Belföld

Adócsökkentésről döntött az Országgyűlés

Adócsökkentésekről, a honvédséghez való könnyebb csatlakozásról, a kiskereskedelmi adóról és többek között klímavédelmi törvényekről is döntött szerdán az Országgyűlés. 

Adócsökkentésről döntött az Országgyűlés
Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. június 3-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az előállító vagy a forgalmazó felelős az élelmiszerek kettős minőségéért


Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását.

A törvényben - uniós irányelvnek megfelelően - rögzítették: ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, akkor vagy az élelmiszer előállítója, vagy nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozója felelős azért, hogy az itt forgalomba hozott élelmiszer összetételében és jellemzőiben jelentősen ne térjen el a másik tagállamban forgalmazottól. Kivételek lehetségesek „jogszerű és objektív okok” esetén, amelyeket rendeletben határoznak meg.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árul.

Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.
 

Jövő évtől országszerte tilos az avarégetés

Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.

Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

A jogszabály biztosítja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférjen az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatai érdekében.

A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett.

A klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről fogadott el törvényt a Ház
    

Ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, annak szövege azonban jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt.

Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és „annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk”, továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.

A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet - olvasható.

 Az éghajlatváltozásból következő feladatokról fogadtak el határozatot
    

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.

Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.

 Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.

Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.

Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.


Változnak az exportfinanszírozásra vonatkozó szabályok
    

Az Országgyűlés 116 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítását, amelyet a kormány terjesztett elő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a javaslat vitájában azt hangsúlyozta: cél, hogy Közép-Európa leggyorsabb és leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszerét hozzák létre Magyarországon.

A módosítás megnöveli azoknak a kereskedelmi bankoknak a hitelkorlátját, amelyek az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára elérhetővé teszik, így a miniszter szerint újabb vállalatok férhetnek hozzá a hiteltermékekhez.

Bővül az Eximbank tőkealapokba történő befektetési képessége, lehetővé válik, hogy - a bel- és külföldi kockázati- és a magántőke alapok mellett - ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosítása az 50 éven felüli kormánytisztviselők részére adható három napos pótszabadság lehetőségét vezeti át a külszolgálati törvénybe.
    


Tűzfegyvernek minősítik át a színházi fegyvereket
 

Az Országgyűlés 148 igen, hat nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó jogharmonizációs célú törvénymódosítást.

A jövőben a hatástalanított tűzfegyvereket nem különítik el a működőképes eszközöktől, de a módosítás nem érinti a 2016. április 8-a előtt hatástalanított példányokat. Az ezt követően deaktivált fegyverek tulajdonosainak 2022. december 31-ig kell bejelentést tenniük.

A módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit tűzfegyvernek minősíti át, a 2022 végéig megvásárolt gáz- és riasztófegyvereket azonban nem kell tűzfegyverré minősíttetni.
    

A falusi polgármesterek által vezetett civil szervezetek is részesülhetnek a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásaiból
 

Az Országgyűlés 114 igen, 15 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítását.

Eszerint 2020. július 1-jétől lehetővé teszik, hogy az 5000 fős és az alatti lakosságszámú településeken működő civil szervezetek akkor is részesülhessenek a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Falu Program támogatásaiból, ha vezető tisztségviselőjük egyben polgármester is. Emellett, a „civil információs centrumok” elnevezést „civil közösségi szolgáltató központokra” módosítják.
    

A felnőttképzés az eddiginél jobban idomulhat a munkaerőpiac igényéhez


A felnőttképzési adatok naprakész ismeretét, a képzések és a munkaerőpiaci igények közötti nagyobb összhang megteremtését, a képzésekbe bekapcsolódók számának növelését, valamint a képzők adminisztratív terheinek csökkentését célozza a felnőttképzési törvény módosítása, amelyet 139 igen, 13 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

Létrejön és fokozatosan épül ki a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, amely várhatóan az idén ősszel induló képzéseknél már naprakész lesz. Ugyancsak létrejön a munkaerő-piaci előrejelző rendszer, amely regionális szinten jelzi előre az igényeket. A felnőttképzésben tanulóknak lehetőségük lesz képzési hitel, valamint ösztöndíj igénybevételére.

Csökkennek a képzők adminisztratív terhei, olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadó-alapból, amelyekről a képző adatot szolgáltat.

 A honvédség utánpótlását könnyítő törvényt fogadott el a Ház


A honvédség utánpótlásának biztosítását is könnyítő törvénycsomagot fogadott el a Ház 116 igen, 49 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett. Ahogy a honvédelmi tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a honvédség munkahelyteremtéssel, toborzással, haderejének modernizálásával készen áll arra is, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben. A Magyar Honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat.

A törvénycsomag kilenc jogszabályt módosít. A személyi jövedelemadóról szóló úgy változik, hogy az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottaknak is jár kiegészítő támogatás, amely szintén adómentes.

Változik a közkatona vagy a pályakezdő fogalmának törvényi meghatározása, és megszűnik a hivatásos állományba vételhez szükséges két éves honvédségi jogviszonyra vonatkozó előírás.     Új lehetőségként jelenik meg a hivatásos állományba vétel a polgári életből tiszt és altiszt esetén.

Egyszerűsödnek a próbaidőre vonatkozó szabályok, egyes rendfokozatok elérése esetében csökken a várakozási idő, de a változtatás pontosítja a fegyelmi szabályokat is. A szerződéses állományú katonák egyszeri szerződéskötési díjat kaphatnak a jövőben.

Az önkéntes tartalékos katonák esetében a miniszter eltérő illetményeket és más juttatásokat is megállapíthat, és csak három hónapos próbaidővel kell számolniuk azoknak az önkéntes tartalékos katonáknak, akik vállalják, hogy a tényleges szolgálati idejüket egybefüggően teljesítik.

A járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó adóváltoztatásokról döntöttek

A parlament a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése céljából módosított több adózási szabályt. A képviselők 136 igen szavazattal, hét nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.

Az Országgyűlés döntése alapján a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.

Ezzel megegyezően mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, amely így szintén 15,5 százalék lesz. A Ház határozata alapján a kisvállalatiadó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken.

Törvénybe foglaltak a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is, ami alapján a teher mértéke 0,19 százalék.

A képviselők lehetővé tették továbbá, hogy a cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehessék egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, amennyiben annak összege nem haladja meg a 10 milliárd forintot.

Törvénybe foglalták a kiskereskedelmi adót

Az Országgyűlés törvényt hozott a kormány által a koronavírus-járvány alatt rendeletben kiszabott kiskereskedelmi adóról.

A képviselők 122 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát. A Ház döntése alapján a kiskereskedelmi adót kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni, annak mértéke sávosan változik: 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén 0,1 százalék, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, az ezt meghaladó esetekben pedig 2,5 százalék.

Varga Mihály előterjesztése indoklásában hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a munkát terhelő adók, a jövedelemadók csökkentése, a gazdasági növekedés erősítése mellett, a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében pedig továbbra is a forgalmi-fogyasztási adókra kívánja helyezni az adórendszer súlypontját.

Kiemelte, a fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet.


Krízisbiztosítási rendszert hoztak létre a mezőgazdaságban

A parlament lehetővé tette, hogy az állam krízisbiztosítási rendszert működtessen a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése, a jövedelmek stabilizálása céljából.

A képviselők 161 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett fogadták el az agrárminiszter javaslatát.

A gazdák önkéntesen csatlakozhatnak a krízisbiztosítási rendszerhez, amely abban az esetben téríti meg a mezőgazdaságból élők kieső jövedelmének legfeljebb mintegy 70 százalékát, ha jövedelmen több mint 30 százalékkal csökkent az előző három év átlagához képest.

 Az idei költségvetés módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. A Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak a további védekezéshez szükséges források.


Pénzügyminisztérium: Cél, hogy továbbra is jusson forrás a járvány elleni védekezésre

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt hozott, költségvetést érintő kormányrendeletek átvezetését tartalmazza a büdzsébe az idei költségvetés módosítása - mondta expozéjában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Banai Péter Benő közölte: az előterjesztés azt biztosítja, hogy a veszélyhelyzet lezárulta után is rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a járvány esetleges következő hullámában az egészségügy számára vagy a gazdaság megvédése szempontjából szükségesek.

Az államtitkár minden idők legjelentősebb gazdaságvédelmi programjának minősítette a kormány által elindított akciót, amely a GDP csaknem 20 százalékát, több mint 9200 milliárd forintot foglal magába.

Az segítséget nyújt mind az egészségügyi védekezéshez, mind ahhoz, hogy a gazdaság talpon maradjon - mondta. Szerinte mindezt az tette lehetővé, hogy a büdzsé évek óta stabil lábakon áll, így azonnal több százmilliárd forintnyi forrást tudtak mozgósítani.

A járvány elleni védekezésnek továbbra sem lesz pénzügyi akadálya - hangsúlyozta.

A büdzsé emellett garantálja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását, a kiemelt ágazatok támogatását, a családok, a nyugdíjak védelmét, de a vállalkozások forráshoz jutását is megkönnyíti.

Szólt a cafeteria emeléséről az állami szektorban vagy a megnövelt állami hitelgaranciáról, de arról is, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét, így az önkormányzatoknak is. Ezért fizetik be a gépjárműadóból hozzájuk befolyó részt az államkasszába.

Az államtitkár méltányosnak nevezte az elvonást, és elmondta: az állam kitüntetett figyelmet fordít a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, és biztosítja a forrásokat például a bölcsődei ellátás után akkor is, ha azok az elmúlt időszakban kihasználatlanul működtek. Szólt arról is, hogy az önkormányzatok a bevallott, de be nem folyó idegenforgalmi adót visszaigényelhetik.

Elmondta: eddig több mint 600 milliárd forintot költött az állam a járvány miatti kiadásokra, amely még nem tartalmazza az egészségügyi dolgozóknak kifizetendő bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést.

A gazdaságvédelmi alapba több mint 1300 milliárd forintot csoportosított át a kormányzat - ismertette, és az uniós programok céljait is áttekintette a kabinet, előtérbe helyezve a munkahelyvédelmet. Emellett több mint 360 milliárd forintos adókönnyítést fogadtak el a családok és a vállalkozások számára.
    
Fidesz: a változtatás segíti a magyar gazdaságot Barcza Attila (Fidesz) indokoltnak nevezte a veszélyhelyzet június megszüntetését, emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kormány három rendelete is érinti a büdzsét. Hangsúlyozta: a benyújtott módosítás csak normaszövegbeli változtatást tartalmaz, nem érint számszaki mellékletet, a törvény főösszegeit sem, így a költségvetési tanácsnak azt nem kell vizsgálnia.

Szólt a pénzforgalmi hiány növekedéséről 171 milliárd forinttal, de mint mondta, az uniós módszertan szerinti egyenlegét ez nem befolyásolja, mivel az azt okozó tranzakciók piaci műveletek. Egyik az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása, valamint a takarékszövetkezeti tőkeemelés.

Legfontosabbnak a járvány elleni védekezést szolgáló előirányzat felhasználási szabályait nevezte, de szólt a gazdaságvédelmi és a foglalkoztatási alapról is.

Az Európai Bizottság is támogatja, hogy a javaslat lehetővé teszi a vállalkozásk számára a könnyebb forráshoz jutást - mondta. Szólt az adózási könnyítésekről, és kijelentette: a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot.     

KDNP: A magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik

Hargitai János (KDNP) bírálta a Magyarországot a veszélyhelyzet hirdetése miatt ért támadásokat, rámutatott ugyanakkor arra: az Országgyűlésnek továbbra is életben kell tartani a meghozott intézkedések egy részét. Közölte: jelenleg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb átcsoportosítása zajlik, amelyek egy része a járvány elleni védekezést, más része pedig azt szolgálja, hogy a magyar gazdaság túlélje a veszélyhelyzetet.     

Bírálta azokat a megoldási javaslatokat, amelyek a jelen helyzetben hitelt kínálnak - van olyan is, amely örök kamatozásút - mondta, hozzátéve: „nyilvánvalóan mi nem gondolkodunk egy ilyen pályában”.

Szerinte a válságot a foglalkoztatás, a vásárlóerő fenntartásával kell kezelni.  Hangot adott azon meggyőződésének, hogy minden siker a költségvetés stabilitásán alapul. „Önök azért voltak sikertelenek, amikor kormányoztak, mert költségvetésben való gondolkodásuk nem volt” - mondta az ellenzékhez fordulva.

Fontosnak nevezte, hogy bizonyos pénzügyi alapok felülről nyitottak, így ha az ősz folyamán bármilyen járványhelyzet alakul ki, a válság elhárításának nem lesz anyagi hiánya.     
    

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom