„Valójában a Néppárt áll válaszút előtt”

– A következő, február 20-án kezdődő uniós csúcs egyik kiemelt témája lesz a 2027-ig szóló közös költségvetés. Orbán Viktor szerint a jelenlegi tervezet tisztességtelen és igazságtalan. Mit lehet tenni?

– Az erről szóló vitát alapvetően meghatározza a Brexit, a britek kilépésével ugyanis szűkül a mozgástér. Másrészt jól látható a törekvés, hogy forrásokat csoportosítsanak át a gazdagabb tagállamok irányába. Ez nem fair, főleg ha tudjuk, a kelet-európai országoknak járó támogatások jelentős része egyébként is visszacsorog a nyugati gazdaságokba, megrendelések formájában. Erőt adhat a tárgyalások során a visegrádi négyek együttműködése, amely nem csak a migrációs kérdésekben, hanem a költségvetési ügyekben is erős. Egy biztos: érdekeink érvényesítésében a magyar kormány elmegy a falig.

– Nem mellékes körülmény, hogy a büdzsé elfogadásához teljes konszenzus kell az Euró­pai Tanácsban. Lehetséges ez egyáltalán?

– Bármely tagország vétózhat, így nehéz megmondani, mikorra születik meg a végleges megegyezés. Jó lenne, ha minél hamarabb megszületne a megállapodás, de ennél is fontosabb, hogy jó megállapodás szülessen, amely érvényesíti Magyarország szempontjait is.

– Mi lesz a sokat emlegetett, úgynevezett jogállamisági mechanizmussal?

– Ez a kérdés összefügg a költségvetési ügyekkel is. Mindig van egy hivatkozási alap arra, hogy miért szeretnének forrásokat elvenni a régiónktól. Ez most éppen jogállamisági köntösben jelentkezik. Egyébként nyitottak vagyunk, bármely kérdést megvitatunk bárkivel, már csak azért is, mert a konfliktusos ügyek túlnyomó részét az Európai Bizottsággal már lezártuk. Ami maradt, nem más, mint politikai boszorkányüldözés. Ezt látjuk most is, igaz, egyre kisebb a hírértéke.

– Segíti-e a kormányt, hogy a Fideszt továbbra sem zárta ki sorai közül az Európai Néppárt? Vagy nem lenne jobb végre tiszta vizet önteni a pohárba?

– Valójában az EPP áll válaszút előtt, el kellene végre döntenie, merre tovább. A Fidesz számára ugyanazok az értékek fontosak, melyek annak idején ezt a pártcsaládot meghatározták. Sokan tudják egyébként, hogy a Fidesz nélkül a Néppárt már nem lenne ugyanaz, egy őszinte és karakteres hangot veszítene el. Most dönteniük kell, mi a fontosabb: a nagykoalí­ciós brüsszeli elithez tartozás vágya, vagy a korábban vallott értékek képviselete. Sajnos balliberális politikai és médianyomásra az EPP egy része mára feladta az olyan, a jobboldali szavazók számára fontos ügyeket, mint a biztonság és az európai kultúra védelme. A választási eredmények alapján az európai szavazópolgárok ezt nem nézik jó szemmel. A Fidesz leghangosabb kritikusainak számító pártok az elmúlt években nagyon sokat veszítettek a támogatottságukból. Az már az ő döntésük, hogy az ezzel való szembenézés helyett állandóan a populizmussal riogatnak és a Fidesszel foglalkoznak, pont úgy, ahogy a baloldali és liberális komáik elvárják tőlük.

– Akkor nem lenne jobb mégis kilépni?

– Hallom és megértem az ezzel kapcsolatos felvetéseket, de én máshonnan nézem ezt. A Fidesz érdeke az európai megújulás, de ehhez a jobboldalnak is meg kell újulnia. Véget kell vetni az igazodási kényszer korszakának. A jobboldali pártoknak együtt kell működ­niük, nem pedig elnézni, hogy a baloldal falakat épít közéjük. Olyan Európát szeretnénk, amely megvédi magát, és erősíti gazdaságát. Mindenkiben szövetségest látunk, aki ebben egyetért velünk, legyen EPP-n belül, vagy kívül.

– Itthon talán a legnagyobb vitákat a gyöngyöspatai romák szegregációs kártérítése és az úgynevezett börtönbiznisz, illetve az ezekre adott kormányzati válaszok gerjesztik a közéletben. Mit gondol arról, hogy egyesek szerint az igazságszolgáltatás függetlensége, végeredményben a jogállamiság is sérült?

– Mind a két esetben külföldről finanszírozott aktivista csoportok játszottak kezdeményező szerepet. Elítélt bűnözők indítottak pereket a rossz börtönkörülményekre hivatkozva, emiatt az adófizetőknek eddig nyolc és fél milliárd forintot kellett kifizetniük kártérítés címén, úgy, hogy az áldozatok szempontjait nem vették figyelembe. Ez alapvetően sérti az emberek igazságérzetét. A jogállami kereteket tiszteletben tartjuk, ugyanakkor a botrányos gyakorlatokat fel szeretnénk számolni. Gyöngyöspatán egy egyébként is nehéz, konfliktusos szituációba rondított bele egy másik külföldről pénzelt alapítvány azzal, hogy perekre buzdította a helyi romákat. A megítélt, százmilliós kártérítés javát az ekkora forrással nem rendelkező önkormányzatnak kellene előteremtenie. A perekkel nem oldottak meg semmit, ellenkezőleg, tucatnyi újabb problémát hoztak létre. Az ilyen akciók azért is nagyon kártékonyak, mert megakasztanak egy kedvező folyamatot a felzárkóztatás terén. A romák között a felére csökkent a munkanélküliség, és ez messze nem csak a közmunka programnak köszönhető.

– Mégis, jogerős bírósági ítéletek születtek. Ezeket végre kell hajtani.

– A jogállami kereteket a kormány minden esetben tiszteletben tartja, viszont ami történt, az a joggal való egyértelmű visszaélés. A kormánynak az a feladata, hogy ilyesmire ne kerülhessen sor, ha kell, a vonatkozó törvényeket is módosítjuk.

– Nyilván erről is szó lesz a közelgő parlamenti ülésszakon. Melyek lesznek még a főbb témák?

– A fő irányokat most is a Fidesz kihelyezett frakcióülése jelöli majd ki, ez ezen a héten lesz. Az alapvető célok változatlanok: a gazdasági függetlenség megőrzése, a családok támogatása, az ország biztonságának megerősítése, emellett nagy hangsúlyt kapnak a környezetünk védelmével kapcsolatos kérdések. Nemcsak frakcióülés lesz a héten, vasárnap kerül sor a szokásos miniszterelnöki évértékelőre, ami mindig fajsúlyos kezdőpontja a tavaszi politikai szezonnak. Vitás ülésszakra számítok, elsősorban azért, mert az ellenzék újfajta megoldási javaslatok helyett továbbra is folyamatos balhézással szeretne érvényesülni. Bárhogy is legyen, a kormány a saját munkájára koncentrál.

– Soros György nemrég azt nyilatkozta, a magyarok többsége már ellene van, Orbán Viktor mégis ragaszkodik a hatalomhoz. Mit szól ehhez?

– Demokráciákban szerencsére nem oligarchák, hanem a választók döntik el, ki kap lehetőséget a kormányzásra. A legutóbbi parlamenti választáson a magyarok többsége úgy határozott, ismét a Fidesz–KDNP-t, illetve Orbán Viktort bízza meg ezzel a feladattal. Soros a saját álmait ismét összekeveri a valósággal. Az a bejelentése pedig, hogy egymilliárd dollárból oktatási világhálózatot hozna létre, alapvetően mond ellent annak az állításnak, miszerint ne vállalna aktív politikai szerepet. Most legalább nem próbálták meg letagadni. Nehéz is lenne.

– A milliárdos zöldügyekről is beszélt, amelyek a magyar kormánynak is egyre fontosabbak. Született klímastratégia, történtek konkrét intézkedések. Ellopják az ellenzék újabb „csodafegyverét”?

– Ez nem új dolog, a kormány már a hivatalba lépése óta rengeteg lépést tett a környezet védelme érdekében. Az elmúlt évtizedek legnagyobb fásítási programja indult meg, az élmezőnyhöz tartozunk a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, úgy, hogy közben nő a gazdaság. Az elektromos járművek egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi közlekedésben, és több százezer lakás energetikai korszerűsítéséhez nyújtottunk anyagi segítséget. Következetes munka zajlik évek óta, más kérdés, hogy a baloldal most megpróbálja kisajátítani a zöldpolitikát, csakúgy, mint más országokban. Szívük joga – a kormány a cselekvés oldalán áll. A baloldaltól egyelőre csak annyit látunk, hogy klímavészhelyzetet hirdettek, aminek kézzelfogható vonatkozásairól nem sokat tudunk. Lehet, hogy jobb is, mert ha egyszer megindulnak, abból egy rakás új adó és mindennapi életbe való beavatkozás lesz, mint például az autóhasználat jelentős korlátozása.

– Egyesek, még a jobboldalon is, a Fidesz irányvonalának, stílusának korrekcióját vetették fel a tavalyi önkormányzati választás után. A győri siker felülírja az aggodalmaskodást?

– A győri eredmény erős visszaigazolás arról, hogy jó jelöltekkel bárhol győzelmi esélyekkel vághatunk neki egy voksolásnak. Az azonban természetes, hogy egy választás után, legyen az parlamenti vagy önkormányzati, elindul a hangos együttgondolkodás azzal kapcsolatban, hogy melyek a legfontosabb tanulságok. A Fidesz mindig képes volt figyelembe venni ezeket, erőt meríteni az ilyen helyzetekből. Most is így lesz.

– Hogyan alakulhat ennek tükrében az immár baloldali vezetésű főváros és a kormány viszonya a következő időszakban? Tart még a türelmi idő?

– A kinyújtott kéz politikáját képviseljük. A nagy kérdés az, hogy van-e erre fogadókészség. Ez attól függ, hogy az új budapesti vezetők egyfajta harcállásnak fogják fel a pozíciójukat, avagy együttműködési lehetőségnek. Mi nyitottak vagyunk mindenre, ami a főváros javát szolgálja. Amúgy nagyszabású terveket egyelőre nem látunk Karácsony Gergelyék részéről, inkább csak tagadást. Azt például tudjuk, ebben a formában nem támogatják a budai szuperkórházat, megvétóztak számos beruházást a Liget Projektnél. Közben egyes ellenzéki vezetésű kerületekben már adókat emelnek, s flörtölnek a dugódíjjal. A baloldalnak ez a mániája tehát megmaradt, ebben éles a kontraszt a kormányzati politikával: mi az adócsökkentésekben vagyunk érdekeltek.

– Nézzünk egy konkrétumot! Kap-e plusztámogatást például a Biodóm?

– Furcsa, hogy az a baloldal, amely bármely költségnövekedés esetén azonnal világvégét, de legalábbis korrupciót kiált, most tartja a markát. Fontos tény, hogy a Biodóm-beruházás Persányi Miklós kérésére már korábban is kapott pluszforrást, sok-sok milliárdos nagyságrendben. Karácsony Gergely ehhez képest kér most még többet. Csak reméljük, hogy ez nem azért van, mert újra döntési helyekre engedte a múlt figuráit. Azokat, akik úgy tüntettek el pénzeket, hogy végül a beruházások nem valósultak meg. Nem szeretnénk még egyszer olyan rétestészta-beruházásokat, mint a 4-es metró. Azt is ez a kormány fejezte be. Ebből is látszik, hogy mi az ország- és fővárosépítésben vagyunk érdekeltek.