Völner Pál: Elutasítjuk a lopakodó jogalkotást

„Ez a szokásos kettős mérce. Persze, ha arra gondolok, hogy Jean-Claude Juncker, aki ki tudja miért, kereszténydemokratának vallja ma-­­gát, Marx-szobrot avatott, akkor nem túlzás megállapítani: arrafelé zavar van a fejekben” – fogalmazott Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese arról, hogy a vörös csillag viselése kapcsán az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kommunista Vajnai Attila és társai javára döntött hazánkkal szemben, fejenként kétezer eurós kártérítést megítélve nekik. Völner, aki a héten az igazságügyi bizottság előtt számolt be a stras­bourgi testülettel kapcsolatos 2019-es fejleményekről, úgy látja: ez visszaélés a megengedő joggyakorlattal. Az EJEB indoklása szerint ugyanis az önkényuralmi jelkép viselése miatt nem állt fenn a totalitárius kommunista diktatúra visszaállításának valós és közvetlen veszélye és egyébként is: a vörös csillagnak többféle jelentése lehet. Csakhogy – mutatott rá Völner – térségünkben minden családnak van tapasztalata, emléke arról a korról, és nekünk ez a jelkép a százmilliók haláláért felelős gyilkos eszmét jelenti. Hozzátette: bár elvileg egy bíróságról van szó, az EJEB azzal, hogy törvénymódosításokra kényszeríti az egyes országokat, lényegében jogalkotóként lép fel, ami furcsa helyzetet teremt. Ráadásul kezd mindenki számára egyértelművé válni, hogy a szélsőséges liberálisok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél nagyobb befolyást szerezzenek a szervezetben – állapította meg a miniszterhelyettes. Közölte: „A franciák most azt vizsgálnák, a Soros-szervezetek hány tagot telepítettek be a bírák közé. Egyébként olyanok is vannak köztük, akiknek a kinevezésük előtt nem volt bírói múltjuk. Szóval akadnak bőven kérdőjelek, ideológiai elfogultságra utaló körülmények Strasbourgban.”

Völner Pál rámutatott, hogy bár az ellenzék és az őket mindenáron kiszolgáló sajtójuk folyamatosan azt híreszteli, hogy diktatúra van Magyarországon, még az EJEB eljárá­sai-­nak száma is csökkent. Míg korábban alulról a harmadikak voltunk a rangsorban, most a középmezőnyben vagyunk. A korábbi rossz helyezésünk az úgynevezett börtönbiznisz keretében hazánk ellen szakmányban indított, a fogva tartás körülményeit kifogásoló pereknek volt betudható. Tavaly egyébként harmincnyolc, Magyarországot érintő ítélet született az EJEB előtt, ebből huszonhét elhúzódó bírósági eljárásokkal vagy kifogásolt előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan. Százhárom határozatot is hozott a testület, amelyek arról szólnak, hogy a kérelmező itthon még nem merített ki minden jogorvoslati lehetőséget. Völner felidézte, volt ítélet az állítólagos romaszegregációval kapcsolatban is. A miniszterhelyettes kiemelte: a strasbourgi bíróság Nagykamarája két menedékkérő ügyében megállapította, hogy nem számít jogellenes fogvatartásnak a tranzitzónában való tartózkodás, az ottani elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába. Ez egy rendkívül fontos, a magyar kormányt igazoló határozat – jegyezte meg Völner.

Beszélt lapunknak az Európa Tanács isztambuli egyezményéről is, amelynek ratifikálását a héten politikai nyilatkozatban utasította el a magyar parlament. „Ami valóban fontos benne, és tényleg a magyar emberek, a magyar családok érdekét szolgálja, az eleve benne van a hazai törvényekben. Önálló tényállás például a kapcsolati erőszak, amely ellen a magyar kormány évekkel ezelőtt zéró toleranciát hirdetett. De az ellenzék ezt a módosítást sem szavazta meg. Az isztambuli egyezmény ratifikációja semmiféle segítséget nem nyújtana a nőknek, akiket bántalmaznak” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Hozzáfűzte: „ahogyan a magyar emberek túlnyomó többsége, úgy mi is azt valljuk: nők és férfiak vannak. Elutasítjuk az egyezményben szereplő „társadalmi nemek lopakodó jogalkotással történő bevezetését”. Az egyezmény kihatással lehet a menekültügyi eljárásokra is, előfordulhatna például, hogy ha valaki szakállas férfiként nőnek vallja magát, menekültstátust kellene neki adnunk – mutatott rá a politikus. Szerinte ez nonszensz, és visszaélésre ad lehetőséget. A genderlobbi „trójai falovaként” leírható egyezmény szembemenne az Alaptörvénnyel is, amely nőről és férfiról beszél, és védi a házasság intézményét mint a köztük létrejött élet­közösséget.