Belföld

Gulyás: Rákóczi személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal

Rákóczi fejedelem becsületesen, bátran, hittel és önfeláldozóan szolgálta ezt az országot, személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Gulyás: Rákóczi személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond II. Rákóczi Ferenc zalaegerszegi szobrának avatásán
Fotó: MTI/Varga György

II. Rákóczi Ferenc újonnan állított mellszobrának avatásán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a vezérlő fejedelem olyan pillanatban állt az ország élére, amikor ellenállásra volt szükség.

A Habsburg-ház elfeledte mindazt az áldozatot, amelyet „a magyarság az európai kereszténység pajzsaként az oszmán hódítással szemben meghozott”, Magyarországot fegyverrel meghódított tartományként kezelte - hangoztatta a politikus.

Kiemelte: a Rákóczi által megszervezett állam és hadsereg nem volt képes arra, hogy a Habsburg Monarchia egyenlő ellenfelévé váljon, a katonai vereség ellenére mégis olyan békét sikerült biztosítania, amely Magyarországot egy évszázadra a „béke hajlékává” tette.

A nemzeti összetartozás ünnepköréhez kapcsolódva Gulyás Gergely megjegyezte, hogy a kassai dómban nyugvó fejedelem sírja is Trianon miatt került a határon túlra.

„Rettenetesen nehéz magyar évszázad van mögöttünk, jól mutatja ezt a megfogyatkozó lélekszám, ami egyszerre jelzi a külső nyomás nagyságát és a belső reménytelenség érzését.” Az is látható azonban, hogy egy évszázad után lehetőség és alkalom van arra, hogy „magunk mögött hagyjuk mindazt, ami a legnagyobb keserűséget okozza, a szétszakítottságot” - mondta a miniszter.

Béres János szobrászművész II. Rákóczi Ferencet ábrázoló alkotása Zalaegerszegen az avatás napján
Béres János szobrászművész II. Rákóczi Ferencet ábrázoló alkotása Zalaegerszegen az avatás napján
Fotó: MTI/Varga György

A magyar élet újjáépítése nem lehetséges Közép-Európa újjáépítése nélkül. Újra szövetséget építhetünk a térség nemzetei között, hogy akár együtt jeleníthessük meg közös érdekeinket a diplomáciában - érvelt a politikus.

Mint mondta, az elmúlt időszak a visegrádi együttműködésben komoly sikereket hozott, a nemzetiségek jogainak elismerése megerősítette azokat az államokat, ahol erre sor került.

„A Trianon óta eltelt száz esztendő nagy tanulsága az, hogy nem élhetünk egymás ellenére.” A szembenállásban eltöltött száz esztendő „keserűséget, fájdalmat, veszteséget hozott, leginkább nekünk, magyaroknak” - vélekedett Gulyás Gergely.

Hozzátette: a magyarság erőszakos asszimilációja nem megoldás az utódállamokban, a magyarok ugyanis erőforrást jelentenek. Trianon ezért nem a múlt, hanem a jelen, olyan jelen, amely jóra is fordítható - hangsúlyozta.

A Miniszterelnökség vezetője azt is elmondta: az elmúlt évtizedben 1,1 millió magyar ember gondolta úgy, hogy az állampolgárság felvételével él, és ezzel több mint 90 év után újból közjogi kötelék jöhetett létre a magyar állam és a magyarok között.

Béres János zalaegerszegi szobrászművész alkotásról Jagasics János, a Zala Megyei Polgári Körök elnöke elmondta: a Rákóczi Szövetség zalai szervezetével közösen javasolták felállítását, 2017-ben pedig gyűjtést is kezdtek. A Miniszterelnökség 10 millió forintos támogatásával, valamint a gyűjtésből származó 1,2 millió forintból rendezték a Rákóczi úton lévő területet és állították fel a szobrot.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom