Teszteléssel csökkenthető az átfertőződés lehetősége

– Nemrég a Katolikus Szeretetszolgálat azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy verőcei idősotthonában hat koronavírus-fertőzöttet találtak. Tulajdonképpen hány idősotthont tart fenn a szervezet?

– Összesen tizenkét bentlakásos intézményünk működik. Az idősotthonokban jelenleg kilencszáz férőhely betöltött. Ezen kívül százötven súlyos fogyatékossággal élő emberről is gondoskodunk. Róluk kevesebb szó esik, pedig járványügyi szempontból ők ugyanolyan veszélyeztetett csoportot jelentenek, mint az idősek. Húsz fő részére családok átmeneti otthonában nyújtunk támogatást, ahol krízishelyzetbe került szülőket és gyermekeiket gondozzuk. Ezekről az emberekről hétszáz alkalmazott gondoskodik, közülük nagyjából hatszázan közvetlen kapcsolatban vannak az ellátottakkal.

– Ezek igen magas számok a fertőzés kockázatát illetően. Hány intézményükben jelent meg az új koronavírus?

– Két intézményben volt igazolt fertőzött, a dabasi és a verőcei otthonunkban. Lényeges információ, hogy van olyan esetünk is, amikor gyógyulásról számolhatunk be.

– Mit gondol, miért éppen a verőcei otthonukban terjedt el leginkább a vírus?

– A fertőzés országszerte jelen van, és az egészségügyhöz hasonlóan a szociális intézményeket sem lehet hermetikusan elzárni a külvilágtól. A koronavírussal kapcsolatban pillanatnyilag nagyon kevés dolgot állíthatunk biztosan, de az már tisztán látszik, hogy terjedésének legfőbb oka a tünetmentes fertőzők jelenléte. Nagyon fontosak a megelőző intézkedések, mert ezekkel számottevően csökkenthető az átfertőződés esélye, de a legalaposabb óvintézkedések és minden szabály betartása mellett sem lehet teljes bizonyossággal kizárni a vírus megjelenését. A korai felismerés és az azt követő, azonnali intézkedés az, ami kulcsfontosságú.

– Milyen intézkedéseket hoztak, miután értesültek a pozitív eredményekről?

– Az előírásoknak megfelelően kezeljük intézményeinkben az egészségügyi szolgáltatóktól visszaérkezőket, akiket két hétre elkülönítünk a többi gondozottól, és a gyanús esetekben is azonnali izolációt alkalmazunk az orvos értesítése mellett. Folyamatos kapcsolatot tartunk a helyi települések vezetőivel. Őket eddig is tájékoztattuk az igazolt Covid–19-fertőzésekről, és ezt követően is fogjuk, ahogyan minden esetben természetesen a hozzátartozókat is. A hivatalos nyilvánosságra hozatal előtt figyelemmel kell lennünk a hozzátartozók szándékaira, mert sajnos továbbra is stigmatizáló hatása van a hírnek. Az emberek ugyanis félnek, gyakran a családtagokra is gyanakodva néznek a közvetlen környezetükben élők. Igyekszünk az összes hozzátartozói megkeresésre válaszolni, mert számunkra a lakók érdeke, védelme az elsődleges. Facebook-fórumokat működtetünk, e-mailben és videóhívásokban tesszük könnyebbé a kapcsolattartást, honlapunkon pedig beszámolunk a mindennapokról.

– Van a szeretetszolgálatnak járványhelyzetre kidolgozott protokollja?

– A normál jogrendben nem szükséges, hiszen az intézmények saját hatáskörben megfelelően tudják kezelni a megbetegedéseket. A veszélyhelyzetben előírt izolációs terv tartalmazza a jelenlegi állapot megfelelő kezeléséhez szükséges feladatok listáját, ez minden intézményünk esetében elkészült és bevezettük. A fehérvári és a jászberényi otthonunkban – influenzajárvány miatt – már februárban látogatási tilalmat rendeltünk el. A tisztiorvos által kiadott látogatási tilalom március 8-án, a felvételi zárlat március 17-én lépett életbe. A koronavírus-veszélyre már februártól tudatosan készültünk, a kormányzati intézkedéseket megelőzve alakítottuk ki, majd az aktuális eljárásrendekhez igazítottuk belső szabályzatainkat.

– Milyen egyéb intézkedéseket vezettek be, hogy a vírus ne kerülhessen be az intézményeikbe?

– Még március 12-én saját hatáskörben utasítást adtunk ki, hogy az intézményekbe belépőnek írásban kell nyilatkoznia arról: az elmúlt tizennégy napban nem tapasztalta magán a koronavírus tüneteit, nem került kontaktusba fertőzésgyanús személyekkel. A Nemzeti Népegészségügyi Központ határozatainak, valamint az Emmi utasításainak és útmutatóinak pontos és szakszerű betartása minden intézményünkben kötelező és meg is valósul. Március 8-a óta nagyságrendileg nyolcvan új, a kormányzati szervek által kiadott kötelező intézkedés született, amely a rendkívüli járványhelyzetben az idősotthonokra vonatkozik. Ezekről a Katolikus Szeretetszolgálat áttekinthető listát készített, amit minden szakmai fórumon elérhetővé tettünk, folyamatosan frissítjük, segítve ezzel a védekezést. A szeretetszolgálat fenntartóként minden intézményét folyamatosan támogatja védőeszközökkel, szakmai iránymutatásokkal, mindennapi és rendkívüli helyzetek kezelésével. Állandó készültségben vagyunk, ezzel kelünk, ezt csináljuk napközben, ezekkel a gondolatokkal térünk nyugovóra, sőt gyakran ezzel álmodunk. Másnap kezdjük elölről, mert ez a dolgunk.

– Veszélyforrást jelenthet az áruszállítás. Naponta hány alkalommal érkeznek szállító járművek az idősotthonokba?

– Intézményeinkben szükség szerint történik a készletek feltöltése, de sokféle különbséget kell figyelembe venni, így azt, van-e főzőkonyha, vagy szállítják az ételt. Mi magunk is rendszeresen szállítunk a védekezéshez szükséges eszközöket. Ebben nagy segítségünkre van a Katolikus Karitász.

– Hogyan zajlik az áruátvétel? Az áruszállítók bemehetnek az épületekbe? Viselnek maszkot, kesztyűt? Egyáltalán kérhetik tőlük a védőfelszerelés viselését?

– Az áru átvételére a szabad levegőn vagy egy kijelölt épületrészben kell sort keríteni. Ezt az épületrészt az ellátottak elől el kell zárni, és az átvétel alatt kizárólag a feljogosított munkatársak tartózkodhatnak ott. Az áru átvételét követően az épületrészt fertőtleníteni kell. A maszk viselése a szállítóknak is saját érdekük, és idősotthonokról lévén szó, tudják, hogy ezek az intézmények fokozottan veszélyeztetett helyek.

– Véleménye szerint milyen központi intézkedések segíthetnék a fenntartókat abban, hogy a jövőben megelőzhessék a megbetegedéseket?

– Ez elsősorban járványügyi kérdés. A helyzet komplex és ráadásul folyamatosan változik. Követjük a hatóságok által előírt rendelkezéseket, ezeken felül saját hatáskörben további intézkedéseket teszünk. Mindez természetesen csak dolgozóink mindennapi áldozatos munkájával működik, így az ő fokozottabb támogatásuk, megbecsülésük alapvető.

– Szükség volna egységes, minden szervezetre kötelező protokollra?

– A szociális intézményekre vonatkozóan léteznek egységes iránymutatások, ezeket eddig is be kellett, és ezután is be kell tartani. A megvalósításban, a helyi specifikumok kidolgozásában van szerepe a fenntartóknak és a szakmai szervezeteknek. Nagyon fontosnak tartom az ágazatközi, interprofesszionális protokollokat, mert csak ezáltal tudjuk növelni az intézkedések hatékonyságát. A gyógyítás egészségügyi, a gondozás viszont szociális feladat, miközben a járványhelyzet rendészeti, rendvédelmi teendőket is kijelöl számunkra. Senki sem érthet mindenhez, egy-egy intézkedés hatásainak elemzése járványhelyzetben fokozottabb együttműködést igényel.

– Megoldható volna, hogy az ápolók ilyen helyzetekben ne hagyják el az intézményt, és legalább heti váltásban dolgozzanak, természetesen pluszbérezés mellett? Illetve teszteljék őket, mielőtt munkába állnak?

– Előbbi megvalósítása több akadályba ütközik. Egyrészt a bentlakásos szociális intézmények többsége fizikai adottságai miatt nem képes a dolgozók elszállásolását is megoldani. Az érvényes járványügyi intézkedések pedig még tovább szűkítik azon intézmények körét, amelyek erre alkalmasak lehetnek. Másrészt meggyőződésem szerint egy ilyen javaslat megvalósítása csakis önkéntes alapon működhet. Képzelje el, hogyan érintené a dolgozókat, ha akár csak egy hétig is egyfolytában a munkahelyen kellene tartózkodniuk folyamatos készenlétben, távol a családtól. Munkatársaink közül sokan szülők, nagyszülők, akiknek otthon is számtalan feladatuk, kötelezettségeik vannak. A másik kérdésre válaszolva: a validált tesztelések, vagyis amikor az eredmény érvényességével is tisztában vagyunk, már most is sokat segítenek. Ezek rendszeres, dolgozói körben történő alkalmazása további lehetőséget jelenthet.

– Kívánatos volna, hogy saját hatáskörben rendelhessenek el teszteléseket a gondozottak és az ápolók körében, és ehhez a fenntartók biztosítsák az anyagi forrást?

– Törekedni kell arra, hogy a legújabb, leginkább megbízható szűrésekkel minél korábban azonosítani tudjuk a fertőző személyeket. A saját forrásból való, úgynevezett gyorstesztelés lehetősége adott, a Katolikus Szeretetszolgálat mint fenntartó biztosítja is ezt az összes intézményében. Ez jelentős többletkiadásokkal jár, ami a védekezés egyéb, szintén meghatározó költségei mellett a tesztelés lehetséges intenzitását is befolyásolja. Az előbb említett validáció ugyancsak lényeges szempont, szakmai munkatársaink segítségével olyan teszteket szereztünk be, amelyek alkalmazási körülményei ismertek előttünk. Ezek a tesztek hivatalos tanúsítvánnyal rendelkeznek, de a korlátaikkal is tisztában vagyunk. Ezek sem adnak, nem adhatnak százszázalékos eredményt, de így is segítségünkre vannak, amivel csökkenteni tudjuk az átfertőződés esélyét.