Belföld

„Minimalizálni akarjuk a hatályon kívül helyezett ítéletek arányát”

Az OBH elnöke a bírói vezetői pályázatok elbírálásánál kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy megindokolja döntését, mivel korábban szerinte ennek hiánya okozta a feszültséget

A magyar bíróságokon független és pártatlan ítélkezés folyik, a döntések azonban szükségképpen sérelmet okoznak, hiszen egy perben valaki pervesztes vagy esetlegesen elítélt lesz – mondta a lapunknak adott interjúban Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Úgy látja, sikerült rendezni a viszonyt az Országos Bírói Tanáccsal.

„Minimalizálni akarjuk a hatályon kívül helyezett ítéletek arányát”
Amennyiben meg tudjuk teremteni a feltételeit, lehetőség lesz arra, hogy bizonyos esetekben a személyiségi jogok figyelembevételével a sajtóhoz is eljusson a teljes, írásba foglalt ítélet – mondta Senyei György Barna
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Sajtóbemutatkozásán többek között azt is hangsúlyozta, hogy a mennyiségi helyett a minőségi ítélkezésre helyezné a hangsúlyt. Mit jelent az OBH-elnök olvasatában a minőségi ítélkezés?

– A minőségi ítélkezés lényege, hogy eljárási szabálysértéstől mentesen, a jogszabályoknak megfelelő határozatok szülessenek. A bírósági határozatok többsége már most is ilyen, azonban nyilvánvalóan történhetnek eljárási hibák. Arra törekszünk, hogy minimalizáljuk azokat a hatályon kívül helyezéseket, amelyek eljárási szabálysértésekre vezethetők vissza.

– Úgy érzi, túl sok a hatályon kívül helyezés?

– Nem, jól állunk ebben a szegmensben, de jó lenne, ha még tovább tudnánk csökkenteni az arányt. Olyan felelőtlen ígérgetésbe természetesen senki nem bocsátkozhat, hogy egyáltalán nem lesz hatályon kívül helyezett ítélet, hiszen van, amikor a másodfokú eljárásban felmerült – eljárásjogilag kivételesen értékelhető – új tény vagy körülmény indokol egy ilyen döntést. Nem feltétlenül bírói hiba következménye tehát a hatályon kívül helyezés.

– A mennyiségi mutatók javítására nagy hangsúlyt fektetett az elődje, Handó Tünde. Az elért eredményekkel elégedett?

– Igen, elégedett vagyok. 2019-ben a bíróságokra több mint 1,16 millió peres és nem peres ügy érkezett, a bíróságok pedig ennél huszonötezerrel többet fejeztek be. Ezt meg kell tartani, hiszen így az ügyhátralék folyamatosan csökken. Azonban döntő jelentőségű, hogy az ügyhátralékban a lehető legkevesebbre csökkentsük az öt éven túl elhúzódó ügyek számát. Ahogy korábban is fogalmaztam, el kell választani egymástól az elhúzódó és a sokáig tartó ügyeket. Mindkettőt be kell fejezni, de csökkenteni kell azon ügyek számát, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült okból húzódnak öt éven túl. Ezzel elkerülhető ugyanis a bíróságok esetleges kártérítő felelőssége.

– A Szeviép-ügy kapcsán elindított vizsgálat befejeződött már?

– Még nem, az igazgatási vizsgálattal együtt ugyanakkor a per is folyamatban van, a harmadfokú eljárás lefolytatására a Kúria a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki.

– A korábban ügyvédként is dolgozó Schiffer András szerint a rendszerváltás óta ez a legsúlyosabb botrány, ami a bírói szervezetet érinti. Egyetért ezzel?

– Magyarországon a bírók politikai tevékenysége tilalmazott. Ez egy politikai tartalmú megnyilatkozás, amelyre ha reagálnék, a politikai vita részesévé válnék. Az ügyben a szakmai és igazgatási vizsgálat eredményét követően hozható vezetői döntés.

– Mennyire érintheti a bíróságok megítélését egy ilyen botrány?

– Várjuk meg a harmadfokú eljárás és az igazgatási vizsgálat végét.

– Ezzel együtt milyennek értékeli a bíróságok társadalmi megítélését?

– A magyar bíróságokon független és pártatlan ítélkezés folyik. A bíróságok azonban szükségképpen sérelmet okoznak, hiszen egy perben valaki pervesztes vagy esetlegesen elítélt lesz.

– Ahhoz mit szól, hogy a következő nemzeti konzultáció témái között is szerepel majd a bíróságok működésére, ítéleteire vonatkozó kérdés?

– A nemzeti konzultáció kérdéssorának összeállítására az OBH-nak nincs ráhatása. Ez megint csak politikai kérdés, amelyben se pró, se kontra nem kívánok állást foglalni.

– Említette a sajtóbeszélgetésen a felelős létszámgazdálkodást is. Ez mit jelent?

– A felelős létszámgazdálkodás a bírói álláshelyek betöltésére vonatkozik. A bíróság szolgáltatást nyújt a társadalom számára, így nem lehet mechanikus „vállalatgazdasági” szempontok szerint mérlegelni a betöltött álláshelyek számát. Van olyan bíróság, ahol több ügy jut egy bíróra, van, ahol kevesebb. Azonban egy kisebb település nem sújtható azzal, hogy bezárjuk a bíróságot csak azért, mert ott kevesebb a per. Nincs felesleges bíróság, az állampolgároknak hozzá kell férniük az igaz­ságszolgáltatáshoz minden szinten.

– Elég bíró van ma Magyarországon?

– A jelenlegi struktúrában igen, de ez nyilvánvalóan változhat, amennyiben bővülnek a bírósági hatáskörök. A közigazgatási eljárási szabályok változása miatt a bíróságok terhei nőni fognak. Ennek hatásait majd értékelni kell.

– Handó Tünde kiemelt célja volt az infrastruktúra fejlesztése is. Ezt a programot folytatja?

– Az infrastruktúra-fejlesztés nem öncél, hanem a jogkereső állampolgárok érdekeit is szolgálja. Összesen 185 épület tartozik bírósági vagyonkezelésbe, csak tavaly harminc helyszínen valósult meg jelentős felújítás és több mint száz épületben valamilyen kisebb beruházás. Több helyen már megtörtént, számos helyszínen pedig folyamatban van a megújuló energiaforrások bevezetése és a fűtési rendszerek korszerűsítése is.

– Korábban feszült volt a helyzet az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) között. A volt OBH-elnök szerint törvénytelenül működött az OBT, a tanács szerint nem. Sikerült rendezni a viszonyt?

– A két szervezet viszonyát mára rendezettnek tekintem, az OBT ülésein részt veszek, az Országgyűlés pedig a megválasztásom során figyelembe vette a tanácsi meghallgatásom eredményét.

– A másik konfliktusforrás egyes vezetői pályázatok érvénytelenné nyilvánítása volt.

– A vezetői pályázatok elbírálására a véleménynyilvánító testületek – mint az összbírói értekezletek – álláspontjának figyelembevételével kerülhet sor. A jogszabály azt mondja ki, hogy ezek a testületek véleményt nyilvánítanak. Ez nem azonos a választással, ugyanakkor a pályázatok elbírálása kapcsán kiemelkedő jelentőségűnek tartom a döntés indokolását. Korábban ennek hiánya okozta a feszültséget. Ezért ahogy eddig, a jövőben is indokolással fogom ellátni a határozatokat.

– A bírósági kommunikáció kapcsán azt a célt tűzte ki, hogy az ítéleteknek ne csak a rendelkező része, hanem az indokolása is megjelenjen a médiában. Ezt hogyan szeretné elérni?

– A bírók az ítéletek révén kommunikálnak a külvilággal. Általában azonban csak a rendelkező rész jut el a nyilvánossághoz. Az indokolás azért fontos, mert abban szerepel, hogy a bíróság milyen tényállást állapított meg, milyen bizonyítékok alapján, és mely jogszabályokat alkalmazta az eljárás során. Polgári ügyekben például lehetőség van arra, hogy a bíróság a tárgyalás berekesztésekor az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb harminc napra elhalassza. Ilyen esetben a kihirdetéskor már írásba van foglalva az ítélet, és azt a bíróság a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti is. Ha meg tudjuk teremteni a feltételeit, lehetőség lesz arra, hogy ilyen esetben a személyiségi jogok figyelembevételével, anonimizált formában a sajtóhoz is eljusson a teljes, írásba foglalt ítélet. Egy nagyobb publicitású ügyben így a közvélemény nem lesz elzárva attól, hogy a döntéshez képest rövid időn belül megismerhesse a határozat egészét. 

Kapcsolódó írásaink