Közigazgatás: finomhangolás és béremelés

– Ezeroldalas közigazgatási törvénycsomagot fogadott el nemrég, decemberben a parlament, ezt követően vette át az államtitkárságot. Kötött pályán mozog?

– Ezt az egyébként is komoly feladatot nyilván nem teszi könnyebbé, hogy a ciklus közepénél történt a váltás. Fontos azonban, hogy az ember kellő alázattal tegyen eleget egy ilyen kihívásnak, egyúttal megfelelő határozottsággal arra vonatkozóan, hogy az elképzelé­seit meg tudja valósítani. Az említett, számos eljárást egyszerűsítő csomag egyenes folytatása a 2010-ben megkezdett reformoknak, amelyek a modern közigazgatás kialakulása óta a legnagyobb volumenű változtatásokat jelentik. Létrejöttek a kormány- és a járási hivatalok, majd a kormányablakok, az idén pedig három lépcsőben, januártól, márciustól, majd júniustól lépnek életbe az újabb módosítások. Ugyanakkor a terület felelőseként, tisztelve az elődök óriási munkáját, sor kerül még némi finomhangolásra a közeljövőben. Egy ilyen mértékű jogalkotási teljesítmény esetében természetes, hogy szükség van kisebb korrekcióra.

– Ez azt jelenti, hogy újabb törvénymódosítások születnek?

– Most egyeztetjük a részleteket, és a javaslatokat hamarosan benyújtjuk az Országgyűlésnek.

– Mondana egy példát?

– Az újabb változások része, hogy a jegyzőktől a kormányhivatalokhoz kerültek az állatvédelmi kérdések. Meggyőződésem azonban, hogy ez a terület jobb helyen van a jegyzőknél.

– Az ellenzéki kritikák szerint a kormány büntetése az építésügy elvétele a településektől, a tavaly október 13-i választási eredmény miatt. Ez a módosítás megmarad?

– Az éles politikai szembenállást mutatja, hogy szinte bármit csinálhat a kormány, az ellenzék mindig keres valamit, amibe beleköthet. A kritikák hitelessége éppen ezért alaposan megkérdőjelezhető, ebben az esetben különösen is. Ugyanis nem volt mit elvenni, hiszen az építésügyi igazgatás soha nem volt önkormányzati feladat, az ilyen teen­dőket a jegyzők államigazgatási feladatként látták el. Arról, hogy az építésügy egységesen állami szervekhez kerüljön, már 2015-ben született kormányhatározat.

– Akkor ez inkább könnyítés az önkormányzatoknak?

– A mostani lépéssel komoly teher kerül le a jegyzők válláról, miközben a városarculat meghatározása természetesen települési szinten marad. Az állam nevében történő közhatalom gyakorlás azonban a kormányhivataloknál lesz, vagyis csupán portfóliótisztítás történik.

– Akárcsak a szabálysértési eljárásoknál.

– Valóban, ám ezek éppen a kormányhivataloktól kerülnek vissza a rendőrséghez, ahol szerintünk jobb helyen lesz a feladat. Az állam bűncselekményekkel és a kisebb súlyú szabálysértésekkel, régi elnevezéssel kihágásokkal szembeni fellépése hatékonyabb lesz azáltal, hogy egy szervezet látja el ezeket a feladatokat.

– Összesen hétszáz ügytípusról van szó. Mit emelne ki még ezek közül?

– Azt mindenképp, hogy könnyebb lesz az egyéni vállalkozók élete, mert megszűnt az egyéni vállalkozói igazolvány, a nyártól pedig elég lesz a NAV-nál bejelentést tenniük, kevesebb ellenőrzés lesz a regisztrációkor, tehát csökken az adminisztrációs teher.

– A személyi állományban is lesz változás az átsorolások és egyéb módosítások miatt?

– Cél, hogy mindig a feladatokhoz szabott állomány végezze el a szükséges munkát, ennek érdekében korábban létszámcsökkentésekre is sor került. Ezúttal azonban nem lesz szükség ilyesmire, sőt, az építésügyi teendők átvétele országosan hétszáz új álláshelyet jelent a kormányhivatalokban – igaz, eközben a szabálysértési eljárások elkerülése kétszáztízzel csökkenti a szükséges álláshelyek számát. A kettő különbözetével növekszik majd a kormány által már meghatározott országos keret.

– Tavaly nyáron kormányablakok bezárásáról is érkeztek hírek. Ekkora a munkaerőhiány a közigazgatásban?

– Létszámhiány miatt nem került sor ilyesmire, ideiglenes bezárásra az uniós forrásokból létrehozott Keleti és a Nyugati pályaudvari kormányablakok garanciális munkálatai miatt volt szükség. A Keleti el is készült, a Nyugatiban komolyabb felújításra van szükség. Kétségtelen, kisebb kormányablakokat be kellett zárni, ám ennek sem munkaerőhiány volt az oka, hanem az, hogy a kevés munkaállomás miatt gyakran volt hosszú a várakozási idő, bővítésre pedig nem volt hely, ezért másik helyszíneken növeltük a kapacitást. Jelenleg háromszázöt kormányablak működik az országban, folyamatosan figyelemmel kísérjük a működésüket, a tapasztalatok alapján döntünk, nyitunk-e újabbakat, vagy bővítjük-e a meglévőket, például a fővárosban. Én ezt támogatnám. Az átlagos várakozási idő jelenleg tizennyolc perc, az ügyintézés pedig átlagosan hét-kilenc percig tart. A szakmai feladatok ellátása egyablakos ügyintézéssel, országosan egységes színvonalon történik. Kezdetben még csak száznegyvenhat ügytípus volt elérhető, miközben jelenleg már kétezerötszáznál is több féle ügyet lehet elintézni a kormányablakban. Alapvetően változott meg tehát a közigazgatás szemlélete, a középpontban immár az ügyfél van, nem az állam maga. Azt gondolom, hogy az eddigi eredmények önmagukért beszélnek.

– Merre tovább?

– Természetesen van még feladatunk, most az informatikai fejlesztéseken, illetve az egyes szakrendszerek összekötésén van a sor. Hosszú távú célunk az E-közigazgatás kiterjesztése, azaz, hogy minél több eljárást személyes megjelenés nélkül, akár otthonról is el lehessen intézni. Azt például akár néhány éven belül megoldhatónak tartom, hogy egy elveszett személyi igazolványt, ami a nyilvántartás szerint még érvényes, így lehessen pótolni. A visszajelzések alapján egyébként az állampolgárok alapvetően elégedettek a szolgáltatásokkal. Visszatérve a munkaerő kérdésére: természetesen érzékeljük a versenypiac elszívó hatását, hiszen az átlagbérek évről évre tíz százalékot meghaladó mértékben növekednek. Ezzel az államnak is lépést kell tartania.

– Hogyan?

– Idén harminckétmilliárd forint jut bérfejlesztésre a területi közigazgatásban, ez átlagosan legalább tizenöt százalékos bérpozíció javulást jelent áprilistól, januárig visszamenőleges hatállyal, és a cafeteriát is bevezetjük áprilisban. Az ügyfélbarát fejlesztéseket továbbra is támogatjuk, ám némi nyugalmat is szeretnénk végre a kormányhivatalok életében, hiszen az elmúlt években temérdek szervezeti és egyéb változás történt ezen a téren. A kollégákra is oda kell figyelni, ők viszik a vállukon a közigazgatást.

– Más téma. Mit gondol a főváros és a kormány közötti viszonyról?

– Az önkormányzati választás nyomán bekövetkezett változások után mindenkinek fel kell vennie a fonalat, s Budapest és a kerületek javát szolgálva keresnie az együttműködési pontokat. A Fővárosi Önkormányzat képviselőivel többször is folytattunk udvarias és megértő hangnemű beszélgetéseket, miközben egyes kiemelt ügyekre, mint például a Liget Projekt vagy az atlétikai stadion, súlyosan rátelepedik a politikai érdek: az ellenzék egyértelműen politikai okokból próbál akadályozni minden kormányzati beruházást. A tettek és a nyilatkozatok tehát nincsenek összhangban a főváros új vezetésénél, miközben nyilvánvaló, hogy nekik is alapvető érdekük lenne a konstruktív együttműködés a kormánnyal. Pláne, hogy miniszterelnök úr egyértelművé tette: minden, a Tarlós-vezetésnek tett ígéretét betartja, miközben akarata ellenére semmit nem fog rákényszeríteni Budapestre.