Belföld

A különleges jogrend a liberálisok rémálma

Egy globális jelenség ellen is a lokális védekezés a leghatékonyabb

Aki a veszélyhelyzet jogi megítélése iránt bizonytalanságot gerjesztett, az maga is a veszély részéve vált – mutatott rá Szánthó Miklós.

A különleges jogrend a liberálisok rémálma
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Azt, hogy Věra Jourová, az Euró­pai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa, aki egyébiránt nem visszafogott kritikáiról ismert Magyarország kapcsán, rögzítette, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések összhangban vannak az EU-joggal, önmagában pusztán egy tárgyilagos megállapításnak kellene tekintetünk. A kijelentés ugyanakkor azért érdemel figyelmet, mert az elmúlt hónapokból könyvtárnyi irodalom született arról, a Magyarországon bevezetett különleges jogrend „diktatórikus” és EU-jogot sért – közölte lapunkkal Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Ahogy azt több elemzésükben is hangsúlyozták: a különleges jogrendek, mint például a veszélyhelyzet azért szerepelnek az államok alkotmányos eszköztárában, hogy ha egy külső vagy belső támadás – akár egy vírus formájában – fenyegeti a társadalmat, akkor e speciális, abnormális helyzetre válaszul szintén speciális, „békeidőben” nem ismert intézkedéseket lehessen foganatosítani. A magyar kormány az Alaptörvényben meghatározottak szerint hirdette ki a veszélyhelyzetet, és végig az arra vonatkozó, a parlamentáris demokrácia szabályai szerint kialakított előírások alapján intézkedett. Aki e kihirdetett veszélyhelyzet jogi megítélése iránt bizonytalanságot gerjesztett, az maga is a veszély részéve vált. Rá­adásul a központ kutatása azt is bemutatta, hogy a különleges jogrendekre vonatkozó alkotmányos szabályozás olyan jogterület, amelyet az egyes uniós országok teljesen eltérően szabályoznak – itt tehát Szánthó szerint fogalmilag kizárt „uniós standardokról” beszélni.

Nyilvánvalóan erre vonatkozóan nincsenek uniós szabályok, hiszen szuverén az, aki a rendkívüli állapotról dönt: azaz ha ebbe az uniónak lehetne beleszólása, nem is beszélhetnénk állami szuverenitásról. Az persze szembeötlő, hogy a különleges jogrend maga a liberálisok rémálma, a nyílt társadalom koncepcióján alapuló liberális demokrácia antitézise, hiszen az állam törvényektől eltérhet, emberi jogokat korlátozhat, azaz az egyéni részérdekek helyett a közérdeket helyezi előtérbe, éppen azért, hogy minél előbb visszaállhassunk a normális kerékvágásba.

Ráadásul az is látható, hogy még egy globális jelenséggel szemben is, mint amilyen a járvány, a lokális védekezés a leggyorsabb és leghatékonyabb – folytatta Szánthó Miklós. A liberálisok az egész helyzetet a saját maguk által farigcsált világrend elleni kihívásként értékelték, és a vírus elleni küzdelem helyett az olyan országok, mint Magyarország elleni támadással vannak elfoglalva. Azonban korai lenne azt gondolni, hogy Jourová kijelentése miatt a liberális csordavokál lecsendesedne, most majd várhatóan a gazdasági nehézségeket fogják felhasználni nemtelen ármánykodásuk eszkö­zéül – figyelmeztetett Szánthó.

Kapcsolódó írásaink

Német pofon az EU-nak

ĀSzánthó Miklós: Az alkotmánybírósági döntés lényegében azt mondja ki, hogy az unió szuverenitássértő döntéseit a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom