A parlament elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfőn 137 igen képviselő szavazatával meghosszabbította azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kormány vezetett be a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében és lehetővé teszi, hogy a kabinet további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt. A javaslat ellen 53 képviselő szavazott.

A kormány a veszélyhelyzetben - a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Ezt a jogkörét - szükséges és arányos mértékben - a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja - rögzíti a most elfogadott jogszabály.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.

A parlament továbbá megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.

A kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.

Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.

Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.

A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a törvénytervezet vitájában az előterjesztő nevében arról beszélt: csak akkor nem lenne hatálya a törvénynek, ha örökké tartana a járványhelyzet.

„Azt állítani, hogy a kormány mindenféle kontroll nélkül folytatná a tevékenységét, nem igaz, ezt a törvény szövege nem tartalmazza” - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az ellenzék bizalmatlansági vitát akar kirobbantani. 

Az államtitkár azt is leszögezte: ha a kormány folyamatosan meghosszabbítaná a rendeleteket, akkor az ellenzék azt támadná. Beszélt arról is, hogy a törvény szövege szerint a kormány jelentést tesz a parlamentnek a rendeletekről.

„A járványügyi helyzetet nem mi okoztuk, de nekünk kell megoldani. Szégyenletes, hogy még mindig vannak olyan erők az országban, akik Brüsszelben áskálódnak” - mondta Völner Pál, aki szerint mivel a mostani járványügyi helyzetben senki nem meri kijelenteni, hogy ennek a helyzetnek 60, 90 vagy 120 nap múlva vége lesz, ezért a jogalkotást is ehhez kell igazítani.

A képviselők a törvény megszavazása előtt voksoltak a házszabálytól való eltérésről is: 167 igen, 2 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett a parlament megszavazta azt a kezdeményezést, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt csak olyan törvényjavaslatokról tárgyalhatnak a képviselők, amik a koronavírushoz köthetőek. Ez alatt az idő alatt más jellegű törvénytervezet nem kerülhet a képviselők elé, a beadott önálló képviselői javaslatokat csak a veszélyhelyzet lejárta után vitatja meg az Országgyűlés.

A Ház a korábban már beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását is szünetelteti a veszélyhelyzet elmúltáig.

A koronavírus-törvényről való szavazást megelőző parlamenti vitában a fideszes Nagy Csaba kijelentette: a törvényalkotási bizottság 24 igen és 7 nem mellett támogatta a javaslatot. 

Kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy veszélyhelyzetet meghosszabbítsák, és az Országgyűlés felhatalmazása csak a járvány elleni védekezésre vonatkozik. Szólt arról is, hogy változik a btk. a valótlan tényállításokat a védekezéssel kapcsolatban. 

„A védekezés elleni nemzeti egység érdekében támogatni kell a javaslatot” - mutatott rá a fideszes politikus.