Belföld

Bajnai fájdalmat ígért

Válságkezelés szociáldemokrata módra, avagy a közszféra két évre befagyasztott béreitől a Robin Hood-adóig terjedő brutális megszorítások tanulságos története

Azok a balos politikusok bírálják ma a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt szükséges Orbán-tervet, akik 2008–2009-ben lelkesen tapsoltak a parlamentben a lakosságot sanyargató csomagok megszavazásakor.

Bajnai fájdalmat ígért
Sötét múlt. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együtt kormányzott
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A 2007–2009-es pénzügyi világválság kapcsán a magyar embereket érintő legdrákóibb intézkedések java már nem a süllyedő hajóról lelépő Gyurcsány Ferenc, hanem a miniszterelnöki posztot 2009 áprilisában elfoglaló Bajnai Gordon nevéhez fűződik. Az új miniszterelnök első mondata az volt: „Fájni fog!” Igazat mondott. Tényleg fájt szinte mindenkinek. Nem kicsit. Nagyon.

Ezekben a fájdalmas intézkedésekben ott volt Gyurcsány szelleme is. Az akkori összes intézkedést megszavazó képviselők közül tizennégyen ma is ott ülnek a parlamentben, az ellenzéki padsorokban, s a jelek szerint mindent jobban tudnak, mint a jelenlegi kormány, arról, hogy mit is kéne tenni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésért. Sőt, esténként beülve a tévéstúdiókba azzal is dicsekednek, hogy ami jó és támogatható a mostani válságkezelésben, vagyis az Orbán-tervben, azt egytől egyig ők javasolták.

De vissza a múltba! Ki ne hallott volna a „szakma” által akkoriban és azóta is dicsőített intézkedésekről? Íme néhány példa: két évre befagyasztották a közszféra bértömegét, a közszférában megszűnt a tizenharmadik havi bér, az önkormányzatoknak nyújtott támogatást csökkentették (most emiatt is támadják a mai kormányt, pedig most elsősorban a védekezésről van szó), előre hozták a nyugdíjkorhatár hatvanöt évre történő emelését, megszüntették a tizenharmadik havi nyugdíjat, tíz százalékkal csökkentették a táppénzt, két évre befagyasztották a családi pótlék emelését, továbbá a folyósítás korhatárát huszonháromról húsz évre csökkentették, a gyes és a gyed a korábbi három helyett csak két évig járt, megszüntették a szocpolként emlegetett lakástámogatási rendszert, fokozatosan megszüntették a gázár- és a távhőtámogatás rendszerét. Bejelentették azt is, hogy   vagyonadóként bevezetik az úgynevezett Robin Hood-adót, amit később az Alkotmánybíróság elmeszelt.

S ezek csupán a 2009-es „legfontosabb” intézkedések voltak a pénzügyi világválság hatásainak enyhítése érdekében, a továbbiakra most nem térnénk ki. Ez volt az úgynevezett Bajnai-csomag. A korábban hivatkozott, akkor még MSZP-s képviselők, akik ma is a parlamentben ülnek, egytől egyig megszavazták a vagyonadó, a jövedéki adó, az szja, az energiaadó, a társasági és osztalékadó, a gépjárműadó, az ingatlanszerzési illeték, a távhőszolgáltatást sújtó adó, a helyi iparűzési adó, az egyszerűsített vállalkozási adó, azaz az eva emelését.

Manapság ők alkotják a magyarországi szociáldemokrácia és az európai egyesült államok eszméjének derékhadát. A tisztes névsor így fest: Gyurcsány Ferenc, Arató Gergely, Varju László, Vadai Ágnes, Hajdú László, Oláh Lajos (ők ma már DK), továbbá Hiller István, Kórozs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Varga László, Szakács László (ők maradtak az MSZP-ben) és Burány Sándor (idegenlégiós a Párbeszéd-frakciónál).

Ezek a politikusok és az újonnan csatlakozó jobbikos „demokraták” támadják, bírálják naponta a mai kormány válságkezelő intézkedéseit. Ezek kapcsán az ellenzéknek semmi sem drága, a szél szárnyán röpködnek a milliárdok, miközben Gyurcsányék 2008-ban fogant, tizenkét pontos csomagja csupán százezer (!) munkahely megmentésével és húszezer új munkahely teremtésével számolt. A gazdasági csődöt megöröklő Orbán-kormány ezzel szemben egymillió új munkahellyel számolt, amely a koronavírus-járvány megérkezése előtt nagyjából össze is jött, az ellenzék és az ahhoz köthető elemzők folyamatos támadásai ellenére, sikeres patrióta gazdaságpolitika révén. Ilyen körülmények közt keveslik most az Orbán-tervben rögzített, több mint kilencezermilliárd forintot érő intézkedéseket. Ügyet sem vetve arra, hogy a mostani válságban a legfőbb prioritás az emberéletek védelme, amely önmagában is megnehezíti a gazdasági döntések meghozatalát. w

Folytatjuk

Kapcsolódó írásaink

Zsákutcás ellenzék

ĀHétértékelő. A kormány a patrióta gazdaságpolitikát folytatja, nem a lakosságot terheli – mondta lapunknak Kiszelly