Belföld
Farkas Örs: Egyetértési pontok kialakítása a nemzeti konzultáció célja
Farkas Örs magyarázata szerint arra számítanak, hogy a kormányzat ezen ügyekkel kapcsolatban tervezett döntéseit komoly nemzetközi támadások érik, ám az emberek véleménye magabiztos hivatkozási pontot jelenthet a kormány számára.
Annál is inkább számítanak a támadásokra, mert a kormányzat által felvetett problémákat éppen külföldről finanszírozott szervezetek generálják és visszaélnek a jogi lehetőségekkel - tette hozzá.
Mint elmondta: úgy látják, hogy Európában elindult egy tendencia, ami az áldozatok érdekei elé helyezi a bűnözők érdekeit. A helyzetet jellemzi - folytatta -, hogy immár 12 ezer börtönkártérítési per indult az állammal szemben és a megítélt összeg eléri a 8,5 milliárd forintot.
Közlése szerint ez annak a következménye, hogy sok esetben olyan szereplők, akik külföldi szervezetekhez kötődnek, nem az áldozatok, hanem a bűnözők oldalára álltak. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek segítségével komoly összegeket juttathattak el egyrészt maguknak, másrészt a bűnözőknek - fogalmazott.
Nézőpont: A börtönbizniszről szóló kérdés nemzeti egységet teremthet
Az újabb nemzeti konzultáció olyan ügyről szól, amely nemzeti egységet teremthet - mondta a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
Tóth Erik közölte, a börtönkártérítéseket érintő kérdésekre adott válaszok igazolják majd, hogy a kormányzat megítélése ebben a kérdésben helyes vagy helytelen. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a mostani kártérítési gyakorlat nem jó és nem is igazságos.
Úgy vélte, a legújabb nemzeti konzultációt legalább annyian ki fogják tölteni, mint a legutóbbi, a családok védelméről szólót, ami kellő támogatást és felhatalmazást ad a kormánynak. Ugyanakkor arra is fel kell készülnie a kormánynak, hogy a válaszok után hozott döntéseket a lehető legtöbb fórumon támadni fogják - jegyezte meg az elemző.
Farkas Örs szerint Gyöngyöspata esetében egy „vállaltan külföldről finanszírozott szervezet” szított ellentétet egy olyan ügyben, ami megoldódott volna, és ezzel újra belső feszültséget teremtett egy településen.
A helyi önkormányzattal szemben megítélt százmillió forint ugyanis csődbe juttathatja a települést - mutatott rá. Ebben az esetben az oktatás pótlása lenne a célszerű megoldás, ám ezt a külföldről finanszírozott szervezetek elutasítják - tette hozzá.
A szóvivő elmondta, a nemzeti konzultáció kérdései sorában fel kívánják vetni azt is, hogy egy bírónak lehetnek-e üzleti típusú érdekeltségei.
Arról is szólt, hogy a konzultációs kérdőív várhatóan nyolc kérdést tartalmaz majd és elektronikus úton is ki lehet majd tölteni.
Az ívek postázását március közepén kezdik meg.
