Belföld

Balos belháború jöhet Egerben

Egy hónappal ezelőtt jelentette be Mirkóczki Ádám, Eger jobbikos, összellenzéki összefogással megválasztott polgármestere, hogy Farkas Attila, a városi szociális és családügyi bizottság elnöke váltja az alpolgármesteri székben Mirkóczki Zitát május 1-jétől. A döntést csönd követte, ám mostanra kiderült, mégsem múlik el visszhang nélkül.

Balos belháború jöhet Egerben
Mirkóczki Ádám, Eger jobbikos polgármestere
Fotó: MH

Érsek Zsolt, az MSZP korábbi megyei elnöke Facebook-posztjában felvetette: „Csak nekem hiányzik Mirkóczki Zita, Eger alpolgármestere eltávolításának valós indoka? Csak nekem hiányzik az MSZP országos és megyei vezetésének megszólalása ez ügyben?”

Az Egerhirek.hu oldalnak Érsek azt mondta: „Kezdetektől sejteni lehetett, hogy Ádám és Zita nem fognak tudni együtt dolgozni. De az, ami most történik, Mirkóczki Ádám egyszemélyes hatalmi mániájának köszönhető, amire rájátszik a veszélyhelyzet okán kapott rendkívüli polgármesteri felhatalmazás.”

Érsek furcsállja, hogy az MSZP-n belül senki sem állt ki Mirkóczki Zita mellett. A szocialista párt szerinte komoly árat fizethet azért, hogy önfeladása árán is szemet huny a polgármester diktatórikus vezetői magatartása felett. Ha most lennének a választások, az Egységben a Városért Egyesület polgármesterjelöltje már nem Mirkóczki Ádám lenne, jegyezte meg.

Mirkóczki Zita amellett, hogy a szocialisták helyi vezetője, a Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–DK összefogását megtestesítő egyesület elnöke is, vagyis az unokatestvére felett áll.

Az egyesületen belüli feszültség nem tartható a következő önkormányzati választásig, sőt a 2022-es országgyűlési választásokkor ezen bukhat a választókörzet – jegyezte meg a volt szocialista politikus.

Egyébként Mirkóczki Ádám a leváltás bejelentésekor azt is közölte, megszüntetik az elmúlt tíz év vitatott döntéseit vizsgáló bizottságot. Úgy látszik, mégsem volt tennivalója a testületnek.

Kapcsolódó írásaink

Ellenzéki tévedések újrahangszerelve

ĀA segélyalapú politikának nincs meg a fedezete a költségvetésben, 2010 előtt éppen emiatt kellett rendre a nemzetközi hitelintézetekhez fordulnia Magyarországnak