Belföld

Gyurcsányék bújócskája a mentelmi jog körül

Miután Czeglédy Csaba neve rákerült az EP-jelöltlistára, onnan bármikor előhívható egy hazaszólított képviselő helyére

A Nemzeti Választási Bizottság az ellenzéki pártdelegáltak cinkossága révén egyszer már mentelmi jogot biztosított a Gyurcsány Ferenc által pártfogolt Czeglédy Csabának. Jogerős büntetőítéletre várva egy EP-listán szereplés is „aranyat érhet” a maffia-bűncselekménnyel vádolt politikusnak.

Gyurcsányék bújócskája a mentelmi jog körül
Fotó: MH/Purger Tamás

A rendszerváltozás óta másodszor fordult elő, hogy közvádas büntetőügyben terhelt politikus a mentelmi jog mögé bújhatott, amikor a 2019-es európai parlamenti választás előtt két héttel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyolc ellenzéki pártdelegáltja nemmel szavazott a költségvetési és gazdasági csalással vádolt Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az NVB hat választott tagja, illetve a Fidesz és a KDNP pártdelegáltjai, az ellenzéki Munkáspárt delegáltja, tehát kilencen igennel szavaztak. Hiába kapott többséget az igen, a választási eljárási törvény értelmében kétharmados többségre lett volna szükség ahhoz, hogy a testület felfüggessze a bűnszervezet irányításával, hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással és több mint százötvenmillió forint összegű gazdasági csalással vádolt egykori szocialista politikus mentelmi jogát, aki ezt úgy szerezte meg, hogy utolsó helyen felkerült a DK EP-listájára.

A büntetőeljárás bírósági szakában így minden érdemi cselekményt megtorpedózott az a körülmény, hogy Czeglédy mentelmi jogának fenntartásával az eljárást vele szemben a bíróságnak a törvény értelmében meg kellett szüntetnie. Az ellenzéki delegáltak semmilyen jogi érvet nem tudtak felhozni a bíróság indítványával szemben. Szavazatukat azzal indokolták, hogy már csak két hét van hátra az EP-választásig, és ha a politikus eddig nem szökött meg, most már miért tenné. Akkor úgy tűnt, az egész büntetőeljárást, amelynek Czeglédy az első rendű vádlottja, elölről kell majd kezdeni. Az ügyészségnek újra benyújtania a vádiratot, azokat a büntetőügy szereplőinek újra kézbesíteni, amiből következik, hogy a bírósági eljárás kezdete hónapokkal is elhúzódhat. Az eljárás elhúzásának persze lehet értelme a vádlottak szempontjából, hiszen a nagy időmúlás az európai jog értelmében jelentős enyhítést tesz lehetővé az ítélet meghozatalakor.

Súlyos tévedés azonban azt gondolni, hogy pusztán emiatt tehette fel a DK jelölti listájára Czeglédyt Gyurcsány Ferenc. A dolog ugyanis nem oldódott meg azzal, hogy a Czeglédy cinkosává váló NVB ellenzéki pártdelegált­jainak akciójára reagáló módosított törvény, a Lex Czeglédy végképp feloldja az ellentmondást. Ez a módosítás arról szól, hogy a képviselőjelöltet abban az esetben, ha büntetőeljárás folyik ellene, és a vádemelés még a jelöltté válás előtt megtörtént, akkor a jövőben már nem illeti meg a mentelmi jog. Kezdettől fogva világos volt, hogy Gyurcsányék azért bújtatták Czeglédy Csabát a mentelmi jog mögé, hogy kimenekítsék az ellene folyó büntetőeljárásból – hangoztatta véleményét akkor Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő.

A szombathelyi politikus ügyét a DK vezérek – Gyurcsányné Dobrev Klára, az EP alelnöke, és Gyurcsány Ferenc pártelnök – idehaza és Brüsszelben is a diktatúra koncepciós eljárásaként próbálták beállítani, ám érdemes néhány apróságra felhívni a figyelmet. Vélelmezhető, hogy a minden jogi érvet nélkülöző NVB-s ellenzéki voksok nem egyszerűen azt célozták, hogy Czeglédy számára néhány hétre – az EP-választás eredményének jogerőre emelkedéséig – mentelmi jogot biztosítsanak. Fontosabb szempont lehetett az, hogy a DK emberének a neve rákerülhessen egy listára, amelyről bármikor előhívható. Láttunk már olyat, hogy egy EP-képviselőt hirtelenjében más fontos, őt haza szólító közfeladat miatt hazahívják, s a helyére mást küld a jelölő párt. Ebből a szempontból pedig, hogy ki lesz a „másik”, nincs jelentősége annak, hogy az illető csak a 36. helyen szerepelt a listán.

Az Európai Parlament tagjainak mentelmi jogát a 7. Jegyzőkönyv, az Európai Unió Kiváltságairól és Mentességeiről szóló szabályozza. A 9. cikk szerint az Európai Parlament ülés­szakainak ideje alatt, az EP tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik, b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az EP üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

A magyar jogban a 2004. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az EP-képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, mentelmi jogának felfüggesztéséről pedig az Európai Parlament dönthet. Az EP működési szabályai szerint a Jogi Bizottság zárt ülésen dönt a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslattételről, majd a plenáris ülés hozza meg a döntést.

Jogerős büntetőítéletre várva egy EP parlamenti listán szereplés „aranyat érhet”.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom