Belföld

Tanulságos az osztrák példa a kezdeti hibák és késlekedések miatt

A betegszállítóknak napközben csak szájmaszkot kell hordaniuk, azt is csak április hatodikától, addig azt mondták, hogy pánikot keltenea kórház más osztályain a maszk viselése

Mivel a koronavírus-járvány kapcsán nincsenek biztos receptek, minden ország azt figyeli, hogyan próbálják megfékezni a fertőzés terjedését másutt, melyik példa válik be, melyik kerülendő. Ausztria például nagyot hibázott kezdetben, de azóta stabilizálódott a helyzet. Az ellentmondásokról egy osztrák kórházi dolgozó mesélt lapunknak.

Tanulságos az osztrák példa a kezdeti hibák és késlekedések miatt
Kórház Bécsben (képünk illusztráció, a lapunknak nyilatkozó ápolónő nem itt dolgozik)
Fotó: AFP/APA/Alex Halada

Mivel a titoktartási kötelezettség az osztrák munkaszerződésekben is hangsúlyozottan szerepel, Ausztria egyik legnagyobb klinikájának alkalmazottja nevét nem adhatta az információkhoz, nevezzük őt Évának. Az óvatossága azért is érthető, mert a kezdeti kaotikus helyzetet sem titkolja el.

„Fiatalon egy évtizedig dolgoztam egy budapesti kórházban, így össze tudom hasonlítani a két ország egészségügyi ellátórendszerét. Több mint egy évtizede vagyok itt, és soha nem gondoltam volna, hogy éppen Ausztriában élek meg ilyen kritikus helyzetet” – idézi fel Éva a járvány ausztriai kirobbanását. Mint ismert, Európában Lombardia után a tiroli síközpontokban harapódzott el a vírus, amelyről azóta sem lehet kideríteni, hogy pontosan miként jutott be Ausztriába, de a közkedvelt üdülőhelyek önfeledt, szabados szórakozóélete nagyban hozzájárult a terjedéséhez. „A tiroli botrányról, ha jól emlékszem március hetedikén hallottam először. Két nappal később jelentették az első hivatalosan pozitív esetet. Körülbelül négy hete olvastam először arról, hogy a tiroli Ischgl sípályáinak üzemeltetőit, a lokálok és a hotelek tulajdonosait beperelték, és mindenki ellen vádat emeltek. Pont ezek után jöttek a korlátozások, kórházi látogatási tilalmak, majd elég gyorsan a határok lezárása is. Ausztria sokkal hamarabb reagált, mint Olaszország. Lezárta a Tirol és Olaszország közötti határait, hogy megakadályozza a népvándorlást.” A száz éve nem tapasztalt világjárvány kezeléséhez mindez teszetosza lépésnek bizonyult, hiszen még Olaszország felé sem zárták le a többi átkelőt, más országok irányába pedig minden határ nyitva maradt.

„Az első komolyabb intézkedéseket már­cius tizenkettedikén hozták meg, másnaptól az ország összes kórházában, idősotthonában, utókezelőjében látogatási tilalmat vezettek be. A kórházunk főbejáratánál szűrőkaput állítottak fel, csak ezen át juthat be, akinek panasza van, illetve az előre egyeztetett időpontra visszaigazolták a vizsgálatát. Nagy csapat várja a hozzánk érkezőket, ahol nemcsak kérdésekre kell válaszolni, hanem mindenkinek lázmérésen, kézfertőtlenítésen kell átesni, illetve ott helyben szájmaszkot is kapnak.” A magyarországihoz hasonló szabályozást márciusban még meglepően lazán kezelték, mert jobban tartottak a pániktól, mint a vírus terjedésétől.

„Eddig szerencsés voltam, mert még nem fertőződtem meg, pedig folyamatosan dolgozom. Az orvosok és az ápolók azonnal kaptak védőfelszerelést, de más dolgozóknak, például a betegszállítóknak napközben csak szájmaszkot kell hordaniuk, azt is csak április hatodikától engedélyezték. Az igazgatóság szerint a betegszállítóknak nincs közvetlen kapcsolatuk a betegekkel. Április hatodi­káig azt mondták, hogy csak pánikot keltene a kórház más osztályain a maszk viselése. Addig karanténépület sem volt, akkor szervezték meg a nagy átcsoportosítást. Összevonták az orr-fül-gégészetet a szájsebészetettel és a szemészettel. Jó szervezéssel mindenkiről lehetett gondoskodni. Igaz, itt is alapjáraton működnek az osztályok, de tervezik, hogy lassan visszaállnak az elmaradt műtétek elvégzésére, bár nem mindenhol és azonnal. A karanténépület még minimum két hónapig megmarad a covidos betegek részére.”

Bár Ausztriában sokkal több teszt készül, mint Magyarországon, ám az elvégzett vizsgálatoknak nyolc százaléka pozitív, míg itthon csak négy. „Minket, dolgozókat nem tesztelnek, még akkor sem automatikus a vizsgálat, ha karanténba kell vonulni, illetve karantén végén sem. Két kollégámnak negyven Cel­sius-fokos láza volt, de csak az egyiket tesztelték le, akinek nagy családja van, és a gyermekei miatt végezték el rajta a vizsgálatot. Az az elv, hogy a karantén elegendő. A tapasztalat szerint minden negyedik beteg kerül az intenzív osztályra.”

A kórház dolgozói közül a nagyobb kockázatú alkalmazottakat szabadságra küldték. „Aki rehabilitációs időszakban van, vagy krónikus beteg, esetleg veszélyeztetett korú, eleve nem dolgozhat. A kollégáim fele időközben házi karanténba vonult. Mivel nálunk nem végeznek tesztet, így azt sem lehet tudni pontosan, mennyien fertőződtek meg a dolgozók közül. Volt olyan napunk, amikor egy délelőtt folyamán húsz(!) kollégát kellett hazaküldeni.”

A kezdeti bizonytalanság, könnyelműség után április hatodikától drákói szigor következett Ausztriában, és ennek köszönhetően ezen a héten már hasonló a megbetegedések és a halálozások száma, mint Magyarországon, ám a korai időszak határozatlansága és a két és félszer több haláleset mély nyomokat hagyott nyugati szomszédunknál. Jelenleg Tirolban, Alsó-Ausztriában és Stájerországban van a legtöbb fertőzött.

„Nagyon sokan vannak, akik nem hiszik el, vagy inkább nem akarják elhinni azt, hogy túl vagyunk a nehezén. Szerintem sem vagyunk. Még túl kevés idő telt el, még csak most jön az összes idősotthon tesztelése, ami állítólag országosan megtörténik. Na, hogy abból mi fog kiderülni? A kormányfő, Sebastian Kurz még március közepén megígérte, hogy ugyanez lesz a kórházi dolgozókkal is, de azóta sem tapasztalom.

A gyorstesztről nincs jó véleményem, mert az nem ad százszázalékos bizonyosságot. Abból csak azt lehet kiszűrni, hogy aznap kinek volt már Covid–19-vírusa. Másnapra még simán kijöhet ez a tünet, illetve a legrosszabb, ha sokan tünetmentesek, és pont ezért nem is tesztelik ezeket az embereket. Tudom, hogy ez a tesztelés sok időbe és pénzbe is kerül, de pont az egészségügyi dolgozókkal kellett volna kezdeni, hogy tisztázzák, ki az, aki esetleg tudtán kívül fertőzhet.”

Az kétségtelen, hogy Ausztriában a kereskedelemben érdekelt multinacionális cégek élen járnak a jó példával. „A legtöbben itt a Hoferben és a Sparban vásárolnak, ahol ingyen kapnak védőmaszkot. Mindenhol, minden üzletben és mindenki után fertőtlenítik a bevásárlókocsikat, kosarakat. Sajnos sok más államból érkezett ember vagy az alkoholisták nem törődnek ezzel. Körülbelül három hete be akartak törni hozzánk a kórházba, mert az elkövetők nem akarták felfogni a látogatási tilalmat. Állítólag azt kiabálták: nekik ne magyarázza meg senki, hogy mit szabad és mit nem. Hála egy nővérnek, még időben elkapták ezeket a felelőtlen embereket. Azóta a szabályok megsértése miatt büntetésüket töltik.”

Ausztriában már csaknem tizenegyezer fertőzöttet nyilvánítottak gyógyultnak, és az eddigi tapasztalatok nagyon biztatók. „Akikről megállapították, hogy gyógyultak, azokat újratesztelték. Eddig még nincs visszaeső eset, de szerintem nem is lesz. Az immunrendszerük megerősödött, és a vérvétel is igazolta, hogy nyoma sincs a vírusnak a szervezetükben. A vöröskereszt kéri is a volt betegeket, hogy adjanak vért, ami az új betegeknek a szükséges plazmához kell.

Várják a helyi gazdákat is

Bárki csatlakozhat az egészségügyi dolgozókat támogató Baranya segít programhoz

Őri László
Őri László
Fotó: MH

A nemrég indult Baranya segít program alapvető célja a vírus elleni harc frontvonalában dolgozó szakemberek életének megkönnyítése – mondta lapunknak Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke. A kezdeményezésére indult akció első elemeként a multivitamin-italokat, édességet és kávét tartalmazó élelmiszer-csomagokat a pécsi Tüzér utcai Központi Mentőállomás dolgozói kapták meg. A megyei önkormányzat egy pénzügyi keretet biztosít arra, hogy a térség egészségügyi intézményeinek munkatársait hasonlóképpen tudják támogatni – közölte Őri László. Hozzáfűzte: baranyai civilek indították útjára a mára országos kezdeményezéssé bővült „Tegyél Ki Egy Szívet Az Ablakba” mozgalmat is, amellyel a szervezők célja az volt, hogy mindennap gondoljunk a járvány idején is az értünk dolgozókra. A napokban egy, a kisfia által készített piros szívet ragasztottak ki a megyeháza ablakára, amellyel a megyei önkormányzat is csatlakozott a kezdeményezéshez – tette hozzá. Hangsúlyozta: pénzt nem gyűjtenek, tehát ha valaki anyagilag szeretné a Baranya segít programot támogatni, akkor összekötik a megfelelő emberrel, így például a kórház alapítványával. A folytatásban a helyi gazdákra, vállalkozókra számítanak, akik a környéken előállított élelmiszerrel tudnák kiszélesíteni az akciót. Ez azért fontos, mert a frontvonalban dolgozók így kiváló minőségű, és ami legalább ennyire lényeges, a megyében termelt élelmiszerekhez juthatnak hozzá. Őri László úgy gondolja, a kassza költése milliós nagyságrendű lesz, hiszen a projekt szándékuk szerint a veszélyhelyzet végéig tart majd.
(LMA)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom