Belföld
Felfüggesztették a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését
A parlament 139 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak - a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján - a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozást kell kidolgoznia május 15-éig.
Egy harmadik határidő a törvényben szeptember 30-a: eddig kell a kormánynak biztosítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.
A visszaélések megakadályozásával magyarázzák azt a szabályt, amelynek révén a kártalanításként járó összeg ténylegesen is közvetlenül az elítélthez kerül. Ennek értelmében ezután a kártalanításként megállapított összeg folyósítása kizárólag olyan fizetési számlára történhet, amelynek a tulajdonosa és egyben a számla kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott. Büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén a folyósítás a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történik.
Szerepel a jogszabályban az is, hogy a meghozatalakor hatályos szabályok szerint teljesítendő az a határozat, amelyet a törvény hatályba lépése előtt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben hoztak.
A büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének 60 napos határidejébe nem számít bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Parlamenti támogatás a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez
Az Országgyűlés kedden határozatban biztosította támogatásáról a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az LMP által kezdeményezett, de a kormánypártok, a Jobbik és az MSZP által is támogatott országgyűlési határozatot 158 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el kedden a parlament.
Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozatnak.
A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a beterjesztők aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu, valamint az eci.ec.europa.eu oldalon.
A keddi döntés értelmében a parlament üdvözli a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezést, amelynek lényege: az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Országgyűlés meggyőződése, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más európai uniós alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését.
A parlament felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák.
A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
