Belföld

Balog Zoltán: Egyesekben ma sem tudatosult Közép-Európa jelentősége

A Hanns-Seidel-Stiftung elsőként ismerte fel a szabad Közép-Európa jelentőségét: nem sokkal Németország egységének megvalósulása után a Keresztényszociális Unió (CSU) egykori elnökéről, Hanns Seidelről elnevezett alapítvány már meg is jelent Magyarországon - hangoztatta a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke hétfőn, a Hanns-Seidel-Stiftung budapesti képviseletének 30 éves fennállása alkalmából rendezett fővárosi ünnepségen.

Balog Zoltán: Egyesekben ma sem tudatosult Közép-Európa jelentősége
Martin Kastler, volt európa-parlamenti képviselő, Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Markus Ferber, az alapítvány elnöke, EP-képviselő a német Hanns-Seidel Alapítvány budapesti képviseletének 30 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen
Fotó: MTI/Illyés Tibor

 Balog Zoltán rámutatott arra, hogy 1989-90-ben lényegi változások következtek be: szabaddá vált a kontinens egy önálló régiója, amely partnerséget akar és kínál.

A Hanns-Seidel-Stiftung felismerése azért is nagyon fontos, mert egyesekben még ma sem tudatosult Közép-Európa jelentősége - fogalmazott.

Azt mondta: generációjának különleges tapasztalata, hogy milyen 30 évig diktatúrában, majd 30 évig szabadságban élni. A kuratóriumi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szabadságot nehéz megtartani.

Úgy vélekedett, hogy a Magyarország és az Európai Unió bizonyos intézményei közötti viták a kontinens jövőjéről szólnak.

Az alapítványokat a politika háttérvilágában meghúzódó "szelíd erő" ("soft power") eszközeinek nevezte Balog Zoltán, aki a valóságos, meggyőző érvelés fontosságát hangsúlyozta a politikai propaganda helyett.

A Fidesz megtanulta a bajor CSU-tól, hogy mit jelent néppártnak lenni, egybefogni a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket - mondta. Ez azt is magában foglalja, hogy ha a nép változik, akkor a néppártnak szintén át kell alakulnia - hangoztatta.

A kuratóriumi elnök különösen fontosnak nevezte a Hanns-Seidel-Stiftungnak a romák integrációja terén végzett munkáját.

Markus Ferber, a Hanns-Seidel-Stiftung elnöke, a német CSU európai parlamenti képviselője izgalmas időszaknak nevezte az 1990 körüli éveket. Véget ért a hidegháború, és békés, demokratikus úton elérték a német újraegyesítést, amely a magyarok nélkül nem jöhetett volna létre - mondta.

Közölte, hogy a Hanns-Seidel-Stiftung, amelynek központja Münchenben található, egy bajor politikai alapítvány, amely közel áll a CSU-hoz.

Politikai képzéseket támogatnak, a szabad és demokratikus rendért, a jogállamért, Európa összetartozásáért dolgoznak - hangoztatta.

Németországon kívül 70 államban vannak jelen, több mint 80 projektet működtetnek - közölte Markus Ferber, megjegyezve, hogy alapítványuk az 1960-as évek végén jött létre.

A kilencvenes évek elején különböző továbbképzéseket szerveztek, például a modern közigazgatásról.

Fontos témájuk a migráció, amellyel sok programjukban foglalkoznak. Emellett roma szakkollégiumokat tartanak fenn a kormánnyal és a történelmi egyházakkal együttműködve, magyarországi tevékenységükben lényeges szerepet kap a felzárkóztatás, a hátrányos helyzetűek több lehetőséghez juttatása - mondta Markus Ferber.

Szavai szerint az elmúlt 30 évben több mint 1800 rendezvényt szerveztek mintegy 170 ezer résztvevővel.

Markus Ferber a magyar-bajor kapcsolat jelentőségéről is beszélt.

Kapcsolódó írásaink