„Hátráltatja a járvány elleni védekezést az ellenzék”

Az elemzés szerint ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig.

Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére - fogalmaz az írás szerzője, Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztet rá, hogy a kormány a koronavírus-jávrány miatt március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. A veszélyhelyzet kihirdetésére azért volt szükség, mert az ekkor életbe lépő különleges jogrend biztosítja a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását a kormány számára.

Az Alaptörvény szerint ezek a szabályok elsődlegesen 15 napig maradnak életben, de amennyiben a helyzet megkívánja, meghosszabbítható a veszélyhelyzet, amihez azonban már az Országgyűlés felhatalmazása szükséges.

Emiatt kérte most a kormány, hogy a parlament térjen el a házszabálytól, és amilyen hamar csak lehetséges, szavazzon a felhatalmazási törvényjavaslatról. Az ellenzéki képviselők azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.

Deák Dániel szerint érthetetlen az ellenzék magatartása, hiszen az Alaptörvény és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben, így az Alkotmánybíróságnak és magának az Országgyűlésnek is van lehetősége fellépni mindenféle túlkapással szemben.

Az elemző hozzáteszi, a különleges jogrend kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik és annak vége a járványhelyzet elmúlása, ami egy ma még nem megjósolható, de a jövőben egy mindenki számára könnyen belátható, objektív időpont lesz. Deák Dániel úgy véli, mivel jelenleg még senki nem tudja megmondani Európában, mikor lesz vége a járványnak, ráadásul az is kérdéses, az Országgyűlés döntésképes állapotban lesz-e a járványhelyzet tetőpontján, ezért nem érdemes végső határidőt szabni.

„Európában példa nélküli ez az ellenzéki magatartás, még ebben a rendkívüli módon nehéz időszakban sem hajlandóak a nemzeti konszenzusra törekedni” - fogalmaz a politológus.

Végezetül megjegyzi, hogy a kormánytöbbség házszabálytól eltérés nélkül, tehát az ellenzék támogatása hiányában is képes lesz nyolc nap múlva elfogadni a felhatalmazási törvényt, így az ellenzék most ugyan időt húzott, de a kormány koronavírussal szembeni fellépését nem tudja megakadályozni.

Nem volt még ilyen a magyar demokrácia történetében, hogy az ellenzék politikailag felelőtlen magatartásával veszélyeztette volna a kormány intézkedéseinek hatásait - értékelt Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő délutáni műsorában.

Kifejtette: az ellenzék hétfőn nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést, így a kormány által meghozott különleges jogrendi rendeletek útján meghozott intézkedések - köztük a digitális oktatásra való átállás, a határzár, a gazdaságvédelmi intézkedések - csak 15 napig hatályosak. Így azok pénteken, illetve vasárnap lejárnak.

Az Országgyűlés csak március 31-vel - amikor már elegendő lesz a kormánypárti képviselők szavazata is - tudja meghosszabbítani az intézkedéseket - ismertette a stratégiai igazgató, megjegyezve, hogy a köztes időben ennek milyen következményei lesznek, azt nem tudni, de az az ellenzék felelőssége.