Belföld

Orbán: Veszélyhelyzetben az ellenzékre nem számíthat a kormány

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a rokkantnyugdíjakról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában. 

Orbán: Veszélyhelyzetben az ellenzékre nem számíthat a kormány
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 25-én. A kormányfő mögött Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (b).
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A jobbik frakcióvezetője, Jakab Péter szerint Orbán Viktor miniszterelnök azért nem tudja megoldani a járvány okozta munkaerőpiaci válságot, mert nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal, emellett bírálta a közmunkaprogramot is, követelve: az állam vállalja át a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékát, a multiknál hirdessenek elbocsátási moratóriumot, az álláskeresési járadék idejét és összegét pedig emeljék meg.

A kormányfő úgy reagált: eddig 1 millió 62 ezer ember részesült kormányzati támogatásban, ami magában foglalja a pénzbeli támogatásokat, az újonnan megnyitott diákhitelt, a munkahelymegőrző támogatást, az adó- és járulékkedvezményeket, a támogatott képzést és munkahelyteremtést.

Objektum doboz

Ezek együttesen 2100 milliárd forint forrást hagytak a gazdaságban. Arról is tájékoztatott, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe, ami 119 914 munkavállalónak jelent többletbért.

A kutatás-fejlesztésben dolgozóknak meghirdetett bértámogatást 574 cég igényelte, és több mint 10 ezer munkavállalót érint. A versenyképesség-növelő támogatási programra eddig 127 milliárd forint munkahelyteremtő beruházás érkezett be, és eddig 100 milliárdot tudtak rendelkezésre bocsátani. Az ingyenes digitális képzésre 61 886-an jelentkeztek, a Diákhitel pluszt pedig 10 251 hallgató igényelte - közölte, úgy összegezve: „amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit létre is fogunk hozni”.

Jakab Péter viszonválaszábansérelmezte, hogy a kormányfő munkahelyteremtő programot indít Mongóliában, Kirgizisztánban, és „36 milliárdot költünk határon túli gazdaságfejlesztő programokra”.

„Magyarország egy nagyon veszélyes és nehéz időszakon van túl. Nemzetközi összevetésben is sikeresen védekeztünk, az Önök munkáját az minősíti, hogy Önökre nem számíthat az ország. Nemcsak nem segítettek, hanem támadták azokat a szakembereket, akik éjjel-nappal dolgoztak a védekezésben” - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint Jakab pártja „zsugorülésben” van, nehéz eldönteni, hogy a Jobbik pártja, a frakciója, vagy éppen a logója zsugorodik-e jobban. „Ezért váltotta fel a régi, daliás idők menetelését a jobbikos törpejárás”.
    
Az MSZP-s Harangozó Tamás bírálta a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést, illetve azt mondta, a Szent János Kórház Covid-osztályán az ápolók az áprilisi munkájuk után kevesebb fizetést kaptak, mint előtte, és a katonáktól is elvették a plusz juttatások többségét. 

Orbán Viktor azt válaszolta: július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig elveszítik a munkahelyüket, forduljanak a kormányhoz, mindenkinek adnak munkát - közölte. Arról is szólt, hogy míg Magyarországon 491 ember veszítette életét a járványban, addig az Egyesült Királyságban 36 ezer, Spanyolországban és Franciaországban 28-28 ezer, Olaszországban 32 ezer, Németországban 8 ezer, Belgiumban 9 ezer, Hollandiában 6 ezer, Svédországban 4 ezer, Romániában 1100, Ausztriában 640.
Harangozó Tamás úgy reagált: nem véletlenül nem ment bele a számokba, de egyébként Szlovákiában csak 28-an haltak meg. 

A miniszterelnök viszonválaszában gratulált Szlovákiának, mert „nagy valószínűséggel ők még nálunk is jobban védekeztek”. Megjegyezte: míg Magyarországon a 7. napon hirdették ki a veszélyhelyzetet, addig Olaszországban a 38. napon, az iskolalátogatást itt a fertőzéstől számított 12. napon tiltották meg, Olaszországban a 34-en. „Nem lottón nyertük a sikeres védekezést, az egész ország, ideértve a kormányt is, jól tette a dolgát” - jelentette ki.

A DK-s Sebián-Petrovszki László azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről, de azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból. 

Orbán Viktor válaszában azt közölte: 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. Hozzátette, kitart amellett, hogy tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra. Nagyon sokan nem tették ezt meg - jelezte, közölve: esetükben hozott döntést az Ab, amit nem egyszerű lefordítani a kormányzati cselekvés nyelvére, de dolgoznak rajta.

A kormányfő  arra hívta fel a figyelmet: a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért vonták vissza az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos javaslatot.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt, senki sem marad jövedelem nélkül Magyarországon, mert ha valaki elveszíti az állását, három hónapig kap munkanélküli segélyt, majd utána jövedelempótló támogatást kaphat vagy az állam több lehetőséget kínál számára, ennek része a közmunka és a toborzás is. Aki hozzánk fordul, annak különböző lehetőségeket kínálunk, mindenkinek segítünk - jelentette ki.

Kitért rá: az egyszer használatos műanyagokról szóló javaslatot azért vonták vissza, mert az iparági egyeztetéseken kiderült, hogy az érintett cégeknek sokakat el kellett volna bocsátaniuk, ezért időt kért a megoldás megtalálására.

 Schmuck Erzsébet közölte: a közmunkaprogram nem megoldás, nem lehet megélni az azért járó jövedelemből. A zöld energia mentén viszont sok munkahelyet lehetne teremteni - vélte.

Orbán Viktor elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is arról beszél, hogy a zöld politika segítségével létrehozhatók munkahelyek, ilyen programokat terjeszt a kormány elé. A közmunkaprogram segítségével pedig 2010 után 150 ezer embert vezettek vissza a munkaerőpiacra - tette hozzá.
Megjegyezte: valóban nem kellett volna most benyújtani az egyszer használatos műanyagokról szóló javaslatot.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy marad-e a posztján Kásler Miklós 2022-ig, és miért Pintér Sándor belügyminisztert nevezték ki az egészségügy átvilágítására.

Orbán Viktor közölte: Kásler Miklós tud válaszolni a rá vonatkozó kérdésre.

Kifejtette: az operatív törzs munkáját folytatni kell, mert senki nem tudja, ősszel visszatér-e a járvány, ezért óvatosnak kell lenni. Bár benyújtják a rendkívüli jogrend megszüntetésétől szóló javaslatot, ez nem jelenti azt, hogy a járványveszély elmúlt volna, ezért a készültséget fenn kell tartani, és az egészségügyben is zajlik a felkészülés, hogy egy világjárvány esetén is alkalmas legyen a működésre normál üzemmódban - magyarázta.

Szabó Tímea kifogásolta, hogy Kásler Miklós levélben utasítja a kórházakat. Többen haltak meg a tárcavezető utasításai miatt a járvány alatt, mint ahányan a járványban, ezért felelősségre kell vonni - vélekedett.

Orbán Viktor elmondta: ha az ellenzékre hallgattak volna, amely szerint „ez egy relatíve ártalmatlan, olcsó járvány”, többen haltak volna meg Magyarországon a járványban, mint azokban az országokban, amelyek rosszabbul védekeztek. Amikor minden nemzetközi szervezet azt mondta, hogy nem lesz súlyos a járvány, Kásler Miklós elsőként hívta össze azt a testületet, amely eldöntötte, hogy védekezni kell - közölte. Mindenki köszönettel tartozik neki - fűzte hozzá.

A jobbikos Lukács László György is az egészségügyért felelős minisztert bírálta és azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek: mit tervez Kásler Miklóssal?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában köszönetet mondott Kásler Miklósnak azért, mert időben megérezte, megértette és átvitte a kormányon azt a felismerést, hogy súlyos járvány várható, amely ellen időben kell fellépni.

Rámutatott arra is, hogy ha nem is tökéletesen, de elismerésre méltóan sikerült átállnia az oktatásnak a digitális működésre, amelyet szintén Kásler Miklós tárcája felügyel.

„Ez nem a Jobbik, hogy aki nem tetszik, azt elküldjük” - fogalmazott -, aki jól végzi a munkáját, azt megtartjuk.

Arra kérte a képviselőt, ne tegyen javaslatokat az egészségügyi teendőket illetően, miután egy vállalkozása azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon kiképzett orvosoknak külföldre viszi.

Székely Sándor független képviselő arra kérdezett rá a miniszterelnöknél: mikor fizetnek munka nélkül szerzett jövedelmük jután a tőkések? 

Orbán Viktor a miniszterelnök úgy kezdte a válaszát: megpróbál egyensúlyt találni a komolyság és a komolytalanság határmezsgyéjén.

A kormány elvárása a tőketulajdonosokkal szemben, hogy fizessék be az adót, tartsák be a szabályokat, és hozzanak létre beruházásokat. Megjegyezte: ugyan a felszólalás egyetlen szavával sem ért egyet, „de a Soros György elleni egységfrontban úgy látom, számíthatok önre”.

Rákosi Mátyást idézve azt mondta: az elhangzott javaslatok a kommunizmus magyarországi megvalósítását jelentik. Ez azonban nem vált be, így „az újra bevezetésre vonatkozó javaslatát nem tudom támogatni”.

Ma az osztalékot a személyi jövedelemadóval azonos teher sújtja - közölte. Szerinte számos, baloldali elemet ültet politikájába a kormány, ilyen például a közfoglalkoztatás vagy a teljes foglalkoztatásra törekvés. Azt kérte a képviselőtől, méltányolja a kabinet ezen törekvéseit.

Varju László (DK) a járvány hatásait enyhítő, az embereket segítő kormányzati intézkedéseket hiányolta. Szerinte semmilyen döntés nem született meg időben. Elmondta, a DK budapesti polgármesterei juttatták el a maszkokat az egészségügyi intézményekbe a kormány helyett.

A polgármesterek rendkívüli ápolási segélyt nyújtottak azoknak, akiknek hozzátartozóját kirakták a kórházakból, valamint támogatást adtak az elbocsátott dolgozóknak is - sorolta. Mikor veszi ki részét a védekezés költségeiből és a válságkezelésből a kormány? - kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy órában a védekezésre vonatkozó adatokat és tényeket sorolta. Hozzátette: a tárcáktól 1345 milliárd forintot csoportosítottak át a gazdaság védelmére, mindenkitől kértek hozzájárulást, még a politikai pártoktól is.

Elmondta, a gépjárműadó-bevétel idén az önkormányzatok költségvetésének 1-1,5 százalék körüli részét érinti. Ezt kivéreztetésnek nevezni nem vehető komolyan - hangoztatta.

Megjegyezte, amikor Varju László volt kormánypárti képviselő, akkor valóban kivéreztették az önkormányzatokat, ugyanis 2010 után az önkormányzatok 1369 milliárd forintnyi adósságát kellett a mostani kormánynak kifizetnie.

Varju László viszonválaszában azt mondta, úgy látszik, a miniszterelnök sokkal jobban örülne, ha a rendőrséggel vitethetné el őt. Majd ismét azt firtatta, mikor veszi ki a részét a válságkezelésből a kormány.

Orbán Viktor azt kérdezte, nem önök lőtték ki az emberek szemét? Nem arról van szó, hogy kedden lesz az évfordulója annak a beszédnek, amely nyilvánosságra kerülésekor kiváltotta az emberek elégedetlenségét és azt önök nem parlamenti vitával, hanem kardlapozással meg szemkilövetéssel próbáltak meg orvosolni?

Felidézte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő beszédének több mondatát, így például azt, hogy végig hazudták az utolsó másfél-két évet, és nincsen olyan intézkedés, amire büszkék lehettek volna.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom