„A kormánypártoknak van üzenetük a fiatalok számára”

– Mi a Fidelitas ars poeticája?

– Wass Albert így fogalmaz: ,,Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik.” Persze a tagjaink nem egyformák, és a Fidelitason belül elfoglalt helyük és szerepük tehetségük és érdemeik alapján dől el, ugyanakkor tény, hogy a közösségért való cselekvés és a közösség építése nálunk az első helyen áll. De hát a politika sem szabad, hogy másról szóljon, mint a közösségért történő cselekvésről és tenni akarásról. Tehát a közösség és a közélet az a két jelszó, ami a Fidelitas működését a kezdetektől fogva meghatározza. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, nemcsak elérni, nemcsak megszólítani szeretnénk azokat a jobboldali, nemzeti, keresztény és konzervatív értékek mellett elkötelezett és a balliberális értéktagadással egyet nem értő fiatalokat, akiket érdekel a közélet, hanem cselekvésre is szeretnénk őket sarkallni. Hogy egy olyan közösséget építsünk, erősítsünk, ahol ezek a fiatalok egymásra találhatnak, meg tudják beszélni, vitatni azokat a kérdéseket, amely őket foglalkoztatja. És emellett az is fontos, hogy közösen tudjunk cselekedni azon politika mentén, amelyben mi hiszünk, ami mellett kiállunk.

– Milyen célt tűzött ki a Fidelitas 2022-ig?

– A Fidelitas nemcsak idehaza, de Kelet–Közép-Európában is az egyik legerősebb politikai ifjúsági szervezet. Több csoportunk van, mint ahány választókerület Magyarországon, azonban a következő országgyűlési választásokig szeretnénk elérni, hogy ne legyen olyan járás, ahol nincs legalább egy Fidelitas-csoport, és a csoportjaink létszáma is növekedjen, gyarapodjon. Azt is célul tűztük ki, hogy a közösség és közélet mellett két másik szó is eszébe jusson az embereknek, ha a Fidelitas szót hallja: ez a felkészültség és az elkötelezettség. Ugyanis azoknak, akik közéleti pályára készülnek, tudniuk kell, hogy a felelős cselekvés mellett fontos a hozzáértés is. A továbbiakban is ki szeretnénk állni a határon túli magyarok mellett, és aktívan kívánjuk segíteni az elcsatolt területen élő magyar fiatalokat. Éppen ezért indítottuk el idén is az adománygyűjtő akciónkat, amelyhez a www.karpataljaert.hu honlapon keresztül április közepéig bárki csatlakozhat.

– Hogyan tudják ebben támogatni a fiatalokat?

– Folytatjuk az évek óta sikeresen zajló közéleti akadémiánkat, a külügyi képzéseinket, idén pedig már olyan kommunikációs tréninget is tartunk, amelyek hozzásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy mind az offline, mind az online térben megfelelően tudjanak kommunikálni, olyan készségekre és képességekre tegyenek szert, amelyeket a hétköznapokban és a munkájukban egyaránt hasznosítani tudnak. De ugyanilyen fontosnak tartjuk az elkötelezettséget, az identitás erősítését, építését. Ezért tartjuk helyénvalónak például a NAT melletti kiállást, mivel a magyarság megmaradása szempontjából létfontosságú, hogy a fiatalok megfelelő mélységű és valóságon alapuló történelemtudattal, honismerettel rendelkezzenek.

– Mit jelent az identitáserősítés?

– Több mint ezer éve itt élünk a Kárpát-medencében. Nyelvünkkel és kultúránkkal Európa építőkövei, szorgalmunkkal és leleményességünkkel a világ legjobb feltalálói vagyunk. A bennünk rejlő erőnek, kitartásnak és felkészültségnek köszönhetően sportolóink a nemzetközi élvonalban foglalnak helyet. Túlzás lenne azt állítanom, hogy amihez a magyarok nyúlnak, arannyá változik? Talán ma még így tűnhet, de a harmadik évezred a magyarok évezrede lesz, és azon dolgozunk, hogy a történelem minket igazoljon. Robert Capa találó mondása szerint „nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni”. Ha ezt belevéssük memóriánkba, megjelennek a napi sztorikban, büszkén gondolunk a magyar hőseinkre, és megemlékezünk a magyar történelmi pillanatokról, felemelő és a jelenünknek távlatokban is értelmet jelentő célt adhat a magyar jövő építése, mert ezzel az unokáinknak nemcsak jövőt, de múltat és rendíthetetlen alapot is teremtünk.

– Mivel lehet ma a jobboldalon megfogni a fiatalokat?

– Valamennyi generáció meg tudja szólítani a fiatalokat, meg tudjuk szólítani a kortársainkat, ha figyelünk egymásra, kiállunk a fiatalok számára is fontos ügyek mellett, mint például a környezet- és állatvédelem vagy a családjaink biztonságának kérdése. A kormánypárti szimpátiával egyáltalán nem vádolható kutatóközpontok adatai szerint is minden korosztályban, így a fiatalok körében is a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai erő. A kormánypártoknak van üzenete a fiatalok számára, meg tudjuk őket szólítani, el tudjuk érni őket, ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy ne kellene folyamatosan párbeszédet folytatni velük. Ebben kitüntetett szerepe van a Fidelitasnak.

– Mi foglalkoztatja a fiatalokat?

– Ott van például az egzisztenciális biztonság kérdése, hogy a tanulmányaik befejezését követően el tudjanak helyezkedni, munkába tudjanak állni, úgy érezzék, hogy az a tudás, amit megszereztek, fontos és hasznosítható. Épp ezért pozitív eredmény, hogy az ifjúsági munkanélküliség idehaza jóval az európai uniós átlag alatt van: tíz évvel ezelőtt a huszonöt százalékot is meghaladta ez az arány, ma tíz százalékhoz közelít, míg az Európai Unióban tizenöt százalék feletti. Az elmúlt időszakban számtalan olyan intézkedést hoztak meg a kormánypártok, amelyek a fiatalok életkezdéséhez járulnak hozzá. Hasonlóan fontos téma a családalapítás ösztönzése, támogatása, amelyben szintén sikerült jelentős eredményeket elérni. Nem utolsósorban pedig megemlíteném a környezetvédelmet, amely nemcsak hogy érdekli, foglalkoztatja a fiatalokat, hanem ezzel vállalunk felelősséget a jövőnkért, az utánunk érkező generációk biztonságáért. És – mint láttuk – ebben szintén ambiciózus terveket tűzött ki a kormány.

– Ki tesz többet akkor a környezetvédelemért: a bal- vagy a jobboldal?

– A baloldal csupán kommunikációs fogásokkal próbálja a környezetvédelem problémáját, az abból fakadó kihívásokat megoldani. Ezek azok a kommunikációs lufik, amik mostanra egyenként durrannak ki. A klímahiszti és a klímavészhelyzet kihirdetését követően például mi történt – pontosabban fogalmazva – mi nem történt Budapesten? Pedig immár több mint száz napja Karácsony Gergely a főpolgármester. Ezzel szemben a jobboldal cselekszik: nemcsak beszélünk róla, hanem teszünk is érte. Elég csak az illegális hulladéklerakatok felszámolására, a PET-palackok eltüntetésére, az elektromos buszok vásárlására gondolni. A Fidelitas célja a környezetvédelem kapcsán nem lehet más, mint, hogy aktív szereplő legyen, s hogy minél több fiatalt tudjon bevonni ebbe a tevékenységbe.

– Aktuálpolitikai vizekre evezve: hogyan értékeli a gyöngyöspatai bírósági ítéletet?

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé-ből származom, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jártam középiskolába, úgyhogy testközelből tapasztaltam olyan jelenségeket, ami adott esetben ma is a gyöngyöspatai közösségek életét feszíti. Ugyanakkor jogász vagyok, s már a tanulmányaim során is nehezményeztem, hogy a jogszolgáltatás bizonyos esetekben elválik az igazságszolgáltatástól. Olyan esetekben, amikor ezek élesen elkülönülnek, például azoknál a bírósági döntéseknél, amikor egy ítélet komoly feszültséget gerjeszt egy közösség életében, akkor fontos lenne azt végiggondolni, hogy a társadalmi békét minek a segítségével tudjuk előteremteni. Bízom abban, hogy most a Kúrián azokat az indítványokat is érdemben fogják vizsgálni, amiket már előterjesztettek, így a közösség békéjét elősegítő ítélet fog születni. Ha roma fiatalok valóban nem kaptak megfelelő oktatást, akkor én is azon az állásponton vagyok, hogy tanulni sosem késő, ezt biztosítani kell számukra. És ha ez többletköltségekkel jár, a magyar kormány már jelezte: fedezi az ehhez szükséges forrásokat.

– Több kártérítési ügy kapcsán látható, hogy a Soros-szervezetek üzletet csinálnak az elítéltek jogi képviseletéből.

– A börtönbizniszt egyértelműen meg kell állítani. Mi ugyanis a munkaalapú társadalomban, a tisztességes, becsülettel dolgozó emberek támogatásában hiszünk. Épp ezért felháborítónak tartom személy szerint is, hogy azok a bűnözők, elítéltek – akikkel szemben jogerős bírósági ítélet született – arra való hivatkozással, hogy nem megfelelőek a körülmények, egy iparágat építenek fel a kártérítési perekre. Szintén megengedhetetlen, hogy vannak olyan esetek, mikor egyes személyek jóval magasabb jövedelemre tesznek szert börtönbüntetésük alatt, mintha ugyanezen időszak alatt tudásuk, képzettségük birtokában dolgoztak volna. És hogy vannak olyan ügyvédek, akik a jog- és igazságszolgáltatásra felesküdve nyerészkednek a börtönbizniszen, szintén felháborítónak tartom, hiszen nem is a fogvatartottak azok, akik a megítélt kártérítésekből profitálnak, hanem az ügyvédek, az ügyvédi irodák, amik ezeket a pereket viszik. Ez nem lehet sem minta, sem életstratégia. Bízom benne, a tisztességes és józan ésszel gondolkodó magyar emberek többsége a nemzeti konzultáció során is egyértelműen állást foglal majd abban a kérdésben, hogy az adófizetők pénzét a börtönök építésére igen, de bűnözők és ügyvédeik nyerészkedésére nem lehet fordítani.