„Példátlan hisztériakeltés zajlott a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben”

Orbán Balázs expozéját azzal kezdte: Magyarország és magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl, a koronavírus-járvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt, de sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket, és a járvány esetleges további hullámainak fogadására felkészítették az egészségügyet.

Hangsúlyozta: Magyarország az időben tett intézkedésekkel hatékonyan tudott védekezni a járvánnyal szemben, a betegszámhoz képest jóval korábban hozta meg a szigorító lépéseket, mint más európai államok.

Emlékeztetett: a kormány március 11-én hirdetett különleges jogrendi állapotot és március 30-án kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől.

Hozzátette: az első pillanattól fogva egyértelművé tették, hogy az Országgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításához adott hozzájárulást visszavonja. Megjegyezte: kétségtelen, hogy ez a jog nem egy-egy ellenzéki törpefrakciót illet meg, hanem az Országgyűlés többségét.

Megerősítette: a felhatalmazás végét azért sem lehetett meghatározni, mert ha az Országgyűlés a megbetegedések tömegessé válása miatt határozatképtelenné vált volna, akkor felhatalmazás meghosszabbítására a határidő lejártát követően jogszerűen nem kerülhetett volna sor, és éppen a járvány tetőfokán kerültünk volna jogrenden kívüli, kaotikus állapotba.

Hangsúlyozta: a nemzeti egység megteremtéséhez az ellenzék nem járult hozzá, hanem diktatúra kiépítésével vádolták a kormányt, „álhírekkel bombázták” a nemzetközi fórumokat, például azzal, hogy nem ülésezik a parlament.

Úgy értékelt: Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott a határainkon belül és azon kívül is, de az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járvány elleni védekezés sikerét.

Hozzátette: történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában alaptalanul kérdőjelezték meg ezeket az intézkedéseket. Megjegyezte: a járvány elleni védekezést övező két hónapos rágalomhadjárat legfőbb mondanivalója az volt, hogy a rendeleti kormányzással Magyarország végleg diktatúrává vált.

„De milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja” - fogalmazott.

Úgy vélte: mindegy mit tesz a kormány, az ellenzék ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg 10 éve, és ezt most sem lesz másként, nem számít, hogy a mindennek az ellenkezője történik, mint ami vádként elhangzott.

Kiemelte: a magyar parlamenterizmus és demokrácia 30 évvel a rendszerváltoztatás után kiállta a próbát, miközben a járványügyi védekezés terén is jól teljesített. Az államtitkár megköszönte a nemzeti összefogásban résztvevők munkáját, ugyanakkor higgadtságot és józan belátást kért azoktól a képviselőktől, akik eddig nem támogatták a kormány munkáját.  

Beszámolt arról, hogy a kormány a különleges jogrend ideje alatt mintegy 140 kormányrendeletet fogadott el, aminek háromnegyedét nem tudták volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény adta felhatalmazás nélkül. Ide sorolta többek között a gazdaságvédelmi akcióterv több intézkedését, így a hitelfizetési moratórium bevezetését, a gyermekgondozási támogatások meghosszabbítását, közteher-kedvezményeket, valamint az ingyenes parkolás bevezetését, az okmányok érvényességének meghosszabbítását, és a felsőoktatással, illetve a közoktatással kapcsolatos döntéseket.

Elmondta: jelen javaslat hatályon kívül helyezi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, ugyanakkor a jogbiztonság és járványügyi védekezés peremfeltételeinek biztosítása érdekében számos tárgykörben törvényi szintre emeli a korábban rendeletben meghozott intézkedéseket.     

Bajkai István (Fidesz) hangsúlyozta: a kormány gyorsan, időben és határozottan cselekedve döntött a veszélyhelyzet kihirdetéséről, miután a járvány terjedése elleni küzdelem példátlan kihívás elé állította a világot és Magyarországot.

Úgy vélte, szigorú intézkedéseket hoztak időben, így azon kevés országok közé tartozik Magyarország, ahol a tömeges megbetegedések időszaka nem következett be, a járvány terjedését kontroll alatt tartották.

A védekezés első szakaszán túl vagyunk, de a készültséget fenn kell tartani - mutatott rá. Hozzátette: köszönet illet mindenkit, aki részt vett a védekezésben, és a magyarok jól vizsgáztak, megmutatták, hogy a bajban össze tudnak fogni.

Közölte: a baloldali ellenzék szerint a jogállam halálát jelentette a felhatalmazási törvény, a kormány szemére vetette, hogy nem határozott időtartamra szól a felhatalmazás, holott a járvány kimenetelét képtelen volt bárki előre megjósolni.

A balliberális pártokra egyáltalán nem számíthattak - tette hozzá. A képviselő kiemelte: a járvány megmutatta, mi a különbség a balliberálisok és a kormány válságkezelése között.

Megjegyezte: hasonló körülmények között minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgárai védelmében.

Hollik István (KDNP) kijelentette: Magyarország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikerrel lezárta, és ennek három oka van.

Egyrészt az Országgyűléstől a kormány megkapta a rendkívüli felhatalmazást, amely kellett ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket gyorsan meghozza, másrészt a kormány a döntéseit a járványügyi szakemberek véleményére alapozta, harmadrészt pedig a magyarok túlnyomó többsége elfogadta, támogatta és betartotta az intézkedéseket - sorolta.

Közölte: a felhatalmazási törvény szükséges volt, és az intézkedések is szükségesek és arányosak voltak. Magyarország más országokkal összevetve előbb hozta meg az intézkedéseket, és a számok jobban is alakultak itt - mondta.

A képviselő szerint az ellenzék magatartása nem változott az elmúlt tíz évben, ez a rendkívüli helyzet sem hozta el azt, hogy végre össze tudnának fogni.

Az ellenzék nem konstruktív kritikákat fogalmazott meg, hanem totális támadást indított a kormány és intézkedései ellen - vélekedett. Hozzátette: a baloldalra ilyen válsághelyzetben sem lehet számítani.

Nacsa Lőrinc, a KDNP másik vezérszónoka arról beszélt: a járvány jelentős kihívás elé állította a világot és Magyarországot egyaránt, a védekezésből mindenkinek ki kellett vennie a részét. A magyar emberek a bajban összefogtak, betartották a korlátozó intézkedéseket - hangsúlyozta.

A magyar védekezés sikeres volt, sikerült laposan tartani járványgörbét, kontroll alatti tartani a járvány terjedését és ezalatt beszerezni a védekezéshez szükséges eszközöket. A kormány a szükséges intézkedéseket a szükséges időben hozta meg - mutatott rá.

Megjegyezte: szükség lett volna az ellenzék részéről az együttműködésre, az összefogásra, azonban szándékosan úgy döntöttek, hogy nem kívánnak részt venni a védekezésben, sőt megpróbálták hátráltatni azt. Ez a legnagyobb bűnük - mondta Nacsa Lőrinc.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka köszönetet mondott azoknak, akik a védekezésben részt vettek.

Mindenki közös sikere, hogy közép-európai viszonylatban a járvány első szakaszát viszonylag jól sikerült átvészelni - mondta. Szerinte eddig a kormányzati megszólalóktól volt vádaskodás, hergelés, de a törvényjavaslatokról nem sokat tudtak meg.

A kormány az első perctől kezdve mellébeszélt, a veszélyhelyzetet ugyanis a kabinet hirdeti ki és szünteti meg. A papírt is kár volt pazarolni a javaslatra, de ha ezt a formát találták ennek, megfogják szavazni a veszélyhelyzet megszüntetését - jelezte.

Az ellenzék által előzetesen követelt 90 napos határidő szerinte indokolt lett volna, a mostani javaslatot is nagyjából június 15-én fogják elfogadni. Semmilyen bocsánatkérésre tehát nincs okuk - jelentette ki.

Kitért a katasztrófavédelmi törvényt érintő passzusra, amelyek átírja a mostani veszélyhelyzetet, a vonatkozó szabályokat, ami álláspontjuk szerint ellentétes az alaptörvénnyel.

Ha a törvényt elfogadják, egy egészségügyi veszélyhelyzet esetén a kormánynak szélesebb jogköre lesz, mint egy háborúban - mutatott rá. Szóvá tette a rendezvényekre vonatkozó szabályozást is, szerinte az semmilyen kontrollt, garanciát nem tartalmaz.

Mire kell veszélyhelyzetben, egészségügyi válsághelyzetben fegyver? - kérdezte a Magyar Honvédség fegyverhasználatára vonatkozó pont kapcsán. Megjegyezte: az lehet a cél, hogy az elrendelt korlátozásokat fegyverrel is kikényszerítsék.  

A honvédeket azonban a haza védelmére és az ellenfél kiiktatására képzik, nem arra, hogy állampolgárokkal „bíbelődjenek” - mondta Harangozó Tamás. A munkavállalói jogokat érintő változtatásokat az egyik „legmeredekebb” résznek nevezte.

A munkaidőkeret emelésével a nagy és multinacionális vállalatoknak fognak kedvezni. A foglalkoztatottak olyan időszak elé néznek, hogy akár hónapokon keresztül egy-egy szabadnapjuk lesz csupán, ami fokozott fizikai, pszichés megterhelést jelent, és szembemegy a családok védelmét hirdető jelszavakkal, alig jut majd idő gyermekekre - összegzett.

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy elfogadják a visszaadott felhatalmazást, de nem is lett volna szükség arra, hiszen mindvégig olyan helyzetben volt a kormány és a parlament, hogy jobb, sikeresebb védekezést tudtak volna megvalósítani, hiszen a parlament mindvégig a helyén volt. Közölte: nem múlt el a veszély Magyarországon, most a jogi helyzetet tisztázzák.

A mostani javaslat annyiban szól a védekezésről, amennyiben jogi értelemben a védekezés egy szakaszát le lehet zárni - mondta. Úgy látja, problémát jelent a foglalkoztatási válság, és még mindig sokan várnak arra, hogy visszatérjen a megszokott rend az oktatásban és az egészségügyben.

Többet kellene foglalkozni az egészségüggyel, hosszú távon rendezni kellene a problémákat, most lehetőség lenne az egészségügy reformjára - fogalmazott.

Közölte: hiányozhatnának a javaslatból az egészségügyi válsághelyzeti felhatalmazás szabályai, mert most csak új köntösbe csomagolják az eddigi szabályokat.

A képviselő szerint gyakran elhangzik, hogy a kormány sikeresen védekezett, de ez nem így van, a magyar emberek és az önkormányzatok védekeztek sikeresen.