Belföld

Nem csodaszer, de segíthet a BCG-oltás

Egyéb kórokozók ellen is befolyásolhatja az immunválaszt a készítmény – véli a lapunk által megkérdezett szakértő

Bár a WHO óvatosságra int, és további vizsgálatokat szorgalmaz, világszerte reménysugárként tekintenek a BCG-oltásra a koronavírus elleni küzdelemben. A lapunk által megkérdezett virológus szerint a tuberkulózis annyira fontos kórokozó volt az emberi evolúció során, hogy különlegesen alkalmazkodtunk hozzá, s így a vele vagy az oltással való találkozás az immunrendszerünk általános érzékenységét is áthangolhatja.

Nem csodaszer, de segíthet a BCG-oltás
Fotó: MH

A BCG-oltás elsődlegesen a tuberkulózistól védi meg az embert, de egyéb kórokozók ellen is befolyásolja az immunválaszt, így nem lehet eleve kizárni azt, hogy a koronavírus ellen is nyújtson némi oltalmat – mondta lapunknak Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa. Hozzátette, ha a BCG-oltás esetleg ilyen szempontból is hatékony, annak az lehet az alapja, hogy a tuberkulózis baktériuma annyira fontos kórokozó volt az emberi evolúció során, hogy különlegesen alkalmazkodtunk hozzá, így a vele (vagy az oltással) való találkozás az immunrendszerünk általános érzékenységét is hosszabb távon áthangolhatja. Ugyanakkor ez még csak hipotézis, amelynek a klinikai tesztekkel történő ellenőrzése már világszerte több országban elkezdődött, s az eredmények függvényében derül majd ki, hogy a BCG-oltás segíthet-e a járvány megfékezésében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberekkel és állatokkal végzett kísérletek egy­aránt bizonyítják, a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívüli hatása van az immunrendszerre, ám ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert. Bizonyíték hiányában így a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid–19 elleni védekezésül, de továbbra is ajánlja a csecsemők beoltására azokban az országokban, amelyekben magas a kockázata a gümőkóros megbetegedésnek. Jelenleg két, nemzetközi összefogással zajló kutatás folyik a témában.

Kovács István orvos lapunknak arról beszélt, Ausztráliában is kísérleteznek, mégpedig úgy, hogy önként jelentkező, veszélyeztetett korú vagy a szolgáltatóiparban és az egészségügyben dolgozó embereket oltanak be a BCG-vel, majd úgymond „arra várnak”, hogy az érintettek esetleg elkapják a koronavírust. Ha ez megtörténik, dokumentálják a szervezet reakcióját. Ez első hallásra szokatlan, de szakmai szempontból mégis eredeti ötlet és metódus. Ugyanakkor gyors eredményt – pont az esetlegesség okán – nemigen lehet tőle várni. Az orvos kijelentette: biztos, hogy a BCG önmagában nem véd meg a koronavírustól, de hosszú idővonalat tekintve esetleg mégis adhat egy támpontot az ember immunrendszerének, hogy miként küzdje le a kórt.

Nemrég Szijjártó László gyermektüdőgyógyász, Sragner Angéla általános orvos és Szijjártó Gyula Zsombor rezidens doktor arra figyelmeztetett, Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között. Szerintük ezt nehéz megmagyarázni csak az ellátórendszer kapacitásával, minőségével vagy egyéb különbségekkel. Mint írták, összehasonlították a rendelkezésre álló morbiditási (a betegség gyakoriságát leíró mutató, általában százezer főre vetítve) és mortalitási (halálozási) Covid–19-adatokat a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban. Munkahipotézisük, hogy „ha a BCG protektív hatású a Covid–19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint ott, ahol ezzel egyáltalán nem foglalkoztak” – részletezték.

Kérdésünkre Kovács István az áldozatok kapcsán megjegyezte: a volt szocialista országokban az érintettek döntő többsége idős, s a fiatalok általában legfeljebb enyhe tüneteket produkálnak. Ebben a térségben a BCG kötelező volt, míg mondjuk Olasz- vagy Spanyolországról ez nem mondható el. Nem lenne haszontalan külön-külön megvizsgálni, hogy azon fiatalok, akik mégis elhunytak, s látszólag nem volt semmiféle betegségük, annak idején vajon ténylegesen megkapták-e az oltást – vetette fel a szakember.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom