Gulyás: Az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be a migránsokat

Amikor a fertőzésveszély miatt még az európai belső határokat is zárva tartják, „különösen fenyegető”, hogy az Európai Bíróság úgy gondolja, a külső határok hatékony védelme és a menedékkérelmeknek a határokon kívüli elbírálása nem egyeztethető össze az uniós joggal - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter

Hozzátette: ha ez valóban így van, akkor ennek Európát arra kell késztetnie, hogy a külső határvédelem szabályait engedje tagállami hatáskörbe vagy szigorúbb uniós normákat határozzon meg.

Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

A bíróság úgy foglalt állást, hogy a tranzitzónában történt elhelyezések körülményei a szabadságelvonáshoz hasonlóak, többek között azért, mert az érdekeltek semmilyen irányban nem hagyhatták el önkéntesen, a kijelölt zónát. Emlékeztetett továbbá, hogy az uniós eljárási irányelv értelmében a tagállamok ugyan őrizetbe vehetik a határaikra érkező menekültstátuszt kérelmezőket, ez azonban nem haladhatja meg, a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként.

Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek” minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.

Továbbra is a migránsok befogadására akarják kötelezni hazánkat - reagált az Európai Bíróság döntésére lapunkhoz eljuttatott közleményében a Fidesz. Mint írják, a tranzitzóna a magyar határellenőrzési rendszer fontos része, amely biztosítja, hogy illegális bevándorlók ne léphessenek be az országba.

Kiemelik, a mai luxemburgi ítélet megerősíti, hogy Magyarországot továbbra is kötelezni akarják a migránsok befogadására és ellenőrzés nélküli beengedésére. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és a magyar alkotmánnyal. A határokat meg kell védeni az illegális migrációtól és a menedékkérelmek benyújtására ellenőrzött körülmények között kell lehetőséget adni - áll a közleményben.

Az Európai Bíróság mai ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait és őrizetben tartja őket - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.

A kormány álláspontja változatlan, a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna. „Érthetetlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben” - mondta Varga Judit.

A két előzetes döntéshozatali eljárást még 2019 decemberében kezdeményezte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a röszkei tranzitzónában tartózkodó, kiutasítási határozat hatálya alatt álló személyeket érintő eljárásokban. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. november 21-i Ilias és Ahmed ítéletében még arra a megállapításra jutott, hogy a tranzitzónában tartózkodás nem minősül őrizetnek.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság ezzel ellentétben mostani ítéletében már úgy foglalt állást, hogy a migránsok röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. A bíróság szerint ha a bírósági felülvizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy kötelezni akarják Magyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedésére és befogadására. Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja - fogalmazott az igazságügyi miniszter.