érdemi politikai pozíciókhoz korábban nem jutottak, az önkormányzati választások után fontos kérdés volt, képes lesz-e a párt távol maradni a politikai botrányoktól és kétes ügyletektől. Az elmúlt több mint fél év megmutatta: bizonyos értelemben a Momentum is egy a többi ellenzéki párt közül. „A kampányokban megfogalmazott alapelveikkel szöges ellentétben áll mindaz, amit tesznek döntéshozói pozícióik birtokában. A Momentum minden tekintetben összegyurcsányozta magát” – fogalmazott.