Belföld

A nemzetközi élvonalba tartoznak a magyar járványügyi kutatások

Online tudományos konferencián mutatták be eredményeiket az innovációs és technológiai minisztérium által koordinált, a koronavírus elleni védekezést szolgáló kutatási és fejlesztési projektek képviselői szerdán. A Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter kezdeményezésére összehívott eseményen a támogatott projektekkel részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők.

A nemzetközi élvonalba tartoznak a magyar járványügyi kutatások
A kutatók, egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások széles körű összefogásának köszönhetően rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményt értek el a magyar szakemberek (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Adrian Dennis

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a koronavírus-járványra azonnali válaszként kutatási és fejlesztési keretet biztosított magyar kutatók számára, ezzel is elősegítve a hatékonyabb védekezést.

„A kutatók, egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások széles körű összefogásának köszönhetően rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményt értek el a magyar szakemberek. Ezek az eredmények hozzájárulnak, hogy Magyarország a koronavírus okozta válsághelyzettel sikeresen küzdjön meg, sőt, fejlesztéseivel nemzetközi szinten támogassa partnereinket a védekezés feladatában" - hangsúlyozta beszédében Palkovics László. 

A kutatási és fejlesztési projektek a védekezés teljes horizontját lefedik a vírus megismerésétől, a megelőzésen és kezelésen át, a fertőzés elterjedtségének vizsgálatáig. A 24 támogatott projekt között található maszkgyártás, gyógyszer- és más terápiás eszközfejlesztés, a fertőzés terjedését és az átfertőzöttséget vizsgáló visszajelző rendszerek kiépítése is. A védekezés további szakaszában egyre nagyobb jelentősége van a tudományos munkának és a technológiai fejlesztésnek.

A projektekben központi szerep hárul a felsőoktatási intézményekre, amelyek a gyakorlatban igazolják, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció területén rendkívüli erőforrásokkal bírnak.

Az elmúlt hetekben megmutatták, hogy a rendelkezésre álló szakmai tudásukkal és infrastruktúrával egy-egy probléma megoldásában akár már néhány nap alatt nemzetközi szinten is kimagasló eredményt tudnak elérni. A jelenleg futó fejlesztésekre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 3 milliárd forintot különített el. A jövőben új keretösszeg megnyitásával további projektek finanszírozása is lehetővé válik.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem dékánja, a MassVentil projekt vezetője egy új típusú lélegeztetőrendszer, a MassVentil koncepcióját ismertették, amely az EUvsVirus innovációs versenyen aranyérmet nyert.

Kozlovszky Miklós elmondása szerint a MassVentil krízishelyzetben egyszerre tud nagy számú beteget lélegeztetni invazív és nem invazív módon is.

A rendszer nagy mennyiségű levegőt képes áttolni, de a páciensek mind különálló, egyszerű lélegeztetőegységeket kapnak az ágyuk mellé, ezeken pedig egyéni paraméterek is beállíthatók. A berendezés az orvosokat, ápolókat is védi, mert elszívja a kilélegzett, vírusos levegőt - közölték a fejlesztők.

Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az OrthoSera Kft. ügyvezetője elmondta, munkacsoportjuk több mint 10 éve vérszérum alapú terápiák fejlesztésével foglalkozik.

A koronavírus-járvány kitörése után először egy gyorsan elérhető termék kifejlesztése volt a céljuk gyógyult betegek vérplazmájából. Ezt a terméket széleskörű koordinációval, az ITM támogatásával létre is hozták, és eddig már tíz beteget kezeltek vele - ismertette az eddigi eredményeket.

Lacza Zsombor elmondása szerint következő céljuk a vérplazmából egy koncentráltabb, hosszabb ideig eltartható készítmény előállítása, miközben dolgoznak a hazai szérumgyártási struktúra megvalósításán is.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke hangsúlyozta, hogy vállalatuk a nehézségek ellenére is garantálni tudta a folyamatos gyógyszerellátást a koronavírus-járvány idején. A Richter Gedeon az elmúlt időszakban számos kutatási és gyártási együttműködést alakított ki, licenszeket és új technológiákat vásárolt - fűzte hozzá.

Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja hangsúlyozta: a koronavírus-járványt sikerült megfékezni, de amíg nincs védőoltás koronavírus ellen, a veszély nem múlt el. Azt például még jelenleg is kutatják, hogy a fertőzésen átesettek szereznek-e védettséget a vírus ellen.

Mint a dékán felidézte, február közepén kereste meg Palkovics Lászlót azzal, hogy fejlesszenek egy gyógyszert, amely megelőzheti a betegség kialakulását.

A Richter Gedeonnal, a Pécsi Tudományegyetemmel és az ImmunoGenes Kft-vel közösen fejlesztett gyógyszer célja, hogy megakadályozza a vírust abban, hogy az ACE2 receptorhoz kötődjön és ezáltal fertőzzön - közölte Kacskovics Imre.

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője a Favipiravirral kapcsolatos kutatásaikról számolt be.

Mint emlékeztetett, a Favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amelyet 2014-ben, Japánban influenzafertőzés ellen fejlesztettek ki. A kutatócsoport által több hazai egyetem és kórház részvételével folytatott klinikai vizsgálatok célja, hogy bizonyítsák a Favipiravir koronavírus elleni hatékonyságát, valamint biztonságosságát is.

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója elmondta, hogy vállalata több koronavírussal kapcsolatos projektben is részt vesz, ezek egyike a Favipiravirral kapcsolatos kutatás.

Ezt a gyógyszert csak hosszabb kémiai eljárás során lehet előállítani, ráadásul nehéz beszerezni a kiindulási anyagokat és reagenseket, de a magyar kormány támogatásával sikerült hozzájutni ezekhez külföldről - számolt be.

Mint hozzátette, technológiai újításokat is bevezetnek, hogy gyorsítsák a gyártást; a hatóanyaghoz el kell készíteni továbbá a bejuttatást segítő készítményt, ennek fejlesztése is folyamatban van. Már belátható azonban, hogy mikor lesz meg a hatóanyag és a készítmény - közölte Greiner István.

Kovács L. Gábor akadémikus az általa vezetett HECRIN (Hungarian Clinical Research Infrastructure Network) konzorcium elnöke elmondta, hogy fő feladatuk, hogy a klinikai vizsgálatok klinikumba történő bevezetését segítse.

A HECRIN a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy projekt lebonyolítására kapott lehetőséget az ITM-től, ezek egyike a Favipiravir klinikai kipróbálása.

Egy másik kutatás a Covid-betegek genetikai jellemzőit elemzi, azt vizsgálva: genetikai oka van-e annak, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak a fertőzés lefolyásában, súlyosságában az egyes betegek között; a HECRIN Covid bizottsága továbbá maga is odaítélhet majd támogatásokat kisebb projektek számára - közölte Kovács L. Gábor.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom