Belföld

Gazdaságvédő intézkedések, példaértékű válságkezelés

A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hitelfelvételre és megszorításokra épített, az Orbán-terv viszont a munkahelyek megvédésére és újak teremtésére koncentrál

A Nemzetközi Valutaalap is követendő példaként állítja be az Orbán-terv intézkedéseit, a gazdaságvédelmi akciótervet, amely a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához segíti a vállalkozásokat. Prognózisa szerint az unióban a magyarországi nemzeti össztermék fog a második legkisebb mértékben csökkenni a járvány miatt.

Gazdaságvédő intézkedések, példaértékű válságkezelés
Fotó: Facebook

A 2008-as pénzügyi válság idején a Gyurcsány-, majd 2019 áprilisától a Bajnai-kormánynak a feladata a gazdaság megvédése, majd talpra állítása volt, ezzel szemben a mostani koronavírus-járvány okozta helyzetben az emberek egészségére is oda kell figyelnie a polgári kormánynak, ami nehezíti a gazdasági döntések meghozatalát. A 2008-as gazdasági válság magyarországi begyűrűzését követő 19. napon a Gyurcsány-kormány máris kénytelen volt külső segítséget kérni és megállapodni az IMF-fel, majd rövid időn belül az Európai Unió és a Világbank is hitelt nyújtott Magyarországnak. Ebből is látszik, hogy az ország akkor milyen gyenge lábakon állt, és a kiszolgáltatott helyzetben elsőként kért külső segítséget.

Rövid idő alatt teljesen nyilvánvaló lett, hogy a Gyurcsány–Bajnai-féle válságkezelés majdnem kizárólagosan a külföldi hitelfelvételre és megszorításokra épített, szerény gazdaságélénkítő próbálkozásaik pedig nem érték el a kívánt célt, így jöttek a megszorítások. Ezek szinte teljes körű adóemeléseket jelentettek, új adónemeket vezettek be, a nyugdíjak csökkenésével, illetve a 13. havi nyugdíj megvonásával jártak. A különböző támogatási formák, így alapvetően a segélyezés politikájára építő balliberális kormányzati politika „vívmányait” is a lakosság sínylette meg. Méghozzá a legszélesebb körben. Csökkent a szocpol összege, az általuk ellenzékben mindig emelni követelt családi pótlék nagysága, továbbá a gyermekgondozási díj. Ide kell sorolni a korábban általuk tizenötször emelt gázárban lévő támogatási rész lefaragását is.

Az intézkedések összehasonlítása
Az intézkedések összehasonlítása
Fotó: MH-gyűjtés

Ez a megszorítási politika azt eredményezte, hogy a gazdaság a szükségesnél jóval lassabban és később tudott kikecmeregni a válságból, hiszen a vállalkozásoknak csak nagyon drágán és költségesen volt lehetőségük a fejlődésre és a munkahelyek számának növelésére. Mindez azzal járt együtt, hogy 2008-ban Magyarország elvesztette szuverenitását, hiszen a hitelezők a hitelnyújtáskor olyan feltételeket szabtak a magyar kormánynak, aminek révén a költségvetési kiadásokat is háromszázmilliárddal csökkenteni kellett.

A hitelezők bizalmát jól jellemzi, hogy az akkori válság idején a forint megközelítőleg ötven százalékot romlott, és a korábbi 200–220-as szintről egészen 317 forintig esett az euró árfolyama.

Mindezekkel lehet szembe állítani az Orbán-tervben megfogalmazott gazdaságvédő és –élénkítő programokat. A különbséget támasztja alá a Nemzetközi Valutaalap eheti prognózisa is, miszerint az Euró­pai Unió­ban idén a magyarországi nemzeti össztermék fog a második legkisebb mértékben csökkenni a koronavírus-járvány miatt. Sőt, az IMF más országoknak is követendő példaként állítja be az Orbán-terv intézkedéseit, a magyar gazdaságpolitikát, pozitívan értékelik a kormány gazdaságvédelmi akciótervét, amely a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához segíti hozzá a vállalkozásokat. Az egyedüli párhuzam az a korábbi és a mai válság kezelésében, hogy George Soros akkor is Magyarországra támadt, akkor az OTP ellen vonult, most pedig a forintot támadhatja.

Kapcsolódó írásaink