Belföld

Vannak fegyvereink a koronavírus elleni küzdelemhez

A koronavírus okozta világjárvány már most totálisan felforgatta a mindennapi életünket, az egészségügyi hatásokon túlmutató gazdasági következmények pedig nem csak az átlagemberek jövőjét változtatják meg, hanem alapos hatalmi átrendeződéshez is vezetnek a világpolitikában - írja szerkesztőségünkhöz megküldött elemzésében Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője. 

Vannak fegyvereink a koronavírus elleni küzdelemhez
Magyarország azonban máris megelőzött sok ezer fertőzést, elkerült ezernyi kórházi ápoltat, megmentett több száz emberéletet, és gyors lépések sorával számos fronton nemcsak sikerrel állt ellen a járványnak, hanem lépéselőnybe is került
Fotó: MH/Purger Tamás

Maurer Szemere meglátása szerint túlzás nélkül kijelenthetjük: háborúban állunk. „Láthatatlan ellenség ellen vívunk harcot, amely nem csupán maga a vírus, hanem a jövőnkkel, egzisztenciánkkal kapcsolatos félelem is. Egy ilyen bizonytalan – háborús – helyzetet csak úgy lehet túlélni, ha számba vesszük azokat a rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel sikeresen fel tudjuk venni a harcot az ellenféllel szemben” - mutat rá az elemző, aki szerint szerencsére hazánk három területen is különleges helyzetben van ezen eszközöket illetően. Az elemzés további részében ezeket az eszközöket sorolja fel.

Az egészségügyi ellátórendszer megszervezése     

A koronavírus-pandémia okafogyottá tett számos olyan múltbéli kritikát, amely a magyar egészségügyi ellátórendszert érintette. Az egyik ilyen neuralgikus pont a kórházi ágyak száma: a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Magyarországon a negyedik legmagasabb az Unióban az Eurostat adatai szerint (Magyarország 702, Olaszország 318, Spanyolország 297, Egyesült Királyság 254, Svédország 222). A most leginkább kórházi kapacitásproblémákkal vagy ellátási vészhelyzettel küzdő országokban közös, hogy a kórházi ágyak száma az uniós átlag alatt van. Olaszországban és Spanyolországban nagyjából a fele, az Egyesült Királyságban és Svédországban nagyjából harmada ez a mutató a hazaiénak! A fővárosi és regionális járványkórházak kijelölése mellett ráadásul a kormány döntése alapján rohamtempóban kezdték építeni az eddigi kapacitásokon felül az új mobil járványkórházat Kiskunhalason. Az ágyszám-optimalizálás korábbi bezzegországai egycsapásra rossz példává váltak, és már nincs vita arról, hogy a biztonságos mennyiségű férőhelyet fenntartó Magyarországot érte kedvezőbb helyzetben a pandémia.

A másik ilyen kritikus pont a lélegeztetőgépek száma: Magyarországon 2560 lélegeztetőgép volt található a járvány kirobbanásakor, ám még márciusban több száz új berendezés szállítására szerződtünk le kínai szállítókkal (miközben a világ számos országa már nem tudott elegendő berendezéshez jutni). Ezek közül az első 86 már március 24-én megérkezett Budapestre. A nemzetközi klinikai tapasztalatok alapján ennyi lélegeztetőgépre 50-55 ezer (egyidejűleg ellátásra szoruló) fertőzött esetén van szükség, azonban további több száz berendezés érkezik még az előttünk álló hetekben. A kormány döntése értelmében korlátlanul rendelkezésre állnak a pénzügyi források a járvány elleni védekezéshez. Márciusban több millió védőmaszk is érkezett az országba, ezt azonban elsősorban azok kapták, akik számára a legfontosabb: az egészségügyi dolgozók.

Bár mindezen kapacitásokra a jelenlegi tendenciák alapján nem biztos, hogy szükség lesz, az elején sem lehettek illúzióink: Magyarország nem tudja teljesen kivonni magát egy világjárvány hatásai alól. A sikeres háborúhoz azonban megvannak a fegyvereink, és nem csak a következő néhány hétre elég a muníciónk. Tudásban, eszközben és tettrekészségben egyaránt.

Március 13-án a miniszterelnök által bejelentett Koronavírus Kutató Akciócsoport kiváló tudósok részvételével azonnal felállt. A Nemzeti Népegészségügyi Központban március 17-én sikeresen izolálták a vírust, a Pécsi Tudományegyetem kutatói pedig 23-án jelentették be, hogy meghatározták a koronavírus teljes genetikai kódját, amely mérföldkő lehet a vakcinafejlesztésben.

Vakcina- és gyógyszerfejlesztési kapacitás

A szigorú oltási rendjéről ismert Magyarország egyébként is a világ legkedvezőbb helyzetben lévő országai között lehet, amennyiben a további vizsgálatok is megerősítik, hogy a széles körű BCG átoltottság esetén lassabb a COVID-19 járvány terjedése és enyhébb a lefolyása. Míg hazánkban 1954 óta minden újszülött megkapja a TBC elleni védőoltást, addig Olaszországban soha nem volt kötelező ez a vakcina, Spanyolországban és Franciaországban pedig korábban felfüggesztették a programot.

A vakcina- és gyógyszerkutatások, valamint a gyártás területén Magyarország egyenrangú félként vesz részt a világszinten zajló erőfeszítésekben. A magyar gyógyszerkutatók és gyógyszergyártók (pl. a Richter Gedeon) nem csak hagyományaik okán, hanem jelenlegi erőforrásaik alapján is globális tényezőnek számítanak. Szinte azonnal, március közepén a felsőoktatásban és a gyógyszeriparban dolgozó kutatók részvételével konzorcium jött létre a koronavírus ellen hatékony gyógyszer kifejlesztésére. A kutatások eredménye ugyan nem lesz gyorsan kézzelfogható, de nem csupán a holnapra kell gondolni, hanem a COVID-19 tartós és végleges legyőzésére. Mindeközben az Alkaloida is felkészült a súlyos betegeknél várakozások szerint eredményesen használható gyógyszer tömeggyártására. A hidroxi-klorokin exportját a kormány rendeletben tiltotta meg, ezáltal a rendelkezésre álló hatóanyagból készítendő gyógyszer - a sikeres szakmai engedélyeztetést követően - akár 2,2 millió magyar beteg kezelésére is elegendő.

Amíg azonban a védőoltás és a hatékony gyógyszeres terápia elérhetővé nem válik, a legfontosabb feladat a járvány terjedésének lelassítása, elfojtása, szaknyelven: a járványgörbe ellaposítása.

Cselekvőképes kormány

A fertőzés terjedésének leghatékonyabb és – egyedüli eszközként – azonnal megvalósítható módszere a kontaktusszám csökkentése és a személyes távolságtartás, kiegészítve a higiénés szabályok követésével. Minden más kisebb-nagyobb mértékben hatásos módszer (általános koronavírus-tesztelés, védőfelszerelések) ugyan hozhat eredményt, azonban csak jelentős időveszteség árán. Márpedig aki időt veszít, életet veszít – fordíthatjuk meg a mondást.

Az elhatározást tettek követték (külföldi utazásokra vonatkozó szigorú szabályok bevezetése, rendezvények betiltása, vendéglátóhelyek bezárása, köz- és felsőoktatás átállítása a digitális munkarendre, karanténszabályok bevezetése), és ami a jogszabályoknál is nagyobb jelentőségű: a lakosság bevonása is megtörtént a koronavírus elleni küzdelembe. Már az első magyarországi beteg felfedezése előtt elindította a kormány hivatalos, folyamatosan frissülő tájékoztató oldalát. Ma pedig valószínűleg nincs olyan honfitársunk, aki ne tudná, hogy csak indokolt esetben hagyhatja el lakóhelyét, aki ne ismerné a biztonsági távolság jelentőségét, vagy aki ne tudná álmából felkeltve felmondani a kézmosás szabályait. Az eseményekkel sodródva ez talán természetesnek is tűnhet, de próbáljuk felidézni magunkban: hány olyan fontos üzenetre vagy közös célra emlékszünk a korábbi évekből, amiről egy-két nap alatt sikerült az ország szinte teljes lakosságának tájékoztatása?

Mindeközben biztosítani kell az ország működőképességét, az alapvető közszolgáltatásokat és a gazdaság minél zökkenőmentesebb működését. Felkészülve olyan helyzetekre is, amelyek ma talán még nehezen elképzelhetőek, de akár valósággá is válhatnak. Nem sokan emlékezhetnek rá, de a védekezésért felelős operatív törzs nálunk már január végén megalakult, csaknem egy hónappal a lombardiai fertőzések számának megugrása előtt! Ma pedig az alkotmány keretei között, törvényi felhatalmazással biztosított a kormány a gyors és széles körű döntéshozatala a járványidőszak végéig, a működőképesség szempontjából stratégiailag fontos pontokon pedig elérhető a honvédség segítsége is.

Példaértékű a gazdasági szereplők, cégek rugalmassága és együttműködése. Elég csak a már említett gyógyszercégekre utalni, a Mol pedig napok alatt állított át egy teljes üzemet a fertőtlenítőszerek tömeggyártására, így Magyarország hamarosan önállóan is elő tud állítani kézfertőtlenítőket.

Miért várhatjuk felkészülten a járvány újabb rohamait?

Hogy mindez megvalósulhasson, nehezen lett volna elképzelhető a Magyarországra jellemző politikai stabilitás nélkül. A híresen változékony olasz pártrendszer, a járvány árnyékában megtartott franciaországi helyhatósági választások, a januárban egyetlen fős szavazattöbbséggel megalakuló baloldali-szélsőbaloldali koalíciós spanyol kormány:  bármelyiket nézzük, a politikai feltételek egy dologra biztosan nem alkalmasak: a koronavírus megfékezéséhez szükséges gyors döntésekre. Magyarországon ezzel szemben minden feltétel adott volt ahhoz, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben is összpontosítani tudtuk erőforrásainkat a járvány elleni küzdelem érdekében.

Talán érdemes egy szinttel „magasabban„ is megvizsgálni a politikai döntéshozatalt. Az Európai Bizottság – csak helyeselhető módon – elengedte az Unión kívüli országokból érkező orvosi eszközök (tesztek, lélegeztetőgépek) és védőfelszerelések (szájmaszkok) vámját és hozzáadottérték-adóját annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen a létfontosságú, ám hiányzó készletek feltöltése Európában. Az elgondolkodtató az, hogy a döntésre csak a napokban, április 3-án került sor, miközben az Unió egyik tagállamában már februárban nagyon súlyossá vált a helyzet. Bár az olasz kormány késlekedését sokan az egészségügyi vészhelyzet egyik fő okának tartják, a nemzetállami döntéshozatal még így is nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a brüsszeli.

Mire volt elég az eddigi erőfeszítésünk?

Március közepén még egyes szakemberek is azt prognosztizálták, hogy ha nem történik semmi, akkor a járványokra jellemző robbanásszerű növekedés miatt a pár fős esetszámból április 3-ra már 19 ezer fertőzött lehet, és elfogynak a lélegeztetőgépek Magyarországon. A megállapítás kulcsszava a következő: „ha”. Diagnosztizált kontra becsült esetszám ide vagy oda, az idő mára bebizonyította, hogy a szükséges intézkedések megtörténtek, és eredményesek voltak, a rossz forgatókönyv nem következett be. Sőt, az elmúlt napokban több szakember a járványgörbe ellaposodásáról beszélt.

Mit jelent az ellaposodás, ha láthatóan még nem csökken a napi új betegek száma? A szakkifejezés nem a járvány végét vagy lecsengését jelenti, hanem azt, hogy sikerült gátat szabni a vírus szabad terjedésének. A március végi adatok szerint az európai országokban jellemzően 4-6 naponta duplázódik az esetszám. Ez is komoly eredmény, hiszen az elszabadult, exponenciális növekedés esetén ez kevesebb mint 3 nap lett volna. Nos, Magyarországon a legutóbbi adatok alapján 7 nap alatt duplázódott az esetszám.

A halálozások számának a növekedési rátája (a növekedési ráta azt mutatja meg, hogy az előző naphoz képest milyen arányban emelkedett az érték) az első halálesetet követő 10 napban még az európai átlagnak megfelelő 1,3 volt. Az óvintézkedések bevezetésének hatására a mutató március végén és április elején, szintén 10 nap átlagában 1,1-re csökkent. (Az 1 alatti érték jelenti majd azt, hogy csökkenésnek indul a tragikus kimenetelű esetek száma, amit több nap javuló eredménye esetén tekinthetünk csak trendfordulónak.)

Hogy ez a látszólag kis különbség milyen komoly eredmény? Az alábbi diagramon a felső görbe azt mutatja meg, hogy a határozott óvintézkedések nélkül várható 1,3-as növekedési ráta néhány hét leforgása alatt mit eredményezett volna. Az alsó vonal a tény adat, amely az áldozatok valós számát mutatja (elhunytak esetében természetesen nem beszélhetünk diagnosztizálatlan esetekről). A kettő közötti különbség a mindannyiunk közös erőfeszítésének, valamint a vállalt lemondásaink eredménye.

Az óvintézkedések nélkül sokkal nagyobb károkat okozhatott volna a járvány
Az óvintézkedések nélkül sokkal nagyobb károkat okozhatott volna a járvány
Fotó: Századvég

A koronavírus-járvány elleni küzdelem természetesen nem ért véget, sőt még most jön a neheze. A fertőzöttek és a sajnos életüket vesztő honfitársaink száma is növekedni fog, az egyre magasabb számokat hallva pedig néha nehéz lesz elhinni, hogy sikerrel felvehető a harc. Magyarország azonban máris megelőzött sok ezer fertőzést, elkerült ezernyi kórházi ápoltat, megmentett több száz emberéletet, és gyors lépések sorával számos fronton nemcsak sikerrel állt ellen a járványnak, hanem lépéselőnybe is került. Azonban a harc a láthatatlan ellenséggel szemben csak most jön, a neheze még hátra van, de felkészültünk a csatára - összegez a Századvég elemzője.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom