Levélben fordult Karácsonyhoz a Magyar Írószövetség a Liget-projekt kapcsán

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A Magyar Írószövetség székháza évtizedek óta a Városliget közelében található, a liget sorsa ezért sem közömbös számunkra. A szomszédság azonban nem kizárólag földrajzi, hiszen a kultúra ezer szállal köti össze az írókat, költőket, drámaírókat, irodalom- és művészettörténészeket, valamint a múzeumi szférát.

Talán az sem szorul magyarázatra, hogy egy-egy képzőművészeti alkotás milyen komoly ihletet jelenthet az író, a költő számára, miként egy vers vagy regény is a képzőművész számára. Elég, ha Kosztolányi Marcus Aurelius című – a császár szobra által ihletett – közismert versére utalunk:

„fönséges irótárs,
együtt a sziv és fő,
fájdalom és bölcs messzetekintés”.

Ugyanez igaz a zene vonatkozásában is: nem kell Muszorgszkijig vagy Szabó Lőrincig visszamennünk az időben, hogy lássuk, milyen fantasztikus ihlető erővel hatnak egymásra a művészetek. És van még egy fontos szál, amely összeköti a művészeti és a kulturális élet szereplőit: a jövő olvasóinak, a jövő zene- és kultúraszerető közönségének a kinevelése.

A Liget projekt számunkra nem egyszerűen egy világra szóló kulturális beruházás, ennél sokkal több: befektetés a magyar műveltség jövőjébe. Ahol valamennyi érdeklődő megismerheti a tágabban vett nagyvilág klasszikus és kortárs művészeit és alkotásaikat, s ahol a világ is megismerheti a magyar alkotókat.

Most még csupán csak sejthető, hogy vajon hányan találkozhatnak majd a kortárs szerzők műveivel a Gyermek- és Ifjúsági Színházban, hány író, költő nyit majd meg kiállításokat, hány irodalmi mű mutatkozik majd be az Új Nemzeti Galériában vagy épp a Magyar Zene Házában. S a fő kérdés: vajon hányan részesülnek maradandó kulturális élményben, ezekben a világ vezető építészei által tervezett terekben, s vajon ennek hatására hány gyermek vagy fiatal választja majd a művészeti, az irodalmi pályát.

Ezért nemcsak közünk van a Liget projekthez, de már most a részei vagyunk, ahogy részei azok is, akik majd itt kerülnek közel a kultúra kincseihez, amint sorra járják a születendő „múzeumi negyed” gyűjteményeit. Ez az egység, ez a földrajzilag is átjárható egység mindennél alkalmasabb ezeknek a céloknak a beteljesítésére.

Talán e sorokból is kitűnik, hogy a Liget projekt számunkra nem az épületek miatt nevezhető építkezésnek, hanem azért, mert megvalósítása egy egész nemzet számára a kulturális igények és szükségletek magasabb szintre emelését biztosítja. A projekt falainak ereje nem a kőben, nem a betonban van, hanem az emberi lélekben, amely számára elengedhetetlenül fontos a kultúra.

A fentiek jegyében arra kérjük a Főváros vezetését, hogy döntése meghozatalakor – Kosztolányit idézve – „bölcs messzetekintéssel” vesse el a politikai szempontokat, mert a Liget projekt lényegét tekintve nem politikai ügy. Politikai vonatkozásai semmiképpen sem mérhetők a magyar műveltségben, jövőnk építésében játszott szerepéhez.

Igen, bölcs belátásra kérjük Budapest vezetőit, arra, hogy emelkedjenek felül politikai szempontjaikon. Vegyék figyelembe, hogy a Liget projekt ügyében egyszer már történt egy széleskörű egyeztetés, amelynek eredménye ez a páratlan kulturális nagyberuházás, amit most az építési szabályzat megváltoztatásával akarnak utólagosan felülírni.

Ez semmiképpen sem nevezhető sem korrekt, sem a közjót szolgáló lépésnek: nem utal felelős, távlatos szemléletre. Kérjük tehát, hogy mérlegeljék döntésük következményeit, és vonják vissza az építési szabályzat módosítására benyújtott javaslatukat! A Magyar Írószövetség Elnöksége