Belföld
Szemben a globális liberalizmussal
Szánthó Miklós: Orbán Viktor ismét részletesen megvilágította a nyílt társadalom erőinek világméretű ármánykodását, amely az úgynevezett klímakérdésekben is megnyilvánul
Az évértékelő, de valójában az egész tízéves kormányzás hátterében vibráló kérdés az, hogy szembeszállhat-e egy jobboldali kormány azzal a globális liberalizmussal, amely jóformán az élet valamennyi területére kiterjesztette már hatalmát? – vetette fel megkeresésünkre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Kifejtette, a miniszterelnök szavai és a kormányzati teljesítmény egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. A szemünk előtt lejátszódó nemzeti konzervatív ébredés alapgondolata pedig a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, az őszinteség, a bátorság és a büszkeség révén – sorolta.
Szánthó szerint Orbán Viktor most is részletesen világította meg a nyílt társadalom erőinek világméretű ármánykodását, amely nemcsak a gazdaságban, az uniós politikákban vagy az emberi jogi fundamentalizmusban, hanem az úgynevezett klímakérdésekben is megnyilvánul. A szembeszálláshoz, az ellenforradalomhoz pedig valóban a saját magyar út szükséges, például a környezetvédelem kapcsán is. A klímahisztériázók ugyanis a munkásosztály helyett most a bolygó kizsákmányolására hivatkozva akarják átvenni a felelősséget az egész világért – folytatta az igazgató –, miközben politikai termékük kommunikálásán kívül semmit sem cselekednek. Ezzel szemben a teremtésvédelem és a lokalitás tiszteletének talajáról kiindulva a konzervatív magyar kormány keresztyén és hazafias kötelességként értelmezi az ügyet, és az otthon iránt érzett közös szeretetre alapozva valódi akciótervet hirdet és cselekszik – húzta alá.
Ugyanez igaz a cigányság helyzetére is: mondvacsinált szegregációs ügyekkel nem egymás ellen kell hergelni többséget és kisebbséget, hanem fel kell számolni a szegénységet – hangsúlyozta lapunknak Szánthó Miklós, megjegyezve, akár integrációra felkészítő elkülönített oktatással, akár munkalehetőségek biztosításával vissza szükséges vezetni a cigányságot a tanulók és aktívan dolgozók világába. Az elmúlt tíz év foglalkoztatáspolitikai, gazdasági, közjogi lépései bizonyítják, hogyan kell száz év után emlékezni Trianonra: országépítéssel.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, vasárnapi évértékelőjében Orbán Viktor egyebek mellett nyolcpontos klímavédelmi akciótervet hirdetett, konkrét intézkedéseket ismertetve – szemben az egyelőre legfeljebb formaságnak számító fővárosi klímavészhelyzettel.
A miniszterelnök szólt arról is: „Csak annyit akarhatunk, de azt a következő évtizedben is akarjuk majd, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának, s áldozatainak fejében. Ne szemérmeskedjünk – buzdított a kormányfő –, mondjuk meg nyíltan, hogy elődeink komoly áldozatokat hoztak az elmúlt száz évben, és mi is keményen dolgoztunk a legutóbbi tíz évben. Mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle. Magyarország megérdemli, hogy sikeres legyen. Mutassuk meg, hogy aki a magyaroknak vermet ás, maga esik bele.”