Belföld
Orbán Viktor: Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fogunk létrehozni
Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fogunk létrehozni
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője kiemelte: a sikeres válságkezelésnek drukkol mindenki, de úgy látják, a kormány válságkezelő intézkedései gyakran nem hatásosak. Azt is firtatta, hogy milyen adatokból dolgozik a kormány a járványkezelésben.
A kormányfő azt válaszolta: ugyanazokból az adatokból dolgoznak, mint mindenki más. Aratót emlékeztette, hogy hány olyan ügyben szavazott a parlamentben a magyarság érdekeivel szembemenve, amikor esélye lett volna arra, hogy a nemzet védelmében álljon ki.
„Önök előnyben vannak, mi nem tudjuk a múltat végképp eltörölni, mint Önök. Ön itt ült a parlamentben, amikor az összes megszorító intézkedést bevezette a szocialista kormány” - emlékeztetett a miniszterelnök.
„Csábító, hogy a munkahelyteremtés gazdasági vonatkozásairól vitázna, akkor nagy előnye legyen. Abban a kormányban, amiben Ön is szolgált, annak erdményeként 3,6 millió ember dolgozott 2010-ben, míg most a válság előtt 4,5 milli” - mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hoz létre a kabinet.
Ha az ország bajban van, a Jobbikra nem számíthat
A jobbikos Jakab Péter azt mondta, a miniszterelnök láthatóan nem tudja megoldani a koronavírus-válságot. Szerinte csak olyan beszélhet a dolgozók és a munkaadók egymás közti megegyezéséről, aki soha életében nem dolgozott a parlament falain kívül, mert tömegével mennek tönkre vállalkozások, és tömegével kerülnek utcára „melósok”.
Orbán Viktor válaszában azt mondta: Magyarországon egy olyan gazdasági rendszer működik, amelyben a munkaadók és a munkavállalók meg szoktak egymással állapodni, például a minimálbér kérdésében is. A Jobbik felfogását osztályharcosnak minősítette, mert „egymásnak akarja fordítani a munkaadókat meg a munkavállalókat”.
„Azt értem, hogy önök most, hogy egy baloldali egységbe tömörültek a baloldali pártokkal, miről beszélnek, de a mi felfogásunk szerint nem osztályharcra, hanem megegyezésekre van szükség a gazdaságban” - mondta.
Arról is beszélt, válság idején vádaskodás helyett a legfontosabb az ország érdeke volna. Ám a Jobbik egyetlen percig sem azt nézte, mi Magyarország érdeke, fittyet hányt arra a közvélekedésre, hogy a válság idején összefogásra, nem pártpolitikára van szükség. Az elmúlt másfél hónapban a Jobbik csak egy dolgot bizonyított be: ha az ország bajban van, a Jobbikra nem lehet számítani - mondta a kormányfő.
A Jobbik már nem is Jobbik, hanem Ballik
Jakab Péter viszonválaszában úgy fogalmazott: a korlátlan hatalomhoz korlátlan felelősség is társul. „Az ön eddigi felelőssége: másfél hónap alatt 51 ezer munkanélküli” - mondta a miniszterelnöknek.
Orbán Viktor úgy reagált: Magyarországon a Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet „kilóra megvettek”.
„Tehát ha mégis úgy gondolják, hogy szeretnének közadakozni, akkor beszéljék meg a gazdáikkal, hogy mégis hogyan, miképpen” - mondta a Jobbik frakcióvezetőjének. Hozzátette: ha azonban ezt nem találnák elégségesnek, akkor az „újdonsült szövetségeseik vörösbáróival is válthatnának néhány szót”. Úgy fogalmazott: a Jobbik régóta a baloldal szekerét tolja, valójában a Jobbik már nem is Jobbik, hanem „Ballik”, és Jakab Péter vezetése alatt vált véglegesen baloldalivá.
A kormány kész az érdemi egyeztetésekre
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, szurkol, hogy a koronavírus-válságot kezelő kormányzati lépések sikeresek legyenek, ellenkező esetben ugyanis egyre többen halnak meg, és egyre több család megy tönkre. Mindenkinek azért kell szurkolnia, hogy a kormány sikeresen kezelje a válságot - mondta.
A válságból kilábalás nemzetközi versenyében szerinte adott a lehetőség az ország, a magyar gazdaság újratervezésére, fontos ugyanis, hogy Magyarország versenyképesebben kerüljön ki a mostani krízisből. Önellátást és új gazdasági szerkezetet szorgalmazott.
A válságkezelésnek való szurkolásra Orbán Viktor úgy reagált: sajnálja, hogy Mesterházy Attila az ellenzéken belül a szűk kisebbséghez tartozik, és elnézést kért tőle, amiért előző felszólalásában egy kalap alá vette a Jobbikkal, mert „túllőtt a célon”.
A miniszterelnök lehetőségnek, sőt kényszernek nevezte korábban evidensnek vett gazdasági összefüggések újragondolását, jelezve, a kormány készen áll egyeztetni az ellenzékkel a magyar gazdaságstratégia jövőjéről.
Mesterházy Attila viszonválaszában egy olyan „jövőbizottság” létrehozását javasolta, amely a tudományos, a politikai élet és az érdekképviseletek bevonásával próbálna konszenzusra jutni 20-30 éves távlatban.
Ha van ilyen javaslat, szívesen ad rá választ, és akkor „létrehozhatjuk ezt a valamit” - válaszolta a kormányfő.
Mindenkinek lesz álláslehetősége
Az LMP-s Keresztes László Lóránt a háromhónapos álláskeresési támogatás meghosszabbításának lehetőségéről kérdezte a kormányfőt. Azt mondta, a már munkanélkülivé vált 60 ezer ember sorsa további 100 ezerre várhat még. A munkaadók csak nagyjából két hónapig tudják tartani a jelenlegi létszámukat, miközben korábbi bevételeiket leghamarabb hat hónap múlva nyerhetik vissza - mutatott rá, hozzátéve: szakemberek szerint gyenge a kormány gazdasági csomagja.
Orbán Viktor válaszában leszögezte: aki elveszti az állását, az három hónapig jogosult a munkanélkülieknek járó segélyre. Mire ez lejár, mindenkinek lesz munkája, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ezután ne kapna munkaajánlatot akár a gazdaságból, akár a magyar államtól - tette hozzá.
A nagyberuházásokról szólva Orbán hangot adott azon meggyőződésének, hogy ha valamikor, akkor most kell azokkal megalapozni az ország jövőbeli versenyelőnyét.
A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio azt kérdezte, milyen segítséget ajánl a kormány azoknak, akik a tartalékaik végén járnak? - kérdezte a kormányfőtől.
Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát: az álláskeresési támogatás három hónapja után mindenki állás- és munkalehetőséghez jut majd.
A vállalkozókról szólva közölte: támogatásukra egy 50 milliárd forintos alapot nyitott a kormány, amelynek összege növelhető. Úgy fogalmazott: az Európai Unió, ha pénzt nem is adott, de azt megengedte, hogy ezeket a vállalkozásokat az állam a költségvetésből támogassa.
A korlátlan felhatalmazásról a parlament dönt
A jobbikos Steinmetz Ádám azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani. Megjegyezte: a miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, így ő határozhatja meg a játékszabályokat, és hazaküldhetnek a kórházból olyanokat is, akiknek az ellátása otthon nem megfelelően megoldott.
Orbán Viktor kijelentette: a korlátlan felhatalmazásról nem ő dönt, a parlamentet illeti meg a döntés joga, az ottani arányokat pedig a magyar választók állapították meg. „Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig” - tette hozzá.
Közölte: a társasági nyereségadót a kormány begyűjti és közcélokra, így például az egészségügyre adja, és ha nem szedi be, máshova fog menni. Ha ezt az összeget nem a kormány osztja szét az egészségügyi intézmények között, kaotikus helyzet jön létre, ahol az egyik intézmények több lesz, a másiknak pedig kevesebb - vélte.
Steinmetz Ádám elmondta: a magyar egészségügy forráshiánnyal küzd, ha nem így lenne, nem kellene a kórházak adósságait törleszteni, így a tao-pénzeknek igenis lenne helyük az egészségügyben.
A kormányfő közölte: várja a javaslatról szóló parlamenti bizottsági vitát, készen állnak, hogy megfontolják az érveket.
A kormányfő mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát
Az MSZP-s Harangozó Tamás a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a tragédiát politikai eszközként használják politikai ellenfelük lejáratására. A kormányt támogató média már „gyilkosozza” a főpolgármestert - tette hozzá.
Orbán Viktor kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát, egészen addig, amíg a járványon nem vagyunk túl. Ezért azt javasolta, hogy minden esetben - ahogyan eddig is történt - a hatóságok végezzék a dolgukat, tárják fel az eseményeket, a politikai vitát pedig akkor folytassanak a felelősség kérdéséről, ha vége a járványnak.
Ugyanakkor rámutatott: talán érthetővé teszi a helyzetet az a tény, hogy ebből az egyetlen intézményből kerül ki az elhalálozott betegek 10 százaléka. A válság végén lesz itt erről majd mit beszélni - jegyezte meg.
A kórházak felszereltségével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: minden egyes kórházban a védekezéshez szükséges összes eszköz egy heti, illetve már 10 napi mennyisége a raktárban készen áll.
Ezt mindennap ellenőrzöm, mindennap meghallgatom a kórházparancsnokok összesített jelentését - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes állítás „tényszerűen hamis”.
Harangozó Tamás erre úgy reagált: „egy kicsit erős,” amikor a miniszterelnök lehazugozza az orvosokat, szociális munkásokat, háziorvosokat, az eszközhiányról ugyanis ők számoltak be.
Orbán Viktor viszonválaszában Harangozó Tamás egy korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között a saját szavazóikat árulták el, így amíg kifelé nem tudnak elszámolni, senki sem hallgat rájuk. „Ne csodálkozzon, ha én sem” - jegyezte meg a miniszterelnök.
A kormány fedezetlen pénzosztás helyett inkább munkahelyeket teremt
A független Székely Sándor arról beszélt, hogy pénzt kell adni az embereknek a jelenlegi helyzet enyhítésére. Magyarországon már a járvány kitörése előtt is szociális válság volt, ez most egyre súlyosabb, az álláskeresők száma nőtt, a leépítések megkezdődtek - közölte. Azt mondta, valószínűleg eléri majd a 10 százalékot a munkanélküliségi ráta, és a magyar lakosság a tartalékaiból nem tudja átvészelni a válságot.
Orbán Viktor közölte: az ellenzék folyamatosan arról beszél, hogy pénzt kellene osztani munkafedezet nélkül, de a kormány inkább munkahelyeket fog teremteni, így az emberek megkereshetik azt a jövedelmet, amelyre a megélhetéshez szükség van. Nem segélyalapú, hanem munkaalapú gazdaság kell - fűzte hozzá.
Székely Sándor feltette a kérdést, hogy mikor lesz olyan ebben az országban, hogy az emberek normális munkáért normális bért kapnak.
Orbán Viktor közölte: 2010-ben Magyarországon a munkanélküliségi ráta 12 százalék volt, a mostani járvány előtt pedig 3,3 százalék. Ez az evidens különbség alapot ad, hogy megpróbálják azzal a módszerrel orvosolni a gazdasági válságot, amellyel az elmúlt időben is sikerrel tették, nincs ok a változtatásra a munkaalapú gazdaság felépítését célul kitűző politikán - jelentette ki.
