Belföld
Több európai párt is profitálni tudott a járványhelyzetből
Pócza István rámutatott: Európában és világszinten is megfigyelhető, hogy a járványhelyzet a regnáló kormányok támogatását növeli. A növekedés mértéke az adott kormány korábbi teljesítménye mellett attól függ, hogy az mennyire kezeli sikeresen a járványt.
Ausztriában például a kormányzó Osztrák Néppárt profitálni tudott a szituációból, 20 éve nem volt ilyen magas a támogatottságuk, bár alapból is erős volt a bizalom az irányukban.
Németországban a kereszténydemokrata CDU/CSU népszerűsége folyamatos zuhanásban volt, a járvány hatására azonban nőtt a népszerűségük, a szociáldemokraták támogatottságának meredek csökkenése pedig megállt.
Franciaországban Emmanuel Macron elnök az elmúlt egy hónapban 13 százalékkal növelte népszerűségét.
Panyi Miklós ennek kapcsán megjegyezte, Európa-szerte jellemző, hogy válsághelyzetben a lakosság a kormányzó erők felé húz, akikben erőt, biztonságot érez. Az igazgatóhelyettes ugyanakkor aláhúzta, a pártok sikere hosszú azon múlik, mennyire hatékonyan oldják meg valójában a válságkezelést. Kiemelte, hogy Spanyolországban és Olaszországban, ahol egyre súlyosabbá vált a járványhelyzet, a kezdeti népszerűség-növekedés is lassult, majd meg is torpant.
Panyi kitért az ellenzék szerepére is: elmondta, hogy bár sok helyen fogalmaztak meg kritikát a kormánnyal szemben, a járvány elleni rendkívüli intézkedések bevezetését szinte mindenhol támogatták az ellenzéki erők is, legyen szó Spanyolországról, Franciaországról vagy épp a skandináv államokról.
Pócza István ennek kapcsán úgy fogalmazott, felelős ellenzéki párt nem meri felvállalni, hogy szándékosan akadályozza a kormányzati cselekvést.
Tartalmilag Európa-szerte hasonlóak a rendkívüli intézkedések
A rendkívüli intézkedésekről megállapította, hogy ezek alapvetően tartalmilag hasonlóak - kijárási korlátozásoktól és az iskolák felfüggesztésétől várják az eredményeket, abban vannak országonként eltérések, hogy ezeket milyen gyorsasággal vezették be a vírus első megjelenését követően.
Az sem kuriózum, hogy különleges jogrend van - mutatott rá Panyi Miklós. Franciaországban például 2015 után a párizsi terrormerényletet követően két évig rendkívüli jogrend volt érvényben a terrorveszélyre való tekintettel.
A legtöbb országban - Magyarországhoz hasonlóan - az országgyűlés ruház át nagyobb jogköröket a kormányra a járványhelyzet kezeléséhez. Olaszországban ellenben az alkotmány alapján a kormányfő miniszterelnöki rendeletekkel irányít. Akadnak olyan országok is - mint Ausztria vagy Németország - ahol külön jogszabályt hoztak a jelenlegi szituációra.
Rendkívül súlyos gazdasági válság fenyeget
A vírus gazdasági hatásairól szólva Pócza István kiemelte, hogy szinte mindenhol megfigyelhető a gazdaság erős visszaesése és a munkanélküliség nagyfokú növekedése.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem csak negatív hatások jelentkeznek, a kiskereskedelmi szektor például profitál a helyzetből a pánikvásárlásoknak köszönhetően.
Rámutatott, hogy minden országban próbálkoznak gazdasági mentőcsomagok bevezetésével. Ausztriát hozta fel példaként, ahol megduplázódott rövid időn belül a munkanélküliek száma. Leginkább a szolgáltatási szektort, azon belül is a turizmus-vendéglátást sújtja a válság, és érdekességként emelte ki, hogy - szintén Ausztriából példát hozva - ezekről a vendéglátóhelyekről elsősorban nem az osztrák, hanem a külföldi dolgozókat bocsátották el.
Panyi Miklós ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy ezeknek az elbocsátásoknak a nyomán Kelet-Európába hazaáramló, korábban Nyugaton dolgozó munkavállalók helyzetét is meg kell oldani. Ukrajnát hozva példaként közölte, hogy mintegy 4-5 millió ukrán állampolgár dolgozik külföldön, ezeknek az embereknek a nagy része most elvesztette a munkáját és munkanélküli segélyre sem jogosult. Ráadásul mivel ők a külföldön megkeresett pénzükkel nagy mértékben járultak hozzá az ukrán GDP-hez, ez további negatív hatással lesz az ország gazdaságára.
Románia, Bulgária és a balkáni országok, ahol szintén rengetegen dolgoztak külföldön hasonlóan nehéz szituációval nézhet szembe.
Spanyolországban az év végére 35 százalékos lehet a munkanélküliség
Nyugat-Európában sem jobb a helyzet azonban Panyi szerint. Szakértői véleményekre hivatkozva közölte, hogy Franciaországban a gazdaság a normál teljesítőképességének 65 százalékán működik, míg Spanyolországban ez az arány mindössze 40 százalék. Hozzátette, az elemzők várakozásai alapján a spanyol GDP 8-10 százalékkal csökkenhet, az így is magas 20 százalék körüli munkanélküliség pedig meredeken emelkedik majd, év végére elérheti a 35 százalékot is. Említ továbbá egy márciusi adatot is, mely szerint 750 ezer és 1,5 millió közötti munkahely szűnt meg a járvány okozta válság nyomán.
A lehetséges kiutakat illetően Panyi Miklós Dániát említette. Elmondása szerint a dán miniszterelnök a minap videóüzenetben közölte, hogy húsvét után szép lassan fel kell oldani a korlátozó intézkedéseket, és újra kell indítani a gazdaságot.
Pócza István erre reagálva Ausztriáról beszélt, ahol szintén felmerült, hogy mikor lehetne újrakezdeni az életet a hagyományos módon. Végül arra jutottak, hogy ha túlságosan hamar kezdenék újra, akkor újra elszabadulhat a vírus, és ebben az esetben a korábbi korlátozó intézkedések semmit sem érnek gyakorlatilag.
