Belföld
Rendkívüli helyzetben mindenütt nő a kormányok mozgástere
Hétértékelő. A nyugat-európai tagállamokból érkező politikai támadásokkal igyekeznek elterelni a figyelmet a balliberális körök a saját kudarcaikról – véli Deák Dániel elemző

Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, ennek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan – értékelt lapunknak Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az Európai Parlament csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben azt állítják, az európai értékekkel összeegyeztethetetlen a magyar kormány felhatalmazása. Álhíreken alapuló politikai lejárató kampány folyik a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban az Alaptörvény és a koronavírus-törvény világos korlátozásokat tartalmaz a kormány számára, így az Országgyűlés bármikor véget vethet a különleges jogrendnek a kormány felhatalmazásának visszavonásával – hangsúlyozta Deák. Ráadásul az ellenzék és az Európai Parlament állásfoglalásának állításaival szemben a magyar különleges jogrend kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik, és annak vége a járványhelyzet elmúlása, ami egy ma még nem megjósolható, de a jövőben mindenki számára könnyen belátható, objektív időpont lesz.
Az sem igaz, hogy a magyar rendelkezések ne illenének az európai gyakorlatba, a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz hasonló szabályozás van érvényben. A legtöbb európai országban bevett gyakorlat, hogy rendkívüli helyzetben a végrehajtó hatalom rendeletekkel kormányozhat, amelyekre a kormányok mögött álló parlamenti többségnek nem kell rábólintania, vagy legfeljebb napokkal később szavazhat róla – közölte az elemző. A magyar kormányt gyakran támadó Luxemburgban például március 18-án nagyhercegi rendelet formájában hirdették ki a válsághelyzetet, a kormány a nagyhercegen keresztül lényegében a törvényhozás jóváhagyása nélkül hozhat intézkedéseket, amelyek eltérhetnek a hatályban lévő törvényektől. Magyarországhoz hasonlóan a képviselőház a válsághelyzet végéig nem oszolhat fel, rendszeresen ülésezik és jogszabályokat alkot. Belgiumban a válságkezelő kormánynak különleges jogkörei lettek, ami azt jelenti, hogy a törvények elfogadása helyett királyi dekrétumokkal kormányozhatnak, anélkül, hogy a parlamenti törvényhozási lépéseket végig kellene járni. A briteknél a rendkívüli állapotban a kormány jogosult rendeletben szabályozni a törvényben szabályozandó kérdéseket, amit csak utólagosan kell a parlament elé terjesztenie. A franciáknál is a kormány hirdetheti ki a szükségállapotot, csak annyi kötelessége van, hogy tájékoztassa intézkedéseiről a nemzetgyűlést és a szenátust. A francia elnök normál, nem rendkívüli jogrendben is nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint a magyar kormányfő – mutatott rá Deák Dániel.
Az elemző kiemelte, a támadások ellenére a magyar kormány cselekvőképességének és határozottságának köszönhetően sikeres a válságkezelés, Magyarországon van az egyik legkevesebb megbetegedés a lakosságszámhoz viszonyítva, és lényegesen alacsonyabb a halálos áldozatok aránya, mint a hazánkat nyilatkozatokban elítélő, főként baloldali vagy liberális vezetésű nyugat-európai tagállamokban. Vélhetően így igyekeznek elterelni a figyelmet a balliberális körök a saját kudarcaikról – jegyezte meg a politológus.