Belföld

Szaporodó kibertámadások

Barabás T. János: Egyre veszélyesebbek a félelemre apelláló, vitatott hatású „gyógyszereket” kínáló kuruzslóhirdetések

Nemzetközi összevetésben hazánk kevésbé lesz kitéve a hackertámadásoknak, de kifejezetten sebezhető a magyar infrastruktúra – mondta el lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Kutatóintézet vezető elemzője.

Szaporodó kibertámadások
Barabás T. János az online átveréstől óv
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Március 16-án terheléses hacker­támadást intéztek a Koronavírus.gov.hu oldal ellen, rövid időre lebénítva a kormányzati portált. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára később közölte: a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vizsgálja a támadást, valamint feljelentést is tesznek, hiszen, mint az államtitkár hangsúlyozta „emberéletekről van szó”.

Az ügy korántsem egyedi. Barabás T. Jánost, a Külügyi és Külgazdasági Kutatóintézet vezető elemzője lapunknak elmondta: hasonló támadás érte az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumát is, de a különféle e-mail-csatolmányokban terjesztett adathalászat is elharapódzott. A kibertámadás az amerikai Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Minisztériumának (HHS) számítógépes rendszereit célozta meg vasárnap este, amikor is a HHS online adminisztrátora rendellenes tünetet észlelt az osztály szervereire irányuló kérelmekben, amelyek száma néhány órán belül több millióra nőtt. Pár órával később álhírkampány is indult a HHS ellen, ahol katonai forrásokra hivatkozva terjesztették azt, hogy kéthetes kijárási tilalom előírása várható. Az ország Nemzetbiztonsági Tanácsa erre Twitteren volt kénytelen figyelmeztetni a lakosságot az ilyen típusú álhírekre, hétfőn pedig a HHS ismerte el a hackertámadást, állítva, hogy nagyobb károkozás nem történt.

Barabás T. János hozzátette: az EB külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Oroszország átfogó fake news támadásba kezdett az Európai Unió ellen, amely a Covid–19 vírussal kapcsolatban pánikot és bizalmatlanságot gerjeszt; a cél „az egészségügyi válság elmélyítése Nyugaton és az európai társadalmak aláaknázása”.

„Hazánkra leginkább a hackertámadások veszélyesek, amelyek lebéníthatnak kommunikációs és operatív hálózatokat – feladat lehetne a kormányzati rendszerek védelmének erősítése a külső támadások ellen” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozta: az említett terheléses hackelés tesztelhet minket egy nagyobb támadás előtt. A fake news jelenség okozhat károkat, az orosz álhírek (dezinformáció) egyre kevésbé hatásosak, a miszinformáció (mint a Facebookon terjedő rémhírek) viszont széles civil körben jönnek létre, és azok is terjesztik, akik nem hiszik el teljesen. Barabás T. János azt is elmondta: egyre veszélyesebb a fake ad (csaló hirdetés), amely a félelemipar részeként drága és kétes minőségű orvosságot, maszkot, élelmiszert hirdet. Utóbbiakra összetett választ lehetne adni (oktatás, tájékoztatás, elemzés, ellenlépések).

Magyarország várhatóan kevésbé lesz a kibertámadások kiemelt célpontja, ellenben a magyar infra­struktúra sebezhetősége alkalmassá teszi proxytámadásokra és nagyobb műveletek elfedésére, akár az amerikai–kínai globális hatalmi versengés mellékhadszíntereként.

A Twitter kemény fellépést ígér az álhírekkel szemben
 

Minden olyan tartalom közzététele tilos, amely szembemegy a tudományos szakemberek iránymutatásával, vagy hamis gyógymódokat javasol – közölte helyi idő szerint szerdán a Twitter amerikai mikroblog-szolgáltató, amely így kíván részt venni a harcban az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos félrevezető információk ellen. A Twitter blogbejegyzésében kiemelte, hogy az új szabályok értelmében el kell távolítani minden olyan posztot, amely arra buzdít, hogy az emberek az egészségügyi hatóságok előírásaival ellentétesen cselekedjenek. Nem lehet például azt terjeszteni a jövőben, hogy a szappant gyártó cégek össze­esküvése lenne, hogy az embereket arra kérik a hatóságok: mossanak kezet. Azt sem szabad híresztelni, hogy a Covid–19 névre keresztelt betegség aromaterápiával és illóolajokkal megelőzhető. A Facebook már februárban meglépte hasonló intézkedéseit, azaz lassan a techóriások is fellépnek az eddig szabadon hagyott potenciálisan közveszélyes áltudományos mozgalmak ellen. Emlékezetes, lapunknak korábban Falyuna Nóra kutató mondta el, hogy az online világ nagymértékben kedvez az áltudományos cikkek terjedésének, amelyek ellen a kritikus olvasás nyújtja a legerősebb védelmet.
(VZ)

Kapcsolódó írásaink